Milyennek látnak minket a gyermekeink?

Milyennek látnak minket a gyermekeink?

A sok feladat és kötelesség mellett érdemes lehet megállni egy pillanatra és végiggondolni, hogyan is látnak bennünket gyermekeink, milyen üzenetet közvetítünk akaratlanul viselkedésünkkel nap mint nap!

„Anya, akkor szeretlek a legjobban, amikor mosolyogsz” – alig 3 éves múlt a kislányom, amikor ezt a számomra felejthetetlen mondatot először mondta! Nem egy ajándék, egy finom ebéd, vagy a tiszta lakás váltotta ki ezt a gyermekien őszinte mondatot, hanem egy egyszerű és hétköznapi jókedvű együttlét, közös játék írta a Lelkizóna blogon Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus. A sok feladat és kötelesség mellett érdemes lehet megállni egy pillanatra és végiggondolni, hogyan is látnak bennünket gyermekeink, milyen üzenetet közvetítünk akaratlanul viselkedésünkkel nap, mint nap!

Gyermeki énközpontúság

A gyermeki lét természetes velejárója az énközpontúság. A gyerekek sokáig úgy érzik, minden miattuk és értük van, ők vannak a világ középpontjában. Ennek a kellemes állapotnak kellemetlen következményei is lehetnek: sokszor hajlamosak magukat hibáztatni olyan eseményekért, helyzetekért, melyekről nem tehetnek. Ebbe a körben tartozik a számukra fontos felnőttek hangulata, érzelmi állapota is. Ráadásul a gyermekek rendkívül érzékeny szenzorokkal rendelkeznek, és  egészen pontosan érzik, mi zajlik anyában, apában. Érzik, de nem értik, pontosabban – énközpontúságuk okán –  gyakran félreértik a helyzetet.

Egy történet, több nézőpont

„Édesanyám mindig a konyhában volt, vagy a kertben dolgozott.”, „Stresszes munkahelye volt, rosszkedvűen és fáradtan jött haza minden nap.” – ezeket a mondatokat felnőtt nők mondták saját édesanyjukról gyermekkorukra visszaemlékezve. „Anyunak nagyon sok a dolga, ő csinál otthon mindent és azt mondja, hogy rendetlen vagyok és egész nap csak utánam kell pakolnia” – mondja az ötéves. Életkoruknál fogva persze a kamaszok fogalmaznak a legkeményebben: „Nekem nem lesz gyerekem, én nem akarok így élni. Anya egy házi rabszolga, szerintem boldogtalan, de ahogy látom, másoknál sem jobb a helyzet!”.

Könnyű belecsúszni abba a csapdába, hogy a feladatok és a kötelességek töltik ki a nap nagy részét, s ha ez így van, akkor a gyermek valóban egy fáradt, frusztrált, rosszkedvű anyukát lát.

Figyelni kell az arányokra, bizonyos helyzetekben egyszerűen az őszinteség segít, és van út a mosolygósabb hétköznapok felé – a cikk folytatása a Lelkizóna blogon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.