Mitől függhet a baba megfelelő mozgásfejlődése? Mit tehet érte a szülő?
Bajnok Ildikó, konduktor – szakértőnk cikke
Mind a különböző szakirodalmi írásokat olvasva, mind az interneten böngészve meglepve tapasztalhatják az aggódó szülők, hogy meglehetősen nagy szórás lehet a különböző mozgáslépcsők várható időpontjai között, például míg az egyik szerint 4, a másik alapján 6 hónaposan kell forogni. Ráadásul nem biztos, hogy babájuk épp annyi idősen vagy pont ugyanúgy produkálja az elvártakat, mint a vele egyidős, ismerős babák. Hogy ez miért lehet, és hogy hogyan segítheti a szülő a megfelelő mozgásfejlődést, ehhez szeretnék néhány támpontot adni.
Mitől függhet babánk fejlődése?
Ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja. Ezek közül fontos kiemelni a testi adottságokat, így például azt, hogy mekkora a baba: a kisebb, filigránabb babák általában valamivel könnyebben mozognak, mint nagyobb súlyú társaik, akiknek mozgásfejlődése kicsit komótosabb lehet. Természetesen ez nem törvényszerű. Szintén fontos szerepe van a baba izomzatának. Ahogy felnőttek közül is vannak „szálkásabb”, tömörebb izomzattal rendelkezők, és a kevésbé „kompakt” izmúak, ugyanígy van ez már a babáknál is. Vannak, akik tapintáskor vagy passzívan mozgatva feszesebbnek tűnnek, hamarabb tudják megtartani fejüket testük síkjában vagy hason kinyomni magukat, vannak olyanok, akik combjait, karjait tapintva kissé puhább izmokkal rendelkeznek, szalagjaik is lazábbak, fejüket is nehezebben emelik meg, tartják.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy az esetek nagy többségében ezek egyike sem kóros mértékű, ugyanakkor hatással lehetnek a mozgásfejlődésükre: a gyengébb izmú babáknak többet kell egy-egy mozgásformát gyakorolni, míg végül sikerül. Az izomzat illetve szalagrendszer erőssége vagy éppenséggel lazább volta legtöbb esetben örökletes tényező, érdemes megkérdezni a nagyszülőket, sokszor derül ki, hogy valamelyik szülő épp ilyen baba volt.
Szintén nem mellékes a babák személyisége, temperamentuma. Vannak, akik folyton izegnek-mozognak, kísérleteznek, ha nem járnak sikerrel újra kezdik a mozgás gyakorolását, míg végül elérik céljukat, ugyanakkor vannak társaik, akik teljesen nyugodtan szemlélődnek, játszanak hátukon hosszú időn át. Nem mellékes az sem, hogy a baba hol tölti el ébren levő idejének nagyobb részét. Azok, akik többet vannak járókában, kevesebb terük van, így nem tudják a gurulást, kúszást gyakorolni, hamarabb kezdenek a szűkebb helyen felkapaszkodni, így –valószínűleg- hamarabb ülnek, állnak fel. Szintén gátló körülmény a haladásban, ha a baba ugyan a földön van, de alatta lepedő vagy pokróc van, a babák okosak, hamar rájönnek, hogy könnyebb ezeknél fogva a játékokat magukhoz húzni, mint odakúszni, amit a felgyűrődő alap még nehezít is. A mozgásfejlődést befolyásoló tényező, hogy a baba mennyit van kézben, ahol nyilván kevesebb lehetőségük van a mozgások gyakorlására. Ráadásul ilyenkor gyakran ugyanabban a helyzetben vannak, mert többnyire erősebb kezükben fogják őket a szülők, ami kialakíthat vagy fokozhat már fennálló aszimmetrikus tartásokat, mozgásokat.
Nem minden a nagykönyv szerint, sőt..
Azt is érdemes tudni, hogy sok baba bár kissé eltér az „előírt” mozgásfejlődéstől, más tempóban vagy sorrendben éri el a mozgásformákat, így például előbb tud felállni, csak utána ül, vagy „furcsán” kúszik, mászik, de itt is meg kell jegyeznem: az esetek legnagyobb részében nem kóros, ami más!
Hogyan segíthetjük babánk mozgását? Mire figyeljünk az ágybetétnél, milyen fejlesztő játékot használjunk?
