Vekerdy Tamás: érzelmi biztonság kell a gyereknek, nem hajsza 2015 január 4.

Hírek

vekerdy_2A tanárok le akarják adni az anyagot – de a gyerekek nem akarják felvenni többé. Szorongó gyerekekből, szorongó felnőttek lesznek. A kreativitás oldaná a feszültséget… a tudás helyett az érzelmi biztonság adja meg a biztos alapokat gyermekeinknek – foglalhatjuk össze Vekerdy Tamás örökérvényű gondolatait.

Mit tegyek, ha már ötödször szólok a gyereknek, és még mindig nem húzta föl a zokniját? Hogyan kezeljem a helyzetet, ha el van keseredve, mert pápaszemesnek csúfolják az iskolában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptak alternatív választ mindazok, akik hallották már  Vekerdy Tamás pszichológus előadásait.

Vekerdy nemcsak jó pszichológus, hanem tapasztalt szülő és remek előadó – ezt tapasztalhatták mindazok, akik részt vettek előadásain, melyek keretében az alternatív iskolák prófétájaként is ismert szakember hosszú évek óta kongatja a harangot a kreativitás, az érzelmi biztonság mellett és a konzervatív túl szigorú csupán tudásanyagra épülő oktatással szemben.

Az utóbbi száz évben többet változott a világ

a gyerekek körül, mint azelőtt több ezer év alatt; átláthatatlanná vált számukra, mivel már nem működnek a régi módszerek a tudás elsajátítására. A család helyett az iskola vált az oktatás kizárólagos terepévé, a mostani iskola viszont olyan dolgokat követel a gyerektől, amire ő nem képes, vagy ha mégis alkalmazkodik, beleroppan.

Vekerdy egyik kedvenc példája a mai írásoktatási módszer. A régi tanítónénik ösztönösen alkalmazott módszere még az volt, hogy a gyereket arra bátorították, otthon a földre terített újságpapíron kerekítse a betűket, minél nagyobbakat, minél vastagabb irónnal. A Funkcionális Anatómiai Intézet agykutatója, Hámori József meg is erősítette: az iskoláskorú, első osztályos gyerekek keze

anatómiailag még nem alkalmas arra,

hogy a gyakorlófüzet apró sorai közé még apróbb vonalkákat és hurkokat húzogasson. A finom mozgáskoordinációt pontosan az a gyakorlat segít kialakítani, amit a régi módszer írt elő.

1905-ben azt is tudták még, hogy a kamaszkorban nem szabad a gyereket megterhelni, hiszen élettani eredetű fáradtságban szenved – a mai iskolarendszer erre nincs tekintettel, pont abban a korban követel maximumot a gyerektől, amikor ő arra fizikailag nem képes.

Már a kilencvenes évek elején lezajlottak azok a vizsgálatok, amelyek kimutatták: az iskolában szerzett tudás legtöbb 18 százalékban számít a felnőtt későbbi sikeres boldogulásában. A tudásanyag 75 százalékát az eminens is elfelejti öt év alatt; az emberek átlagosan 9 százalékára emlékeznek az iskolában tanultakra úgy, hogy azt alkalmazni tudják. Mégis, miért van az, hogy a mai 80 éves jobban emlékszik arra, mit tanult annak idején az iskolában, mint a gyerek? Mert annak idején

kevés, de jól rendszerezett információt sajátított el

– magyarázta Vekerdy. Az a tanulság, hogy nem szabad fetisizálni a tudásanyagot. Az iskolák szorongó gyerekeket „nevelnek”, szorongó gyerekekből szorongó felnőttek lesznek, a szorongás márpedig megakadályozza, hogy képességeink maximális fokán teljesítsünk.

Az érzelmi intelligencia fontossága

Az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb a későbbi boldogulásban, mint az IQ; a gyereknek az érzelmi biztonságot kell megadni, nem pedig tanulásra hajszolni. A szorongó szülő „a legjobbat akarja” a gyerekének, magánóráról magánórára hajszolja, már az óvodában is vannak helyek ahol nem játszanak, hanem az iskolára készülnek a gyerekek. Pedig ez neki nem jó, és később sem lesz ettől sikeresebb.

Hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni az iskolában? Művészeti oktatás által. Egészségesen fejlődik a gyerek, ha kreativitását nem elfojtják, hanem bátorítják. Csak nem szabad azt elfelejteni, amit Márai is megjegyzett, hogy

a művészet nem az, amit a nyárspolgár hisz róla,

vagyis nem „a művelődés tárgya”. Ráadásul a művészet az agresszióoldás leghatékonyabb eszköze – állítja Vekerdy.

Kínában a konfuciánusok, az ókori Görögországban a püthagoreusok, peripatetikusok nem hiába fektettek nagy hangsúlyt a művészetek oktatására. Zenét, táncot, éneket tanítottak az ifjaknak, akik rendszeresen sportoltak is. Mi inkább a középkori skolasztika örökösei vagyunk: a lectio során a tanár felolvasta, „a fejekbe töltötte” a leckét. Ennek képezték ellenpólusát az akkor alakult egyetemek, ahol a disputa, a vita volt a tanulási folyamat legfontosabb eleme.

A tanárok ma le akarják adni az anyagot – de a gyerekek nem akarják felvenni többé – idézte egy pedagógus megállapítását Vekerdy. Erre vezethetőek vissza a sokszor panaszolt magaviseleti problémák is. A mai kompetitív tanítási módszerek ellenében sokkal hatékonyabb a kooperatív tanítás, amely minden egyes tanulót bevon, és együttműködésre késztet. Bármilyen témát tanulnak éppen, annak egyes altémáit nekik maguknak kell kidolgozniuk: csoportokban dolgoznak, nyüzsögnek, kommunikálnak, megtanulják használni a könyvtárkatalógust, kikeresik a könyveket, összeszedik az információkat és a végén minden csoportból egyvalaki elmondja, mire jutottak. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban például az a mottó: „Mi nem az életre készülünk, hanem élünk.”

Sokan azt állítják, az integráló módszer – vagyis amikor mindenféle képességű, hátterű, esetleg fogyatékkal élő gyerekek tanulnak együtt – visszahúzza a tehetséges gyerekeket. Vekerdy ezt határozottan cáfolja. Mivel az effajta, kooperációra épülő módszer a szociális készségeket növeli, a tehetségeseket is engedi kibontakozni.

A kreativitás fejleszt

A kreativitás főleg a divergens gondolkodás sajátja: az, amely ezerfele szalad, asszociál, keresi az utakat. A hagyományos iskola a konvergens gondolkodást szereti, azt bátorítja, azt emeli föl. A tehetséges, kreatív gyerek, amikor felelni szólítják és hirtelen mindenféle eszébe jut, leültetik és rossz osztályzatot kap, mert „mit beszél össze-vissza” – eközben aki a megtanult és „egyedül üdvözítő” módon elhadarja a választ, azt megdicsérik. Nem véletlen, hogy az eminensek kevésbé sikeresek az életben, amely mindig új és új probléma, kihívás elé állítja őket, és a megoldás megtalálásánál néha kifejezetten hátrányos a régi sémák alkalmazása.

Mivel az iskolai eredmény nem korrelál az életben elért sikerekkel, miért is hajtjuk a gyereket, hogy jó tanuló legyen? Vekerdy tanácsa az, hogy – ha már hagyományos iskolába jár – hagyjuk, hadd legyen „rossz tanuló”. Ne szorítsuk két malomkő közé, ha már az iskola teljesítménycentrikus, ne követeljünk tőle mi is „teljesítményt”, ne kínozzuk otthon korrepetálással, ehelyett adjunk érzelmi biztonságot, ölelést, együttlétet, közös reggelizést

Kapcsolódó video: itt

kép: asztali.lutheran.hu

forrás:  eletmod.transindex.ro



Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

július 1. és augusztus 21. között , egész nyáron napi két alkalommal, 11 és 15 órakor

sususLovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon.  A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit. A lovas íjászbemutató, fegyverbemutató, a malonkövön, mint tálcán kínált bor és a játékmester  – Kőrösi Csaba Petőfi-díjas színész,r endező – ékes szavai egy szerethető kalandozásra csábítanak a „legerősebb „ magyar várába, Nagyvázsonyba. A várjátékot követően a toronylátogatás, a várnyomda, néprajzi múzeum, de a Történelmünk nagyjai kiállítás is várja az érdeklődőket.

