Mit tehetünk az iskolai csúfolódás ellen?

Mit tehetünk az iskolai csúfolódás ellen?

A szülő és a pedagógus – esetleg további szakember – tudatos támogatásával sokat tehetünk az iskolai csúfolódás és erőszak megelőzéséért, vagy akár kezeléséért is – mondta Kiss Éva pedagógus, tréner a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Az általános és a középiskolákban szinte mindennapossá váló gyermekek közötti konfliktusok megoldásában Kiss Éva pedagógus, Gordon-tréner szerint a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, megbeszélni a konfliktusokat, és azokra valamilyen megoldást találni – írta a csalad.hu.

Tapasztalatai szerint a szülők bevonásával a konfliktusok akár ki is szélesedhetnek, és a gyermek-tanár-szülő háromszög kialakulásával további indulatok születhetnek. Hozzátette: a gyermek otthonról bizonyos szülői mintákat hoz, és akár az otthoni konfliktusok is meghatározhatják az iskolában mutatott viselkedését.

Mit is jelent a minőségi idő?

Kiss Éva úgy látja, egyértelmű, hogy változnak a családok, és az emberek személyiségfejlődése is változik az évek során. A felgyorsult világban gyorsan kell reagálnunk a történésekre, így a személyes kapcsolatainkra és a kapcsolatkezelésekre egyre kevesebb időt fordítunk.

A szakember kiemelte: sokan beszélnek minőségi együtt töltött időről, azonban fontos tisztázni, hogy ez egy gyermek esetében mit is jelent. A gyermekek számára a minőségi idő nem más, mint az, hogy azt a megkülönböztetett figyelmet kapja, amire neki szüksége van a szüleitől és a pedagógusoktól egyaránt.

A korábban szinte kizárólag a felső vezetők számára elérhető coachingot, vagyis a személyes fejlesztési foglalkozásokat, beszélgetéseket manapság már az oktatásban is alkalmazzák.

Az értő figyelem a kulcs

Kiss Éva szerint ha trénert fogadni nem is tudnak, a pedagógusok saját képzettségüket is alkalmazhatják egy-egy feszült helyzetben. Egy jó példát ismertetett: egy pedagógus arra ért be az osztályterembe, hogy hat diák veri egy társukat. A tanárnő megállította a gyermekeket, majd eleinte arról beszélt, hogy hogy tehetnek ilyet a diákok, miért tették ezt társukkal.

Majd amikor áttért arra, hogy mennyire megdöbbent a látottakon, akkor a diákok felemelték fejüket, és sokkal nagyobb figyelemmel hallgatták a tanár szavait.

Ezután leült a gyermekekkel egy szintben, a szemükbe nézett, és arra bátorította őket, hogy meséljék el, bennük milyen érzést keltett az incidens.

Kiss Éva hangsúlyozta: az értő türelem sokat segít a feszült helyzetekben, nemcsak a szülők és gyermekük között, hanem a pedagógusok és diákok között is.