Jönnek az alfák! Mit tudunk a legfiatalabb generációról?

Jönnek az alfák! Mit tudunk a legfiatalabb generációról?

Tény, hogy a gyerekek ma kognitív és testi akcelerációt mutatnak, miközben az érzelmi fejlődés nem gyorsult fel. A digitális kor veszélye lehet, hogy ez utóbbit ráadásul lelassítja, megakasztja. Mit tudunk a most iskolába kerülő generációról? Miben mások, mint a korábbi generációk, akik kutatásán alapszanak mostani módszereink?

  Itt az elején, szeretném megjegyezni, hogy kissé félrevezető általánosságban beszélni a technológiai folyamatok következményeiről, a digitális generációkról, miközben ez is csak egy lehatárolható populációra érvényes. A következőkben tehát azokról az alfákról írok, akik elsősorban a felső középosztálybeli, értelmiségi szülők gyerekei. Azokról, akik számára pl. az internet és az információ ugyanúgy magától értetődően hozzáférhető, mint más egyéb javak – olvasható a Szülő 2.0 oldalon.

Tény, hogy a 0-6 éves korosztályra tolódott előre az eszközhasználat. Egyelőre nagyon kevés kutatás született arra vonatkozóan, hogy milyen hatással van rájuk a digitális eszközök használata. A TV nézés hatásait sokan kutatták. Ezek következtetései részben kiterjeszthetők az azt leváltó internetre is, amennyiben a felhasználás típusa és tartalma ugyanaz. Nevezetesen, ha filmet, rajzfilmet, stb. néz a gyerek táblagépen vagy más eszközön, az TV-zés.

Figyelemzavar, olvasási és számolási készségek

Ennek negatív hatásai exponenciálisan nőnek, minél korábban kezdik használni a szülők ezt babysitter funkcióban. Az agyműködést félig alvó üzemmódban tartva a passzív tv nézés észrevétlenül „használja” a nézőt, indirekt inprinting jellegű hatása van. A kicsik tanulása nagyrészt utánzáson alapul, vagyis pl. az agresszív tartalmak egy az egyben leképeződhetnek és jelennek meg viselkedésükben (pl. Bobo baba). Összességében ez a passzív eszközhasználat más területeken is negatívan befolyásolhatja a gyerekek fejlődését. Összefüggést mutattak ki az iskoláskori gyenge olvasási és számolási készségekre vonatkozóan, egyes kutatások eredményei pedig azt mutatják, hogy a figyelemzavar előfordulásának esélyeit is nagyban megnöveli.

Túlingereltség, társas magány, gátolt érzelmi fejlődés

A digitális eszközök azonban újabb dimenziókat hoznak a képbe. Egyrészt a közösségi oldalak és a jelen idejű ingyenes kommunikáció miatt kialakuló párhuzamos valóság meghatározó tényező már most is a fiatalabb generációk számára. Az élet egyszerre zajlik offline és online, a fizikai és a virtuális világban. Ez önmagában is egyfajta multitasking, ami beemelhető, mint adottság, képesség a tanulásról alkotott elképzeléseinkbe is. Ennek hátrányait (pl. túlingereltség, felszínesebb működés mindkét térben, szociális képességek fejlődésének lemaradása, társas magány, gátolt érzelmi fejlődés) ismerve és elfogadva, kezelve, és előnyeit (pl. testközeli működés, figyelemmegosztás képessége, finommotorika…) kiaknázva.

Miben más?

Az érintőképernyő elterjedésével még korábbra tolódott az eszközhasználat kezdete. Vagyis például a 2016-ban első osztályt kezdő gyerekek is úgy kerültnek iskolába, hogy akár már évek óta használhatnak digitális eszközöket.

Ezek a változások azt eredményezhetik majd, hogy a kisgyerekek gondolkodási-, figyelmi-, tanulási- és társas készségeiben is mások lesznek, mint a korábbi korok korábbi gyerekei. Vagyis mások, mint akikről azok a kutatások szólnak, amikre alapulnak a jelenlegi mainstream és reformpedagógiai elképzelések is. Például az érintőképernyő használata valószínűleg hangsúlyosabbá teszi a látási és hallási csatorna mellett a kinesztetikus csatornát is, vagyis a hatékony információfeldolgozáshoz már nem lesz feltétlenül elegendő a verbális és akusztikus eszközök, módszerek használata.

Tény, hogy a gyerekek ma kognitív és testi akcelerációt mutatnak, miközben az érzelmi fejlődés nem gyorsult fel. A digitális kor veszélye lehet, hogy ez utóbbit ráadásul lelassítja, megakasztja. Az érzelmi fejlesztésre, (EQ) ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

A gondolkodás fejlődése azonban nagyban összefügg a verbalitással, a beszédfejlődéssel, a mozgással és pl. a kézírással is. Ezért nem lehet a technológiai fejlődés meghatározó, de nem egyetlen teréhez kizárólagosan igazítani az iskolát.

Az írás folytatása a Szülő 2.0 oldalon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.