Csendes vészjelzések: hogyan előzhető meg a fiatalkori öngyilkosság?

Csendes vészjelzések: hogyan előzhető meg a fiatalkori öngyilkosság?

Szeptember 10. – az öngyilkosság-megelőzés világnapja

 

Szeptember 10. az Öngyilkosság-megelőzés Világnapja. Egy olyan téma, amelyről nehéz beszélni, különösen akkor, amikor gyerekekről és fiatalokról van szó, pedig éppen a beszélgetés, a figyelem és a megfelelő időben érkező segítség lehet az, ami megakadályozhat egy tragédiát.

A Kossuth Rádió műsorában Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája alapítója és Baranyai Blanka, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa beszélgetett a műsorvezetővel a fiatalokat érintő mentális válságokról, a depresszióról és arról, miért olyan nehéz sokszor időben felismerni, hogy egy kamasz már nem egyszerűen „rossz passzban van”, hanem komoly lelki krízissel küzd.

 

Miért különösen fontos a fiatalok mentális egészségével foglalkozni?

A serdülőkor önmagában is egy érzékeny életszakasz, hiszen változik a test, az önmagunkról kialakított kép, egyre fontosabbá válik, hogy mit gondolnak rólunk a kortársaink, miközben az iskola, a teljesítmény, a továbbtanulás és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság is egyre nagyobb nyomást jelenthet.

Ehhez társulhat:

• egy szakítás,
• egy baráti kapcsolat elvesztése,
• családi konfliktus,
• válás,
• iskolai kudarc,
• bullying,
• online zaklatás.

A digitális világ pedig azt is jelenti, hogy a bántalmazás sokszor nem ér véget az iskola kapujában.

A statisztikák és a szakemberek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a fiatalok mentális egészségével nem lehet tovább úgy foglalkozni, mintha ez kizárólag átmeneti kamaszkori problémák sora lenne.

A WHO adatai szerint világszerte az öngyilkosság a 15–29 éves korosztályban a harmadik vezető halálok. Magyarországon is komoly társadalmi és egészségügyi problémáról beszélünk, amelynek megelőzésében a családnak, az iskolának és a segítő szakembereknek egyaránt fontos szerepük van.

 

 

A fiatalkori öngyilkosság kockázati tényezői: mi vezethet lelki válsághoz?

A lelki válság hátterében sokféle tényező állhat. Egy kamasz életében egy-egy olyan esemény is különösen nagy érzelmi terhet jelenthet, amelyet egy felnőtt kívülről talán könnyen kezelhető problémának lát.

A serdülők számára komoly megterhelést jelenthet például:

• a kortárs kapcsolatok elvesztése,
• szakítás vagy baráti konfliktus,
• családi problémák,
• válás,
• iskolai kudarc,
• teljesítménykényszer,
• továbbtanulással kapcsolatos szorongás,
• bullying és online zaklatás,
• társas elszigetelődés,
• valamint a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

Ami kívülről „csak egy kamaszkori probléma”, az belülről akár megoldhatatlannak tűnő krízis is lehet.

 

 

 

 

Nem minden lelki válság látványos: ezekre a változásokra figyeljünk

A lelki válság nem feltétlenül látványos. Egy fiatal nem mindig mondja azt, hogy „depressziós vagyok”, vagy hogy „segítségre van szükségem”, sokkal inkább megváltozik a viselkedése.

A korábban társaságkedvelő gyerek:

• egyre többet van egyedül,
• elveszíti az érdeklődését a korábbi hobbijai iránt,
• rosszabbul teljesít az iskolában,
• alvási vagy étkezési szokásai megváltoznak,
• ingerlékenyebbé válik,
• esetleg feltűnően közömbösnek tűnik.

Egy-egy ilyen jel önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy öngyilkossági veszély áll fenn. Ha azonban tartósan több változás is megjelenik, érdemes megállni és megkérdezni:

Mi történik vele valójában?

 

 

Miért olyan nehéz felismerni a kamasz lelki problémáit?

A szülők számára ez sokszor azért nehéz, mert a kamaszkor rengeteg olyan viselkedést hoz magával, amelyet hajlamosak vagyunk automatikusan ennek az életszakasznak tulajdonítani.

Bezárkózik, mert kamasz.
Nem akar beszélgetni, mert kamasz.
Ingerlékeny, mert kamasz.
Egész nap a telefonját nézi, mert minden kamasz ezt csinálja.

Csakhogy közben elveszhetnek azok a finom jelek, amelyek arra utalnak, hogy valami nincs rendben.

 

 

„Csak kamasz” – vagy valóban segítségre van szüksége?

Éppen ezért fontos, hogy ne csak egy-egy konkrét viselkedést nézzünk, hanem azt is, hogyan változott meg a fiatal önmagához képest.

