Helikopter szülők: Hogy bánjunk a túlféltő attitűddel?

Helikopter szülők: Hogy bánjunk a túlféltő attitűddel?

A szülő folyton követi és ellenőrzi gyereke mozdulatait? Óvodások, kisiskolások szülei körében gyakran észrevehető jelenség a helikopter szülőség, de még középiskolában is megjelenik a fiatal felett köröző szülő.

A szakirodalomban fokozottan jelenlévő szülői magatartásként hivatkoznak a helikopter szülő jelenségére. A kutatások szerint az anyák nagyobb valószínűséggel fordulnak így gyerekükhöz, de az apák is lehetnek érintettek – írta a TanTrend.

Nehezen megállapítható, hogy milyen szintű kontroll minősül már túlféltésnek. Ebben egyaránt szerepet játszik a szülő, a gyerek karaktere illetve a kettő összeillése. Nem elhanyagolható a környezet szerepe: erősen szubjektív az a mérce, amivel megítélhető, hogy az adott környezet mekkora reális veszély jelent a gyerek számára.

A szülői túlvédésnek több altípusa létezik

Ha a gyerek védelmére kerül a hangsúly, akkor megnyilvánulhat túlzott féltésben, vagy a gyerek viselkedésének túlszabályozásában. Ezek a végtelenségig ismételt „Óvatosan!”, „Ne így csináld, inkább úgy.”, „Kilóg a derekad.” mondatok. A szülő ilyenkor követi a gyerek minden lépését, kezét a háta mögé teszi, hogy véletlenül se érhessen hozzá semmi. Ha ez hosszú távon létrejön, reális veszély nélkül, a szülő nem csak a balesetektől kíméli meg a gyerekét, hanem a saját tapasztalataiból való tanulástól is. Kevésbé erősödik meg a gyerek kompetencia érzete, ami szerint képes önállóan elérni céljait, vagy változást létrehozni a világban, mert amíg a szülő folyamatosan jelen van, addig inkább rá fog támaszkodni, mint magára. Hiszen ekkor a szülő nem kezeli helyén a gyerek képességeit, legyen szó a mászókára mászásról, vagy a 2 zsömle vásárlásáról a sarki boltban.

Kísérleti eredmények

Egy 2018-ban publikált longitudinális kutatásban 8 éven keresztül vizsgálták, hogy a túlkontrolláló nevelési attitűd milyen hatást gyakorol a gyerekekre 2, 5 és 10 éves korukban. Az eredmények szerint az érzelem szabályozás és a gátló funkciónk fejlődését jelentősen befolyásolta a fokozott szülői kontroll. Ez a két képesség arra utal, hogy a gyerek képes késleltetni, meglátja viselkedései következményeit, saját szintjén uralja belső késztetéseit. Iskolai környezetben, 10 évesen ezek a készségek különösen hasznosak. A tanulmány szerint, ha a szülő 2 éves korban nem engedi, hogy a kicsi önállóan megoldjon helyzeteket, és megkíméli a próbálkozás okozta frusztrációtól, az valószínűsíti, hogy 5 és 10 éves korban több érzelmi, viselkedési probléma jelenjen meg a gyerek közösségében.

Az önszabályozás kompetenciáján kívül a szülői túlféltés hozzájárul a szociális szorongás kialakulásához is, azon a folyamaton keresztül, hogy a szülő igyekszik elkerülni gyereke konfliktusait, vagy helyette kezeli azokat.

Mi a megoldás?

• Építsünk bizalmat!
• Kezeljük reálisan a helyzeteket!
• Adjunk pozitív visszajelzést!

Az egyes kategóriák kifejtése a TanTrend oldalán olvasható.