A boldogság igenis tanulható

A boldogság igenis tanulható

A pozitív lelkiállapot nyitottabbá tesz, jobban meglátjuk a megoldáshoz vezető utakat, a különböző tudáselemek között könnyebben teremtünk kapcsolatot, kreatívabbak leszünk és jobban tudunk koncentrálni – mondta el a TanTrendnek adott interjújában Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a Boldogságóra program elindítója.

A diákok iskolai teljesítményét, különböző készségeit, kompetenciáit számos nemzetközi felmérés vizsgálja – arra, hogy mennyire boldogok tanulás közben a gyermekek, jóval kevesebb figyelem összpontosul. Vajon miért lehet az, hogy – néhány kivételtől eltekintve – ez túlnyomórészt ma is így van?

Valóban ez a mai napig szinte érthetetlen. Az ókortól kezdődően a legtöbb filozófiai értelmezés szerint az ember legfőbb célja és törekvése a boldogság. Pusztán ennek a megállapításnak fényében is szinte hihetetlennek tűnik, hogy évezredek múltak el úgy, hogy az iskola, a közoktatás, a pedagógia egyik létező teóriája vagy irányzata sem fogalmazott meg semmilyen konkrét célkitűzést vagy tervet, amely arról szólna, hogyan készíthetők fel a gyermekek szisztematikus oktatási program keretében arra, hogy sikeresek legyenek az emberi lét legfontosabb céljának, a boldogságnak az elérésében.  A boldogság elérésének lehetséges módszertanáról, megvalósíthatóságának útjairól nem készültek tananyagok a közoktatás egyetlen szintjén sem. Mindezek fényében világviszonylatban is az elsők között vagyunk, 2014-ben a Jobb Veled a Világ Alapítvány pedagógiai műhelyének innovációjaként kidolgoztuk a boldogság elérésének, fenntartásának és fokozásának lehetőségeit szisztematikusan áttekintő, rendszerbe foglaló és a boldogság megteremtésének útjait saját élmény gyakorlatokkal elevenné tevő élménypedagógiai programot és boldogságóra tananyagot a közoktatás alsó és közép szintjén tanulók számára.

Mennyiben hozott változást e téren a pozitív pszichológia?

A pozitív pszichológia küldetése, hogy a tudomány eszközeivel járuljon hozzá ahhoz, hogy Földünk a boldogság planétája legyen. A pozitív pszichológia keretében megfogalmazott érzelemelmélet szerint a pozitív érzelmek nem pusztán azt jelzik, hogy jól működünk és jól érezzük magunkat, hanem a pozitív emóciók a létrehozói a jóllétünknek is. Ez azt is jelenti, hogy minden olyan törekvés, amely azt célozza meg, hogy Földünkön növekedjen az össszboldogság-mennyiség, egyben az emberek jóllétének a növekedését szolgálja. A boldogságórák is ezen az alapon a tanulók jóllétének a fejlődését is előmozdítják.  A pozitív pszichológia empirikus vizsgálatok sorozatával igazolta azt, hogy a pozitív érzelmek evolúciós funkciója a fejlődés energetikai bázisának biztosítása a pszichológiai tőke gyarapításának motiválása, a negatív érzelmek hatásának „méregtelenítése”.

Mennyiben veti vissza a tanulók teljesítményét, ha boldogtalanok?

Ha valakit pozitív hangulatba tudunk hozni, bizonyítottan jobbak az esélyei arra, hogy akár emberi, akár iskolai próbatételekkel sikeresebben birkózzon meg. A tudomány „boldogságelőny”-nek nevezi ezt (Shawn Achor publikációiban és meggyőző TED-előadásában számszerűsítve is megragadhatóvá teszi ezt a hatást). A pozitív lelkiállapot nyitottabbá tesz, jobban meglátjuk a megoldáshoz vezető utakat, a különböző tudáselemek között könnyebben teremtünk kapcsolatot, kreatívabbak leszünk, jobban tudunk koncentrálni, jobban megragad a memóriánkban, amit megtudunk, és még sorolhatnánk. A boldogtalanság, a szorongás, szomorúság csökkenti a teljesítményt.

2014-ben indult el a Boldogságóra program, amelyben azt ígérik, hogy „fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit” a programba bekapcsolódó diákokkal. Mik voltak az első tapasztalatok?

