Miből lesz a cserebogár? – Tehetséggondozás Szent-Györgyitől mostanáig

Miből lesz a cserebogár? – Tehetséggondozás Szent-Györgyitől mostanáig

Ki gondolná, hogy Szent-Györgyi Albertet, akinek neve mára összeforrt a C-vitaminnal, és aki éppen 75 éve vehette át felfedezéséért a Nobel-díjat, kölyökként még lustának és tehetségtelennek bélyegezték. Nem más, mint nagybátyja, Lenhossék Mihály, az anatómia neves professzora vélekedett így róla. Aligha tudták akkor elképzelni, hogy a fiatal Albert előtt később kilenc Nobel-díjas részvételével zajló konferenciával tisztelegnek. A március 22. és 25. között zajló eseményen 3-4. osztályos középiskolások is részt vehetnek – a korosztályt ma már a konferenciához hasonló „műhelyek” segítik tehetségük kibontakozásában, hogy Albertből Szent-Györgyi Albertek legyenek.

Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki tudományos munkájának döntő részét Magyarországon végezte – mondta róla dr. Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a márciusi Szent-Györgyi Konferencia elnöke. „A szegedi egyetemre nézve is jelentős az egykori rektor, Szent-Györgyi hatása, hiszen a kar vegyészei “. A tehetséggondozás mellett pedig nem csak szóban állnak ki a konferencia szervezői: a különböző fórumokon a Nobel-díjasokon kívül 3-4. osztályos középiskolások is részt vesznek. Összesen 27 szegedi és dél-magyarországi gimnázium tanulói mutatják be a Nobel-díjas vendégeket.

Hasonló tehetséggondozó programra valószínűleg Szent-Györgyi Albert is rászorult volna, gyermekként ugyanis nem tartotta sokra nagybátyja, Lenhossék Mihály, az anatómia neves professzora. Lusta és tehetségtelen kölyökként, a Lenhossék família szégyenfoltjaként tekintett rá. A kis Albert kisebbrendűségi érzését erősítették a nagybátyja és testvérei sikerei, így meggyűlölte a könyveket és a tudományt. Ezek után nem volt meglepő, hogy a gimnázium egy félévi bizonyítványa három bukásról számolt be, nem sikerült teljesíteni a minimumot kémiából sem. Tizenhat éves korában vett gyökeres fordulatot élete, amikor elhatározta, hogy tudós lesz. Falta a könyveket, a gimnázium utolsó két évét kitűnő eredménnyel zárta, majd elvégezte az orvosi egyetemet.

1928-ban ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amit akkor hexuronsavnak nevezett el. Külföldről hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni azt. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan alkalmas volt: amelyben felfedezte a C-vitamint. Kutatási eredményei révén vehette át 1937-ben az élettani-orvosi Nobel-díjat.

Fiatal tehetségek nyomában

Tehetséges fiatalokkal ma is lehet találkozni. A tizenhat éves mérnök, Ugrin Dani például fiatal kora ellenére robotprogramozással foglalkozik: házi alapanyagokból készített Mars-járó, felderítő robotot. Elmondása szerint már a 6. és a 7. osztályban érdekelte a fizika és az elektronika – kezdetben lámpákat, tápegységeket épített. „Az a legnagyobb álmom, hogy egyszer egy igazi Mars-járót építhessek, ami valóban eljuthat majd a vörös bolygóra” – nyilatkozta korábban Dani a Blikknek. Céljai elérésében iskolája is igyekszik támogatni őt, a Tehetségpontok Felfedezettjei közé is ők ajánlották. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok hatékony segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakozásához. Ma már több mint 600 tehetséggondozó műhely csatlakozott a Tehetségpontok hálózatához: többek között önkormányzatok, iskolák, egyházak vállalták magukra azok fenntartását.

Felfedezés játékosan

Az otthoni, családi berkekben történő tehetséggondozást tekinti missziójának a Da Vinci Learning TV-csatorna. „A közös tévénézés, a látottak átbeszélése a legértékesebb televízióhoz köthető tapasztalat. Az erőszakmentes, ismeretterjesztő jellegű műsoroknak köszönhetően biztonságos és szórakoztató élményt nyújt TV-csatornánk” – mondja Habsburg Ferdinand, a Da Vinci Learning TV-csatorna alapítója. „Számomra csodálatra méltó, hogy Magyarországról származik a legtöbb Nobel-díjas és számos kiváló tudós.” A Da Vinci Learning a nap 24 órájában nyújt műsorokat a tudományok, a technika, az emberi test, a kultúra és a jövőkutatás területén. A Felfedező Expressz című sorozatban például otthon is elvégezhető kísérleteket mutat be a csatorna: a gyerekek megtudhatják, milyen trükkökkel kápráztathatják el a szülőket, barátokat, és hogy milyen praktikákkal állíthatnak elő például kólát, kristályt, vagy egy maszkot. A műsorok eredeti nyelven is foghatóak, így a nyelvtanulásban is hasznos oktató-segédeszközként funkcionálhatnak. Aki élőben is kíváncsi a Felfedező Expressz című műsorban látható, szórakoztató fizikai és kémia kísérletekre, és szereti a játékos vetélkedőket, látogasson el minden hónap első vasárnapján a Da Vinci Learning Vasárnapra a Csodák Palotájába. Legközelebb április elsején várják az érdeklődő fiatalokat és szüleiket.