Ha egy korábban nyitott, aktív, érdeklődő gyerek tartósan visszahúzódóvá válik, elveszíti az érdeklődését, romlik a teljesítménye vagy reménytelenségről beszél, akkor érdemes komolyan venni a változást.

 

 

 

Mit mond egy fiatal, amikor valójában segítségre van szüksége?

A legnagyobb probléma talán az, hogy a fiatal maga sem mindig tudja megfogalmazni, mi történik benne. Szégyelli, fél attól, hogy nem értik meg, vagy attól tart, hogy a felnőttek túlreagálják a helyzetet.

Lehet, hogy már korábban megpróbált beszélni valakivel, de azt a választ kapta, hogy:

„Másoknak is vannak problémái.”

„Ne csinálj ekkora ügyet belőle.”

„Majd elmúlik.”

Így egy idő után inkább csendben marad.

 

 

Minden öngyilkosságra utaló kijelentést komolyan kell venni

Különösen fontos odafigyelni azokra a kijelentésekre, amelyek mögött reménytelenség húzódhat meg.

Ha egy fiatal azt mondja, hogy:

„Nincs értelme semminek.”

„Nekem már úgyis mindegy.”

„Nélkülem jobb lenne nektek.”

vagy arról beszél, hogy bárcsak ne kellene itt lennie, azt nem érdemes elintézni egy vállvonással vagy azzal, hogy „csak figyelmet akar”.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden ilyen mondat jelent konkrét öngyilkossági szándékot, de minden ilyen kijelentés lehet egy fontos jelzés.

A felnőtt feladata ilyenkor nem az, hogy azonnal megoldja a problémát, hanem hogy megálljon, meghallgassa a fiatalt, és szükség esetén segítséget kérjen.

 

 

 

 

Hogyan beszéljünk a gyerekkel az öngyilkosságról?

Még mindig él az a tévhit, hogy ha egy szülő megkérdezi a gyerekétől, gondolt-e arra, hogy kárt tegyen magában vagy véget vessen az életének, akkor ezzel esetleg „ötletet ad” neki.

A szakemberek szerint azonban a nyílt, együttérző kérdezés nem növeli az öngyilkossági gondolatok kialakulásának kockázatát, hanem sokkal inkább azt üzeni:

„Észrevettem, hogy bajban vagy. Nem félek attól, amit mondasz, és nem foglak emiatt elítélni.”

 

Nem kell tökéletes mondat

Nem kell hozzá tökéletes mondat. Elég lehet annyi is:

„Látom, hogy mostanában nagyon nehéz neked. Szeretném megérteni, mi történik veled.”

Ha pedig felmerül az öngyilkosság gondolata, arról is lehet és kell beszélni.

A beszélgetés természetesen nem helyettesíti a szakmai segítséget, de megteremtheti annak lehetőségét, hogy a fiatal egyáltalán elfogadja azt.

 

 

Mit tehet a szülő és a pedagógus, ha úgy érzi, baj van?

A szülőknek és pedagógusoknak fontos szerepük van a megelőzésben, de nem az a feladatuk, hogy szakemberként diagnózist állítsanak fel, vagy egyedül próbálják megoldani a kialakult krízist.

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetnek:

• észreveszik a változást,
• komolyan veszik a fiatal jelzéseit,
• meghallgatják ítélkezés nélkül,
• és tudják, hová lehet tovább fordulni.

Segítséget kérni nem túlreagálás.

Nem kell megvárni azt a pillanatot, amikor már teljes bizonyossággal ki lehet mondani: „ez komoly baj”.

 

 

Mikor kell azonnal segítséget kérni?

Közvetlen életveszély esetén a 112-es segélyhívót kell hívni, és a fiatalt nem szabad magára hagyni.

Ha nincs közvetlen veszély, de lelki krízis alakult ki, több olyan szervezet is működik Magyarországon, ahol segítséget lehet kérni.

 

 

 

Hol kérhet segítséget egy lelki válságban lévő fiatal?

 

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-es telefonszáma éjjel-nappal, ingyenesen és anonim módon elérhető a 24 év alatti fiatalok számára.

A Kék Vonalnál nemcsak telefonon, hanem online chaten és írásban is lehet segítséget kérni.

A szervezet 116-000-es vonala az eltűnt vagy elszökött gyerekekkel, illetve az értük aggódó felnőttekkel kapcsolatban nyújt segítséget.

 

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as száma szintén a nap 24 órájában, ingyenesen hívható.

Nem kizárólag a krízisben lévő fiatal telefonálhat: egy aggódó szülő, pedagógus vagy hozzátartozó is kérhet segítséget, ha nem tudja, hogyan reagáljon egy nehéz helyzetre.

