Kudarcok kezelését segíti a mesebeli gonosz

Kudarcok kezelését segíti a mesebeli gonosz

„Ugyan, nem kell félned tőle, nem bánt” – hangzik el sok szülő szájából, sokszor mindhiába. A gyermeki rettegést csak a varázserő enyhítheti.

Minden gyerek fél valamitől. A szörnyektől az ágy alatt, mumustól a szekrényben, vagy az ószerestől, aki elviszi, ha rosszat csinál. A mesékben megjelenő gonosz a félelmeken nem enyhít, sőt, ha éppen olyan hangulatban van a kicsi, akkor még erősíthet is a rettegésen.

2,5 évesen jönnek elő a félelmek

Nem mindegy, hogy a gyerek nézi a mesét, vagy olvassák neki. Előbbi esetben sokkal könnyebben kialakulhat benne a félelem, mivel konkrét alakokat lát. Ezzel szemben, ha a képzelőerejére bízzuk a gonoszt, akkor csak annyira látja félelmetesnek, amennyire ő akarja.

– A két és fél éves gyerekeknél például megfigyelhető, hogy megijed attól a mesétől, amit addig szeretett, mivel ebben a korban kezdenek kijönni az alapfélelmei. Éppen ezért mindig figyelni kell arra, hogy a mese, amit a tévében néz, vagy amit olvasunk neki éppen milyen hatással van rá. Nem feltétlenül jó az, ha egyedül hagyjuk tévézés közben, mivel a gyerek nem úgy fogja látni a mesét, ahogy azt mi látjuk, és fordítva – magyarázta a Borsnak Bojti Andrea gyermekpszichológus.

Mindig a jó győzedelmeskedjen!

A szakértő szerint vannak mesék, amelyek még felnőtt fejjel is brutálisnak számítanak. Ilyen például a Piroska és a farkas, vagy a Jancsi és Juliska. Szerencsére a gyerekek nem a brutalitást látják, mivel ők egészen kisiskolás korukig mágikus világban élnek. Ezeknek a történeteknek az az alapüzenete, hogy a világ jó, és, hogy a gonosz elnyeri a méltó büntetését.

– Az a tudat, hogy a dolgok megoldódnak, és mindig rendbe jönnek, a gyermekek lelki világának nagyon fontosak – magyarázta a gyermekpszichológus. – Olyan meséket tegyünk eléjük, amelyek a hétköznapi problémákkal foglalkoznak aranyos figurákkal. Azok a mesék, amelyekben feltűnik a gonosz, az igazságos világba vetett hitüket erősíti, hiszen a végén mindig győz a jó, a gonosz pedig bűnhődik. Ez egyfajta optimizmus: ha tanulok, vagy keményen dolgozom, az kifizetődik. Ez a felfogás a későbbi életükben segíthet a kudarcok könnyebb kezelésében.

Adagolni kell a negatívumot

Csukás István író-költő nem rajong azért, hogy a gyermekmesékben egyre divatosabbak a gonosz szereplők.

– Ha nagyon sok félelmet kap a gyerek, és állandóan retteg, az nem jó, finoman adagolva viszont szabad nekik a gonoszról is hallani, mert a gyereknek is fel kell ismerniük a létezését. Meg kell tanulniuk azt is, hogy hogyan kell az ilyen élményeket feldolgozni, hiszen nem csak mosoly és szeretet van a világon.

A cikk folytatása (hogyan varázsoljuk el a gyerekek félelmeit, milyen életkorban milyen meséket olvassunk) a Bors oldalán olvasható.