Cumi, rongyi, plüssi – hogyan engedjük el őket?

Cumi, rongyi, plüssi – hogyan engedjük el őket?

A legtöbb gyermeknek van valamilyen kedvenc tárgya; olyasmi, ami nélkül megáll a Föld is a forgásban, ha a nagyinál marad vagy elvész. Sok kisgyermek jut el önállóan arra a pontra, hogy megváljon kedvenc tárgyától, de legalább ilyen sokaknak küzdelmes az elengedés. A Családinet cikke ebben segít.

A gyermekpszichológia “átmeneti tárgyaknak” nevezi ezeket a kedvenceket. Szerepük ugyanis, hogy a nagyvilágban elinduló apróság számára pótolják a szülők állandó közelségét – ahogyan mi is viszünk egy képet, apró tárgyat vagy ruhadarabot szeretteinktől, ha hosszabb utazásra indulunk. Lehet, hogy anya kiment a szobából, de Zsifi, a zsiráf ott marad és ez megnyugtatja a csöppséget.

Éppen ezen megnyugtató volta miatt nem szabad túlságosan korán rákényszeríteni a gyermeket, hogy váljon meg kedvencétől, hiszen akkor teljesen egyedül marad azokban a helyzetekben, mikor nem vagyunk mellette. Sürgetni sem hasznos a leszokást, azonban eljön a pillanat, amikor már muszáj szétválasztani a csemetét és imádott tárgyát.

Mikor kezdjük a leszokást?

Ezek közül a cumi éri el leghamarabb a sürgős-státuszt, ugyanis egy idő után a fogak és a beszéd fejlődésébe is belezavar, ha állandóan a gyermek szájában van. Amikor közösségbe megy a gyermek, általában praktikus az ölelősök jelenlétét is csökkenteni napközben, hiszen a lurkó egyik kis kezét folyamatosan lefoglalja a szorongatás, így kevésbé tud önfeledten és felszabadultan játszani.

 

Fontos, hogy olyan időszakot válasszunk ki a gyermek életében, mely hozzávetőleg nyugodt. Hagyjuk ki azokat az időket, amikor sokat utazunk; nagyihoz vagy nyaralni megyünk. Semmiképp sem lehet olyan időszak, amikor esetleg az egyik szülő nincs kéznél, ha bölcsőde- vagy óvodakezdés, netán kistestvér érkezése előtt állunk. Ezek az események, ha még oly örömteliek is, stresszt jelentenek, eltérést a megszokott életritmustól, amikor csemeténk még jobban fog a biztonságot jelentő átmeneti tárgyába kapaszkodni.

Ne legyünk ötletszerűek, előre fontoljuk meg, mikor szeretnénk a leszokást megejteni és készüljünk rá tudatosan, mert nem lesz könnyű. A gyermekkel is beszélgessünk, mondjuk el, mi fog történni, semmiképpen sem tüntethetjük el egyik napról a másikra magyarázat nélkül a vigasztárgyat. Ekkor ugyanis olyan rémületet okozunk, melyet végül csak a kérdéses dologgal fogunk tudni orvosolni. Ha visszakapja a gyermek, miután “eltűnt”, azt pedig minden eddiginél erősebb ragaszkodás követi majd, összességében tehát hátra lépünk, nem előre.

Hogyan szoktathatjuk le a kicsit?

Építsünk fel tervet! A gyermek korától függően megtámogathatjuk egy mesével az eseményt. A cumit postára adhatjuk “egy kicsi babának, akinek nincs”, elviheti a Cumimanó, a Fogtündér, hogy ajándékot hozzon helyette, de a Mikulás is figyelheti, hogy a rongyi valóban csak alváskor kerül-e elő, vagy hogy a plüss egérnek még mindig rágcsálódik-e a farkincája.

A cikk folytatása a Családinet oldalán olvasható.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolat

Felelős Szülők Iskolája Oktató és Szolgáltató Kft.
Székhely, számlázási cím: 1112 Budapest, Zólyomi út 47.
Iroda: 1023 Budapest, Frankel Leó utca 21-23., I. emelet 1.
Cégjegyzékszám: 01 09 966630
Adószám: 23461176-2-43

info@felelosszulokiskolaja.hu
+36 20 358 66 12