A gyermekkori túlsúlyról

A gyermekkori túlsúlyról

A szívroham előszobája, a cukorbetegség origója, a depresszió forrása – az elhízást mint a legveszélyesebb népbetegségek egyikét tartjuk számon. Ahogy az alkoholtól és a dohányzástól, úgy a csokipapírba vagy védőgázas csomagolásba bújtatott szeméttől is óvnunk kell saját magunkat és a gyerekeket is. Megelőzhetjük, hogy egészségtelen, boldogtalan gyerekek nőjenek fel, és megakadályozhatjuk a Wall-E rajzfilm antiutópiáját, melyben a székből felállni képtelen, kövér képernyőbámuló kényelemgenerációk csupán a beteg jövőt öröklik.

Májusban volt az európai Elhízás elleni nap, melynek alkalmából a Magyar Gyermekorvosok Társasága és az Első1000nap.hu közös közleményt adott ki a gyermekkori túlsúllyal kapcsolatos tényekről, teendőkről. A nyilatkozat számos veszélyre hívja fel a figyelmet, hozzáállása azonban végső soron pozitív és előremutató, hiszen alátámasztja, hogy az elhízás már csecsemőkorban, az élet első 1000 napjában megelőzhető.

Világszerte minden harmadik ember küzd súlytöbblettel, ez az állapot pedig nemcsak a felnőtteket, hanem a kisgyermekeket is érinti. Jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott, a WHO előrejelzése alapján pedig a számuk egy évtizeden belül 70 millióra emelkedhet. A statisztikák szerint az elhízott gyermekek többsége felnőttkorban is súlyproblémákkal küzd, amely elősegíti a szívroham, a stroke, egyes mozgásszervi betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulását is.

Magyarország a sereghajtók között szerepel a globális listán

Hazánkban a világátlaghoz képest magasabb a túlsúlyosak aránya: a felnőttek kétharmada érintett,4 és a legfrissebb hazai felmérés alapján minden ötödik 2 év alatti kisgyermek potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott. Ennél is riasztóbb adat, hogy féléves korára minden tizedik csecsemő súlytöbblettel rendelkezik.

A kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka azonban nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás. A kutatás arra is rávilágított, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és gyakran nem a megfelelő ételeket kínálják a babának: minden harmadik családban például egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek be a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne.

„Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy hiába fogyaszthat egyre többféle ételt a baba az első születésnapot követően, továbbra sem szabad “mini felnőttként” kezelni. A tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől, nem beszélve arról, hogy ha a fejlődésben lévő ízérzékelése a túl cukros vagy túl sós ételekhez szokik, később is csak ezeket az ízeket fogadja majd el. Egy-egy új gyümölcs vagy zöldség önmagában is élmény a kicsi számára, a sót pedig könnyen helyettesíthetjük fűszernövényekkel, például petrezselyemmel” – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Megdöbbentően sok cukrot fogyasztanak a kisbabák

Az 1-3 éves korosztály tápanyagigénye testsúlykilogrammonként akár hétszer nagyobb lehet, mint egy felnőttnek, a felnőttek számára készült ételek azonban nem olyan koncentrációban tartalmazzák a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, ahogyan arra a kicsi szervezetének szüksége van.

“Egyéves kor felett a babák jelentős hányadának az ajánlottnál magasabb a koleszterin-, foszfor- és (a túl sós ételek miatt) a nátriumbevitele, viszont kevesebb kalciumot, vasat, és D-vitamint fogyasztanak. A megfelelő kisgyermekkori táplálkozás, azon belül is a szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni (féléves korig kizárólagosan, egyéves korig a hozzátáplálás mellett, de lehetőleg még azon túl is). A gyermekek helyes tápanyagellátottságához és optimális szociális, valamint szellemi fejlődéséhez ugyanis alapjaiban hozzájárul.  Fontos kiemelni, hogyha nincs elegendő anyatej, a korai tehéntejfogyasztás nem elfogadható, hiszen az is megterheli a babák emésztőrendszerét: sokkal több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint amire a babák szervezetének szüksége van, valamint vastartalma is jóval elmarad a korosztály szükségletétől” – hangsúlyozta Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

 „Szintén aggasztó tény, hogy 1 éves kor felett csaknem minden baba rendszeresen fogyaszt cukrot, méghozzá a maximálisan ajánlott napi 12 gramm több mint másfélszeresét, naponta átlagosan 19 grammot. A szülők többsége talán nem is sejti, milyen könnyű átlépni az ajánlott adagot, hiszen egy bögre instant kakaó vagy egy készen kapható túródesszert is fedezheti a napi cukormennyiséget” – tette hozzá a szakértő.

Egyszerűbb egészséges babákat nevelni, mint beteg felnőtteket gyógyítani

Az odafigyelés hiánya nemcsak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

„A felnőttkori elhízás megelőzésében már a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az első 1000 nap a fogantatás pillanatától kezdődik. A kismama táplálkozása, majd a születést követően az anyatejes táplálás és a megfelelő hozzátáplálás soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy megalapozzuk gyermekünk egészségét, és olyan felnőttkori népbetegségeket előzzünk meg, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség” – foglalta össze Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

További információ és segítség a szülőknek:

www.elso1000nap.hu

Méhes Regina, PR-munkatárs | Telefon: +36207797004 | Email: mehes.regina@flowpr.hu

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolat

Felelős Szülők Iskolája Oktató és Szolgáltató Kft.
Székhely, számlázási cím: 1112 Budapest, Zólyomi út 47.
Iroda: 1023 Budapest, Frankel Leó utca 21-23., I. emelet 1.
Cégjegyzékszám: 01 09 966630
Adószám: 23461176-2-43

info@felelosszulokiskolaja.hu
+36 20 358 66 12