Július elsejétől egész nyáron minden nap két alkalommal is várja a látogatókat a híres nagyvázsonyi Reneszánszkori várjátékok, melynek ceremóniamestere és rendezője a veszprémi Petőfi színház kiváló színművésze, Kőrösi Csaba. Balassi versekkel, a balatoni bor és a szép asszonyok dicséretével stilizált korhű ruhákban való várjátékkal várjuk a látogatókat minden nap 11 és 15 órakor – mondta el Mekler Norbert várkapitány.  „Kinizsi malomkövén tálalt borok, lovas és fegyverbemutató is tartozik a különlegesen összeállított programhoz, melyben irodalom, történelem egyaránt találkozik – foglalja össze a nagyvázsonyi Kinizsi várban 21. évada játszó és rendező Kőrösi Csaba. A várjátékokon talán a legnagyobb sikert Parrag Ákos, a Nemzeti Vágtán is sikeres lovas bemutatója tudhatja magáénak.

„Két hete gyakorlunk már, örömömre az új gárda, hat új lovag a helybeliek közül került kiválasztásra. Ismét nagyvázsonyi és vázsony környéki bajvívóink vannak. Jómagam játékmesterként, ceremóniamesterként adok keretet a közel háromnegyedórás előadásnak. A várjáték tulajdonképpen egy rendhagyó történelem óra, verssel, bajvívással. A tavalyi sikerek alapján a gyerekeknek – sőt a felnőtteknek is – interaktív játékot és az előadás után csatacsillag-dobást, íjászkodást  is  szervezünk. A tavalyi program a vár legendáival, történetével bővült ki.  Jómagam verselek, Balassi Bálint Katona énekét, Tóth Árpád Holdkóros apród történetét adom elő.” – fogalmaz Kőrösi Csaba, rendező.

Bemutatjuk a pallost, azaz a kétkezes kardot, ami Kinizsi sírjában is megtalálható volt. Láthatnak csatacsillagot, hajító bárdot, lándzsát, dárdát, azaz kelevézt és a legutolsóként a szablyát, amit őseink honosították meg hazánkban. A nézők körében a legnépszerűbb természetesen az íjászat, amit bárki kipróbálhat az előadás után. A lovagi tornát a legkisebbek is élvezik, de alapvetően már iskoláskorú gyerekek értik és rajonganak érte igazán. A lovagi tornához hozzátartozik az interaktív játék is.

Az előadást július 1.-augusztus 20. között minden nap megrendezik, előzetes bejelentkezés nem szükséges. Alkalmanként hozzávetőleg 150 fő tudja megtekinteni a várjátékot és az előadás után a gyerekek kipróbálhatják az íjászatot, póni lovaglást, érmeverést, csatacsillag dobást is szülői felügyelettel.

Jegyek ára: múzeum belépő:  1100ft /gyerek,1450Ft/felnőtt  vagy 5100Ft/család (2 felnőtt és 3 gyerek) (A jegy 3 múzeumba jogosít belépésre; vár, postamúzeum és néprajzi múzeum)

Kiegészítő jegy a várjátékra:  600ft/gyerek, 900ft/felnőtt

A várjáték kizárólag a hagyományos belépő és a várjáték jeggyel együtt látogatható.

Azoknak a családoknak, gyerekeknek, akik szeretnének egy pár napra egy szerethető időutazáson részt venni, javasoljuk a július 29-31. között megrendezésre kerülő Kinizsi Napokat, amikor is három napig megelevenedik a reneszánsz kor Nagyvázsonyban, zenével, tánccal, mesterségek utcájával és számtalan gyerekprogrammal együtt.

esemény: https://www.facebook.com/events/1129619223727133/

kedvcsináló film: https://www.youtube.com/watch?v=r-bFkJ72ivM

www.kinizsivar.hu

információ: 06/88/264-786, info@kinizsivar.hu, www.kinizsivar.hu

Kedvenc blogjaink



Minden jog fenntartva © 2016 Felelős Szülők Iskolája Kft. • Kapcsolat: info@felelosszulokiskolaja.hu