A LESZ további lelki elsősegély-vonala a 06 80 810 600-as szám.

 

Az Ifjúsági Lelki Elsősegély 137-000-es száma szintén a fiatalok számára elérhető segítség egyik lehetősége.

 

OKIT – segítség bántalmazás és családon belüli erőszak esetén

Ha a lelki válság hátterében bántalmazás vagy családon belüli erőszak áll, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, az OKIT 06 80 20 55 20-as száma éjjel-nappal, Magyarországról ingyenesen és anonim módon hívható.

A szolgálat szükség esetén a krízishelyzetben lévő áldozatok elhelyezésében is segítséget tud nyújtani.

 

NANE – segítség nők és gyermekek elleni erőszak esetén

A NANE Egyesület 06 80 505 101-es segélyvonala elsősorban a nők és gyermekek elleni, valamint a párkapcsolati és családon belüli erőszak esetén jelenthet segítséget.

Nemcsak az érintettek, hanem az őket segíteni próbáló hozzátartozók és szakemberek is kérhetnek tanácsot.

 

Áldozatsegítő Vonal – 116-006

Az Áldozatsegítő Vonal a 116-006-os számon, illetve a 06 80 225 225-ös telefonszámon is elérhető.

A szolgálat bűncselekmények és erőszak áldozatainak, illetve hozzátartozóiknak nyújt tájékoztatást és támogatást.

 

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány – gyermekjogi és gyermekvédelmi segítség

Gyermekvédelmi vagy gyermekjogi problémák esetén a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is fontos segítségforrás lehet.

A szervezet a gyermekek jogainak érvényesítésével, biztonságával, a bántalmazás megelőzésével és gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozik.

Ha egy gyermek vagy fiatal olyan helyzetben van, amelyben sérülnek a jogai, bántalmazás éri, vagy egy felnőtt nem tudja, hogyan tudná megfelelően megvédeni őt, érdemes hozzájuk fordulni.

 

PATENT Egyesület – jogi segítség erőszakos helyzetekben

A PATENT Egyesület elsősorban a nők elleni erőszak és az ehhez kapcsolódó jogi problémák esetén nyújt segítséget.

Ezért akkor lehet fontos, ha a fiatal vagy családja erőszakos, jogsértő helyzettel szembesül.

 

Internet Hotline – segítség az online térben

Az Internet Hotline, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működtet, az online térben tapasztalt problémák, például internetes zaklatás, jogsértő vagy gyermekekre nézve veszélyes online tartalmak esetén jelenthet segítséget.

 

 

Közvetlen veszély esetén nem kell végigjárni a segítő szervezeteket

Fontos tudni azt is, hogy bűncselekmény vagy súlyos veszélyeztető helyzet esetén nem kell végigjárni az összes segítő szervezetet.

Ilyenkor a 112 az elsődleges segélyhívó.

A 104-es mentőszám, a 107-es rendőrségi segélyhívó és a 105-ös katasztrófavédelmi segélyhívó is elérhető, de az egységes 112-es segélyhívó használatával a megfelelő segítséghez lehet fordulni.

 

 

Nem kell megvárni, amíg „elég nagy” lesz a baj

A legfontosabb azonban nem az, hogy egy szülő vagy pedagógus minden telefonszámot fejből tudjon, hanem az, hogy merjen segítséget kérni, és ne várjon addig, amíg teljes bizonyossággal meg tudja mondani, hogy „ez már komoly baj”.

Ha egy fiatal:

• tartósan megváltozik,
• láthatóan szenved,
• elszigetelődik,
• reménytelenségről beszél,
• vagy egyszerűen valamiért azt érezzük, hogy nincs rendben,

akkor érdemes közelebb lépni hozzá.

 

 

Az öngyilkosság-megelőzés egy beszélgetéssel is kezdődhet

 

Szeptember 10., az öngyilkosság-megelőzés világnapja talán éppen erre hívja fel a figyelmünket:

a megelőzés nem feltétlenül egy nagy, drámai beavatkozással kezdődik.

Sokszor egy kérdéssel kezdődik.

Egy beszélgetéssel.

Azzal, hogy nem legyintünk, amikor a gyerek azt mondja, hogy „hagyj békén”, hanem később újra megpróbáljuk.

Lehet, hogy valóban csak egy nehéz kamaszkori időszakon megy keresztül, de az is lehet, hogy sokkal nagyobb baj van a háttérben.

Ezt pedig csak akkor tudhatjuk meg, ha merünk kérdezni, és a választ akkor is meghallgatjuk, ha nehéz hallani.

Ha baj van, segítséget kérni nem gyengeség, mert lehet, hogy ez az első lépés a biztonság felé.