Felvételi para – Útmutató szakértőktől

A középiskolai felvételi időszaka nemcsak a diákok, hanem az egész család számára komoly stresszforrást jelenthet. Egy online szülői beszélgetés során Balatoni József (Jocó bácsi), Tibenszky Moni Lisa és Szigeti Mónika járta körbe a legfontosabb kérdéseket, a megfelelő iskola kiválasztásától kezdve a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek támogatásán át egészen a stresszkezelésig.

Iskolaválasztás a középiskolai felvételi előtt

A szakértők egyetértettek abban, hogy a nulladik lépés az, hogy meghallgassuk, mit szeretne a gyermek, legyen szó gimnáziumról, technikumról vagy szakiskoláról.

A gimnázium hagyományos, többféle évfolyamszámú képzést nyújt, míg a technikum a gimnázium és a szakiskola kombinációjaként egyszerre ad érettségit és szakmát, ahol a diákok ágazati vizsgát, közismereti érettségit, valamint szakmai képesítést is szerezhetnek, sőt lehetőség van arra is, hogy valaki csak sima tantárgyi érettségit tegyen szakosodás nélkül. A különböző iskolatípusok közötti váltás nehéz lehet, de különbözeti és osztályozó vizsgákkal nem lehetetlen.

Iskolaválasztás SNI-s és BTM-es tanulóknál

Magyarországon az alapító okiratok szerint szinte minden iskola integráló intézmény, a gyakorlatban azonban sokszor elutasítják az SNI-s vagy BTM-es tanulókat, ráadásul például egy alacsonyabb, 70 alatti IQ-szint esetén a gimnáziumi környezet nem biztos, hogy ideális a gyermek számára. A technikumoknál emellett kulcsfontosságú figyelembe venni a kimeneti követelményeket is, hiszen ha egy szakmához emelt szintű idegen nyelvi vizsga szükséges, a felmentések nehézséget okozhatnak.

Mi fontos a szülőnek, és mi számít a gyereknek?

A szülők és a gyerekek szempontjai gyakran eltérnek, mivel míg a szülő a jövőt, a rangsorokat és a tanulmányi eredményeket nézi, a gyereknek olyan szempontok is fontosak lehetnek, mint a távolság, a büfé, a közösség vagy a digitális lehetőségek. Fontos átgondolni a család anyagi kereteit is, hiszen egy állami iskolában is komoly kiadást jelenthetnek a különféle események, például a szalagavató vagy a bankett, míg az egyházi vagy magániskolák fenntartása további alkalmazkodást és anyagi ráfordítást igényel. 16 éves kor körül alakul ki az igazi önmotiváció, amikor a fiatal már a saját céljaiért kezd küzdeni.

Felvételi stressz és halogatás – hogyan segítsen a szülő?

Ha szakadék van a szülői elvárások és a gyerek belső indíttatása között, az feszültséget szül. A diákok sokszor azért pánikolnak, mert a szülő szorong. A szülő-gyerek kapcsolat megromolhat, ha a szülő veszi át a tanár szerepét, ezért a tanulást és a felkészülést érdemes külső segítségre bízni.

A halogatás kezelésében a folyamatos szóbeli nyomásgyakorlás helyett jobb kereteket adni, és sokszor a szülőnek is érdemes szakemberhez vagy pszichológushoz fordulni, hiszen nem a szülő felvételizik, hanem a gyerek, a szülőnek pedig a legfőbb feladata az, hogy feltétel nélkül szeresse őt.

Felvételi sorrend, tartalék tervek és pótfelvételi

Mindig létezzen B-C-D és akár Zs terv is, így nem kell az egészet élet-halál harcként kezelni.

A jelentkezési lap kitöltésekor érdemes minden szóba jöhető iskolát felírni a listára az első helyen a vágyott intézménnyel, mivel a sorrend később még módosítható.

Ha nem sikerül egyik sem, nem kell elkeseredni, és kétségbeesni, hiszen maradványhelyek és a pótfelvételi lehetőségek pedig nem jelentenek automatikusan rossz intézményt, és választást.

Mit jelez egy gyengébb próbafelvételi?

A gyengébb próbafelvételi eredmények miatt sem kell kétségbeesni, hiszen lehet, hogy a gyerek csak a stressz miatt nem tudott teljesíteni, vagy még nem tanították meg neki a konkrét feladattípusokat. A próbadolgozatok gyenge eredményei önmagukban nem mérvadóak, de sokszor érdemes szakember segítségével megnézni, hol van az igazi elakadás.

Felvételi hatodik osztályban – mikor áll készen a gyerek?

A hatodikos korosztály számára a legnehezebb a felvételi, de ha a gyermek komolyan veszi a felkészülést és látszik rajta a tiszta akarat, az annak a jele, hogy készen áll, bár a hatosztályos gimnáziumból egy sima gimnáziumba később nehéz lehet az átmenet. Ha pedig a motiváció látszólag hiányzik, lehet, hogy a fiatal csak egy lépést hátrébb lépett valamilyen ellenállás miatt.

Szülői stresszkezelés a felvételi időszakában

A szülők saját stresszkezelése, a relaxációs és légzéstechnikák alkalmazása szintén sokat segíthet abban, hogy a szülő megnyugodjon, ami sokszor a gyermek problémáját is megoldja, és a legfőbb üzenet az, hogy bár nincs egyetlen egységes recept, adjunk teret a gyerekeknek a döntésben, bízzunk bennük, mert a szeretetteljes kapcsolat mindennél többet ér.