Magyarország rejtett természeti csodái 8. – A magyar badland

Magyarország rejtett természeti csodái 8. – A magyar badland

A magyar badland – Kazári eróziós tufafelszín

Túlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Éppen ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, amelyek nem tartoznak a legismertebbek közé, mégis rendkívül érdekesek, és ezekre a csodálatos helyekre a családdal mindenképpen érdemes ellátogatni. Túrára fel!

 

Holdbéli táj Nógrád megyében, amelyhez hasonlót legközelebb Törökországban, Kappadókiában láthatunk. Az angol badland („rossz föld”) kifejezést a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulásformáira használják, ahol a külső erők a talajt erodálva hozzák létre a jellemző formakincset.

A kazári geológiai látványosság a Mátra, a Medves és a Karancs létrejöttéhez kapcsolódik. A 20 millió évvel ezelőtti robbanásos vulkáni tevékenység során kiszórt törmelékből (kőzetdarabok, por, hamu) vastag riolittufa-réteg képződött. A csupasz tufafelszínt később a csapadékvíz eróziós munkája formálta, árkokat szabdalt, kúpokat, gerinceket hagyva köztük.

Mindenképpen száraz időben érdemes ide jönni, esőzések alkalmával csúszik minden, ráadásul taposásunkkal, csúszkálásunkkal kárt is okozhatunk a sérülékeny felszínben. A különös látványosságot a Salgótarjántól hét kilométerre található Kazár községből 2,5 kilométeres sétával, a piros keresztjelzésen érhetjük el. Nógrád megye egyébként bővelkedik még geológiai különlegességekben. A Bér község közelében található, andezitoszlopokból felépülő béri Nagy-hegy Európában is egyedülálló ritkaságnak számít. Az andezit ilyen ívelt, oszlopos elválása a kontinens más területéről ugyanis nem ismert.