A babák otthon, szülők által végzett masszírozása, tornásztatása mindenképpen hasznos lehet, lazíthatja a feszesebb, kötöttebb izmokat, ugyanakkor erősítheti is az esetleg gyengébb izomzatot, serkentőleg hat a mozgásfejlődésre. Könnyen elsajátítható, ráadásul otthon szem előtt lehet tartani a baba napirendjét, illetve épp aktuális hangulatát is.
Fontos, hogy babánknak megfelelő teret illetve terepet biztosítsunk. Mivel sok baba esik le az ágyról, („még úgy sem tud fordulni”, aztán mégis pördül egyet teljesen váratlanul- nagyon sok ilyen esettel találkoztam, komoly baj is lehet belőle), ezért én ettől mindenkit óvva intek. A hasonfekvés – a mozgásfejlődés szempontjából az ébren hason töltött idő számít- nélkülözhetetlen, hiszen ettől erősödnek a baba nyak-, hát- és karizmai, illetve ez az alapja a többi mozgásformának (kúszás, térdkézláb helyzet, mászás). Ehhez semmiképp sem jó a túl puha terep, mert abba a baba besüppedhet, nem tudja magát kinyomni, vagy csak sokkal nagyobb erőfeszítés árán. Nagyon jó a „habtapi” szőnyeg (szivacs puzzle), ami van annyira kemény, hogy a baba megtámaszkodhat rajta, de ha mégis átpördülne gyakorlatozás közben, akkor nem üti meg magát. További előnyei, hogy színes, ha nagyobb helyet szeretnénk biztosítani tovább bővíthető (a különböző márkák nem kompatibilisek egymással!), jól tisztítható. Hogy ne kelljen aggódnunk, hogy a kisebb darabokat a baba kiszedi és a szájába veszi, érdemes alul széles celluxszal megragasztani, nálam is így van a rendelőben és bevált.
Néha a legegyszerűbb játékok a legmotiválóbbak…
Vannak olyan –sokszor egész egyszerű- játékok is, amik segítik a mozgást. Ilyenek például a „keljfeljancsi” vagy a különböző méretű és anyagú labdák. Ezeket a babák könnyen megmozdítják, ha pedig sikerül arrébb lökniük, akkor próbálják újra elérni, így a kúszást/mászást is serkenthetik (persze ha nem adjuk nekik rögtön vissza).
Szintén fejlesztő hatásúak a különböző hinták, különösen az egyensúlyra vannak nagyon jó hatással, de az ülő hintát csak a már önállóan ülni tudó babáknál szabad alkalmazni. Ha azelőtt ültetjük, mielőtt ő ezt a helyzetet magától elérni és stabilan megtartani képes lenne, akkor árthatunk a gerincének, kialakulhat úgynevezett ülőpúp, illetve hátráltatjuk a természetes mozgásfejlődést, mert a baba hamar rájön, hogy ülni jó, tehát kiköveteli, hogy felültessük, ahelyett, hogy ő maga jönne rá, hogy is képes erre ő maga. Éppen ezért ettől is és hasonló okokból a bébikomp használatától (nem segíti a járástő!) is óvva intek mindenkit.
És ha még mindig bizonytalanok vagyunk…, ne féljünk megkérdezni szakembertől
Természetesen előfordul, hogy a szülők aggódnak, hogy babájuk mozgásfejlődése valamiért nem megfelelő. Nagyon fontos, hogy ilyenkor megfelelő szakember véleményét kérjék ki! Fordulhatnak védőnőjükhöz, gyermekorvosukhoz, ő ha szükségesnek ítéli, de akár a szülő kérésére is továbbutalhatja a babát ortopéd és/vagy neurológiai vizsgálatra is. Ezektől nem kell tartani, éppen azért kellenek, hogy kiderüljön, hogy ez egy normális, csak kicsit „más” variáció, vagy esetleg érdemes valamilyen speciális fejlesztést, terápiát alkalmazni. Azért is van rendkívüli jelentősége, hogy valamilyen szakorvos, és ne egy laikus döntsön erről, mert a korai életkorban kezdett, megfelelő fejlesztés valóban nagyon jótékony és hatásos, de ha egy valójában egészséges, csak mondjuk kicsit lassabb baba mozgásfejlődését feleslegesen gyorsítjuk fel, az a későbbiekben akár figyelmi, koncentrációs, illetve viselkedési problémákat is okozhat.
A témakörrel kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszolok (bajnokildiko@freemail.hu), illetve további információkat hallhatnak a Mini Manó Babacentrum oldalán hirdetett előadásokon.