Félelem a sötéttől: mikor kezdődik és mi a teendő?

Félelem a sötéttől: mikor kezdődik és mi a teendő?

  1. Voltaképp pozitív fejleményt jelez, ha gyermekünk megijed az éjszakába beleképzelt jelenségektől. Mégsem szabad félvállról venni a dolgot.

A félelemérzet megjelenése a gyerekeknél teljesen természetes fejlemény: elsősorban annak jele, hogy kezdenek egyre jobban tudatában lenni a körülöttük lévő világnak, és egyúttal persze értelmezni is próbálják mindazt, amit érzékelnek – írta a Babaszoba.

Az aktív fantázia hozza el

A félelem a sötéttől (vagy még inkább a sötétben látni vélt jelenségektől) általában 2-3 éves kor között jelentkezik. Szükséges hozzá, hogy a gyermeknek már aktív legyen a fantáziája, ám még ne legyen elég idős ahhoz, hogy magabiztosan el tudja különíteni a fantáziát a valóságtól. Lényeges továbbá, hogy ebben az életkorban a gyerekek memóriája már nagyobb időegységeket is képes áthidalni, vagyis a napközben szerzett, számukra olykor ijesztő tapasztalatok is tovább a fejükben maradnak. Mindemellett érdemes kihangsúlyozni, hogy a kisgyerekek igen könnyen átveszik a testvéreik vagy a barátaik félelmeit is.
A félelem a sötétségtől (vagyis a niktofóbia) egyébként kifejezetten gyakori jelenség, és bár nem csak gyerekeknél tetten érhető, a rendkívül aktív gyermeki fantázia masszívan felerősítheti: a nappal látott-hallott jelenségek a játszótéri csatáktól a mesék szereplőiig még akkor is életre kelhetnek számukra a lámpaoltás után, ha egyébként stresszmentesen telik előtte a nap és a lefektetést megelőző rituálé.

Amit ne tegyünk

Ha szembesülünk vele, hogy gyermekünk félni kezdett a sötétben, akkor semmiképp se ijesztgessük őt még viccnek szánva sem (hiszen nem tud még magabiztosan különbséget tenni vicc és tény között), de ne is próbáljuk bagatellizálni a félelmeit. Azzal sem érdemes próbálkozni, hogy felnőtt logikával érvelve oszlatjuk el fejük felől a félelmek komor felhőit, mert nagy valószínűséggel csak annyit fognak kiolvasni ebből, hogy nem érezzük át kellőképpen a számukra nagyon is valóságos helyzetet, ergo nem is tudjuk őket megvédeni.
Ijesztőbb tartalmú filmeket vagy könyveket lehetőleg ne nézzen ebben a korban a gyerek, és semmiképp se fenyegessük őt olyasmivel, hogy “ha nem viselkedsz jól, akkor elrabol a boszorkány!”.

Amit tehetünk

Legjobb, ha beszélünk gyermekünkkel ezekről a félelmeiről: ha szabadon mesélhet róla, mi bántja, akkor láthatja, hogy elfogadjuk a félelmeit és nem vonjuk kétségbe érzéseinek valóságosságát. (Ne mondjunk neki például olyat, hogy “az olyan nagy lányok, mint te, már nem félnek a sötétben”!) Nyugtassuk meg, hogy mi mindig ott vagyunk, ha szüksége van ránk, ha pedig a félelemnek megragadhatóbb a tárgya, adjunk neki lehetőséget rá, hogy felülkerekedhessen a félelmetesnek képzelt figurákon: rajzoljuk le például őket, gyerekünk pedig ezt követően téphesse szét a papírlapot.
A felsorolás és a cikk folytatása a Babaszoba oldalán olvasható.
Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.