Az első és az azóta folyamatosan gyűlő tapasztalatok alapján nagyon sokféle területen lehet a program kedvező hatását látni, a pedagógusok közösségi szinten is és egy-egy diák személyiségében is kisebb-nagyobb eredményekről számolnak be. A legfontosabbak talán a következők: a diákok elfogadóbbak, türelmesebbek, jobban figyelnek egymásra, fejlődik az önismeretük, jobban tudnak beszélni az érzelmeikről, nyitottabbak, könnyebben kezelnek konfliktusokat, fejlődött az érzelmi intelligenciájuk. Fontos volt a számunkra azonban az is, hogy megtudjuk, megfelel-e a várakozásainknak a program az előző kérdésre adott válaszban megfogalmazott, a tanulók iskolai teljesítményére vonatkozó területeken is. 2016-ban az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma végzett kutatást boldogságórás csoportokban. A kutatás eredménye alátámasztotta a program sikerességét, a kutatás összefoglalójából idézem prof. Oláh Attila szavait: „a boldogságórán elsajátítottak hatására a tanulók optimistábbak, magabiztosabbak és kitartóbbak, mint a korosztálybeli társaik, szignifikánsan jobb teljesítményt érnek el a divergens gondolkodást, az ötletgazdagságot és a gondolkodásbeli rugalmasságot vizsgáló tesztekben, és ugyancsak magasabb pontértékeket mutatnak az érzelmi intelligencia egyes komponenseit (például: érzelmek megkülönböztetésének képessége, érzelmek szabályozásának képessége) tesztelő próbákban, mint a velük egykorúak.”

Mennyiben változott a tematika a visszajelzések hatására az évek során?

A program Sonja Lyubomirsky tudományos munkái alapján kilenc boldogságfokozó technika megismertetésére ad lehetőséget a boldogságórákon. A technikák gyakorlásához, alkalmazásához már a második generáció szakmai kiadvány áll a pedagógusok rendelkezésére. Ezeket a technikákat gyerekek és pedagógusok egyaránt kedvelik, nem jelent problémát egy-egy csoportban az sem, ha egy boldogságórás tanév után újból előkerülnek ugyanazok a témák, hiszen más gyakorlatokkal, az ismerős tartalmakat mélyebb szinten átélve mindig ad új élményt a boldogságóra.  A tavaly ősszel megjelent új könyveink prof. dr. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival és meditációival is gazdagodtak. A tematikát mégis bővíteni szeretnénk. Úgy gondoljuk, hogy erre első lépésként a középiskolás korosztály számára kidolgozott könyvünk esetében van szükség.

Minimum havi egy óra és egy feladat elvégzését javasolják a különböző témákra. Van ennél több mozgásterük a pedagógusoknak? Mennyire motiválhatók a diákok?

A havi egy óra arra elég csak, hogy a gyerekek belekóstoljanak a technikákba, néhány gyakorlat, feladat fér csak bele. Az igazán jó az lenne, ha hetente lehetne megerősíteni a tanultakat. A diákok motiváltak, szívesen vesznek részt az órákon, várják a következőt, lelkesen számolnak be az ott zajló sokféle tevékenységről, és maguk is észreveszik és megfogalmazzák a pozitív hatását. A pedagógusok keresik a lehető legoptimálisabb megoldásokat, és jórészt az intézményi keretektől függ, hogyan találhatják meg ezeket. Sokan tudják elérni, hogy kéthetente vagy hetente tarthassanak ilyen foglalkozásokat.

Honlapjuk egyfajta „jó gyakorlatok” gyűjteményt is kínál (Gyerekek munkái) a program iránt érdeklődőknek. Melyik iskolatípusban működik a legjobban a program?

A legtöbb visszajelzést az alsós korosztályban végzett munkáról kapunk. Az ezzel a korosztállyal foglalkozó pedagógusok közül vannak a legtöbben kapcsolatban is velünk, az említett oldalon több mint négyezer olyan bejegyzés van, mely az ő munkájukról ad képet. Kevesebb a felsős csoport, ám akik ott végzik a gyerekekkel ezt a személyiségfejlesztő munkát, ugyanolyan lelkesek, legújabban pedig a regisztrált óvodás csoportok száma is egyre nő.

Hogyan lehet alkalmazni ezeket a boldogságfokozó stratégiákat a családi környezetben?

A könyveinket és munkafüzeteinket, a programhoz tartozó gyerekdalokat és kártyákat sokszor használják szülők a saját gyermekükkel való közös beszélgetésekhez, fejlesztő tevékenységekhez. (A boldogságórákhoz tartozó ötlettárakban egyébként is minden témánál megjelenik egy olyan gyakorlat is, melyet a gyerek a családtagjaik bevonásával tudnak megoldani.) A harmincórás pedagógus-továbbképzéseinkre is gyakran jelentkeznek szülők, és szereznek saját élményt és alapvető ismereteket a technikákkal kapcsolatban. De érezzük, hogy speciálisan nekik szóló programokra is szükség lenne, éppen azon dolgozunk, hogy kimondottan szülői tréningek és workshopok anyaga álljon hamarosan össze, illetve hogy szeptembertől a honlapunkon speciálisan őket segítő ötletek is megjelenjenek.

(Forrás: TanTrend)