IQ és EQ – a gyerekek fejelesztése

IQ és EQ – a gyerekek fejelesztése

Mit fejlesszünk, ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk növelni, és mit akkor, ha az érzelmi intelligenciát kívánjuk javítani?

Egyre többször hallhatjuk, olvashatjuk egy-egy ember jellemzése kapcsán, hogy magas vagy alacsony az EQ-ja. Mit jelent ez – tette fel a kérdést a Metamorfózis műhely. A tisztázás érdekében először röviden tekintsük át a kifejezés egyik alapszavának, az intelligenciának a jelentését.

Mi az intelligencia?

„Az intelligencia az a képességünk, amivel a világ kihívásainak a lehető legjobban megfelelünk.” Kissé tudományosabban megfogalmazva: „az alkalmazkodás szolgálatába állított egyéni gondolkodási folyamatok összjellemzője”.

A népesség nagy részének intelligenciája átlagos, azaz 100 körüli (90-110), 70 alatt értelmi fogyatékosságról beszélünk, 130 fölött „zsenialitásról”. Bár az IQ valóban elég jó előrejelzője az iskolai sikernek, sokkal kevésbé jósolja be az életben való boldogulást.

A “másik” intelligencia

Az 1990-es években került az érdeklődés középpontjába az emocionális (érzelmi) intelligencia fogalma. Számos adat bizonyítja, hogy az emocionális intelligencia-tesztekben elért eredmények nagy valószínűséggel képesek megjósolni, hogy valaki mennyire lesz sikeres az életben. Úgy tűnik, az érzelmi intelligencia néven összefoglalt képességek a talponmaradáshoz, előrejutáshoz, sikerhez elengedhetetlenek. Lássuk, melyek ezek a képességek:

  1. Önismeret: az ember ismerje saját érzelmi reakcióit, vágyait, ösztönzéseit, legyen tudatában aktuális érzelmi állapotainak. Mindez megteremti az alapot
  2. az önszabályozáshoz, önirányításhoz, ami megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését, elősegíti a megküzdést, és segít abban, hogy a negatív érzések ne uralkodjanak el rajtunk. Ide tartozik az érzelmek megfelelő formában való kifejezésének képessége is (pl. az indulatkontroll).
  3. Önmotiváció: szívósság, szorgalom, a nehézségekkel dacoló magatartás, reményteli hozzáállás, ami lehetővé teszi, hogy a fontos dolgokat ne adjuk fel.
  4. Empátia: képesség mások érzelmeinek elképzelésére, a velük való együttérzésre, még ellenszenv esetén is. Ez nélkülözhetetlen eleme a másokkal való sikeres együttműködésnek.
  5. Kapcsolatteremtés: az életet élni, nem csupán szemlélni tudás. Örömöt találni a többiekkel való együttlétben, figyelni másokra, jó viszonyra törekedni a velünk kapcsolatba kerülő emberekkel.

Az, hogy valaki milyen mértékben rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, EQ-tesztek segítségével mérhető.

Az EQ fejleszthető

Mivel egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a boldoguláshoz elengedhetetlen a sikeres ön-menedzselés és a másokhoz fűződő jó kapcsolatok kiépítése, egyre nagyobb hangsúlyt kap az EQ fejlesztése.

Természetesen az emocionális és kapcsolati készségek leginkább gyermekkorban alakíthatók, de felnőttként sem kell kétségbe esnünk, ha kiderül, hogy érzelmi intelligenciánk nem éri el a szükséges szintet. Már magyarul is olvasható néhány jó könyv, erről a témáról. (Pl.: Goleman, D.: Érzelmi intelligencia; Brockert, S.-Braun, G.: EQ)

Mit jelent egy gyerek iskolára való felkészítése akkor, ha (1) az IQ-ra, (2) az EQ-ra koncentrálunk:

(1)   Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek adottságaihoz képest jó tanuló legyen majd az iskolában, már az iskolakezdés előtt el kell kezdenünk rendszeres oktatását. Fejleszteni kell figyelmi képességét, feladattudatát, fel kell kelteni érdeklődését az iskolai feladatok iránt: ismerkedés a betűkkel, számokkal, stb.

(2)   Ha azt szeretnénk, hogy feltalálja majd magát az iskolában és a lehető legtöbbet hozza ki adottságaiból, akkor úgy kell nevelni, hogy magabiztossá, érdeklődővé, barátságossá váljon. Meg kell tanulnia várni, segítséget kérni, utasításokat követni. Tisztában kell lennie azzal, hogy milyen magatartást várnak majd tőle az iskolában. Képessé kell válnia arra, hogy kifejezze saját szükségleteit és azokat lehetőség szerint összhangba hozza a többi gyerek szükségletével.

Észre kell vennünk, hogy a kétféle intelligencia nem ellentétes egymással, inkább egymástól független, illetve kiegészítő jellegű.

A teljes írás a Metamorfózis műhely oldalán olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.