Tisztelet és kötődés hiányai

Tisztelet és kötődés hiányai

Írta: Hámori Kate

Kép: divinity.szabadosadam.hu

Baj van?

Hányszor kérdezzük ezt egymástól kétségbeesve? Ez már egy kapcsolatban a kapálózás időszaka, amikor kérdezünk, már tudjuk is a választ. Igen, biztosan baj van.
Mint minden héten, most is csak hömpölyögtem az árral a szürke hétköznapokba feledkezve. Éppen állást kerestem. Bevallom ez most plusz egy probléma, ami feszültséget okoz, mert most is csak túl hangosan válaszoltam a páromnak, aki vacsoráért igyekezett és már harmadszor próbált beszélni hozzám, hogy tökmindegy, hozz valamit. Én nem vagyok ilyen, azzal is tisztában vagyok, hogy néha fent néha pedig nagyon lent, hogy hullámvasút az élet. Pörgettem tovább a facebook-ot, lényegtelen semmittevésekkel kárpótolva magamban a hiányzó örömöket és majdnem úgy alakult ez a hét is, hogy elfelejtettem élni az életet.
Ekkor egy kedves barátomtól kaptam egy programajánlatot, aki meg volt győződve arról, hogy nyitottsággal és figyelemmel megtöltve érdemes lenne részt vennem egy nyilvános eseményen, ahol szakértők beszélgetnek a Tisztelet és a Kötődés hiányairól. Az előadásra, amit a jó öreg Kossuth Klubban lehetett megtekinteni, elkísért a párom is. Picit, most kiszakadva a monotonitásból végre újra láttam az igyekezetét. Ott volt velem és kézen fogva sétált mellettem.
Az előadás kezdetére már megtelt az egész terem fiatalokkal és idősekkel egyaránt. Érdekes volt látni, hogy hányféle egyéniség, korosztály gyűlt össze és várta kíváncsian milyen kapaszkodókat kapnak az este folyamán.

Mi minden dől el a gyermekkorban?

Az első és nagy lépés, amit akkorra már mindenki felismert, aki jelen volt, hogy igenis van az életben valami helyreállítandó. A problémák kezdete részben mindenki gyerekkorára vezethető vissza, leginkább azok esetében, akiknél a szülők nincsenek jelen. Ugyanis akármennyire is igyekszik az anyuka, sohasem tudja majd a gyermeke életében az apa szerepét betölteni és ez így van fordított esetben is.

Megdöbbentő példát, felmérést hallottunk, melynek keretében  4 év körüli fiúgyermekeket kérdeztek meg,  arról , hogy  mi szeretnél lenni?. A válaszok magukért beszélnek, nem a tűzoltó s katona között kellett igazságot tenni…. a válasz legtöbb esetben a „GAZDAG” volt. No komment, a teremben a hallgatóság egyszerre szisszent fel.
Egy anya a gyermeke számára az intim szféra, aki feltétel nélkül szereti, az apukája pedig a külvilágban lévő határokat jelöli ki számára. Senki sem tud minden és mindenki lenni. Gyermekkorban alakul ki egy olyan tudattalan érzelmi attitűd, amin később már nem képes változtatni és ez hatással lesz az életére.

Beszélgessünk!

Az alapprobléma tehát ott kezdődik, hogy az emberek elfelejtenek beszélgetni egymással, egyre inkább az online felületek veszik át a szerepet sokak életében. Ez rengeteg konfliktust okoz, a már meglévő gazdasági és egyéb nehézségek mellett.  Összenéztünk a párommal és a héten először elmosolyodtam. Emlékszem még a kapcsolatunk elejére, amikor is állandóan figyeltem, hogy elérhető-e, mikor látta az üzenetem, és ha látta, akkor miért nem hív? Ebben a pillanatban, ezt a bizalmatlanságot is elengedtem és éreztem, hogy ennyi értelme már biztosan volt eljönni és azt, hogy egy kicsit mindenkivel baj van.

Figyelj a belső hangodra!

Fontos lenne megtanulni kicsit egyedül lenni és az embereknek önmagukat arra trenírozni, hogy elengedjék első sorban azt a szeparációs szorongást, amit az állandó online kapcsolatok táplálnak és a folyamatos információáramlást, ami nélkül üresnek éreznék magukat. Mindenkinek szabad döntése van afelől, hogy miképpen fog élni, hogyan és mikor zárja ki az állandó impulzusokat és marad magával kettesben, hogy változtasson. Kell egy kis önkritika, bátorság, hogy merjünk tanácsot kérni és beszélni a tükörhöz az életünkben, aki nem más, mint egy másik ember.
Hazafele is fogta a kezem, némán utaztunk, elmerülve a saját kis világainkban, gondolkozva egy olyan jövőn, ami nem a sikerről és a pénzről szól, hanem szeretetről és egy olyan közös munkáról, ami egy új felfogást és boldogságot teremt. Senki se mondta, hogy könnyű lesz, az előadás sem tett csodát, de én hazaértem és megértettem milyen lehetett Fraud-nak, mikor rálátott a saját ismétlésére. Én is láttam most, hogy ugyan azt a mintát fűzöm hónapok, évek óta csak olykor a fonal színe más.

Így hát újrakezdtem.