Központban a Gyermek

Központban a Gyermek

Orvos-sereg bevetésen a gyermekek egészségért

Úttörő szakmai értekezés valósult meg március 21-én a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) kezdeményezéseként Központban a Gyermek címmel, ahol is kórházi orvosok, házi orvosok és védőnők vitatták meg tapasztalataikat a várandós anyák, újszülöttek és kisgyermekek egészségügyi ellátása tekintetében. Összefogást és együttgondolkodást sürgettek, a leghasznosabb orvosi és ellátási protokollok kialakítására szolgáló adatok, tapasztalatok összevetését, annak érdekében, hogy a közel háromezer védőnő – mely hungarikum, hisz más országokban nincs ilyen ellátó szolgáltatási háló – és hasonlóan háromezer gyerek háziorvos munkája összehangolt legyen, ne csak kórlapokról, vagy netán terhes kiskönyvekből értesüljenek a patológiás esetekről.

Központban a Gyermek című szakmai napon, olyan szakemberek előre mutató vitája és beszélgetése hangzott el egy nap alatt, mely előrevetítette a következő évek feladatait; a szülők – orvosok – védőnők partnerként való együttműködésére való igény mindegyik fél részéről, mindenek előtt a baba/gyermek érdekeinek előtérbe helyezése, a védőnői – észlelő/jelző hálózat személyes ellátásból fakadó előnyeinek kiaknázása, felhasználásra az egészségtudatos, felelős szülő szerep kialakítására. Nem utolsósorban erőteljes hangsúlyt kapott a szülők felé való felvilágosítás szükségessége; szoptatási centrumok, égési centrumok, családbarát PIC szolgáltatások, baba-mama klubok és egyéb edukációs programok formájában, mely megvalósításához a Felelős Szülők Iskolája az összes eszközét rendelkezésre bocsátja.  

Beszámoló

Az együttgondolkodás szükségességét  a minisztérium egészségügyi tárcája is aláhúzta

Az értekezést dr. Beneda Atttila, EMMI egészségügyi szakállamtitkárság kabinetfőnöke nyitotta meg, aki üdvözölte az első ilyen szakmai értekezést, mely az együttműködést helyezi előtérben az ország különböző térségeiben nőgyógyászat, koraszülött gyógyászat, gyermekorvoslás területein.  Prof. Dr. Drávucz Sándor, az MH EK Stratégiai, Tudományos és Felügyeleti igazgatója, az egészségügyi intézmények átalakulása okán kiemelten fontosnak tartotta a visszajelzéseket és egymás közt a tapasztalatok megosztását. Dr. Demeter János, az MH EK szülészetének osztályvezető főorvosa, a védőnőkön alapuló térségi ellátási rendszer fontosságát, a betegek igényeit is kielégítő, de a szakmai profilokat követő betegutak betartását hangsúlyozta.

Egészségügyi régiónként eltérő betegségekkel kell felvenni a harcot

Dr. Velkey György, a Kórházszövetség jelölt elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója előadásában a Magyarországon nyolc egészségügyi térség formájában működő rendszerről beszélt, felhívta a figyelmet a 2012. július 1. óta működő rendszer betegmozgási adataira, mely folyamatos szervezési feladatot ad az egészségügyi szakmának. A jelenlegi rendszerben a betegek szabad intézményválasztása fenn áll, tapasztalat az első félévről, hogy a régiók jól ellátják a feladatot, nagy frekvenciájú térségátlépési mutatóval. Különböző régiók eltérő eü. mutatókkal rendelkeznek, mint pl budapesti betegadatok alapján a fiúk daganatos megbetegedése, szexuális megbetegedése, fertőzése kimagasló a vidéki adatok képest. Az ellátás szervezésekor figyelemmel kell lenni a gyermekek és gyermekorvosok számának aránypárjára , hisz pl. a keleti országrészben magasabb gyerek létszám mellett kevesebb  orvos érhető el,  sok orvos csak jellemzően a fővárosban ill megyeközpontokban található meg.

A Bethesda Gyermekkórház kapuja nyitva áll minden 18 év alatti számára, ahol többek között égésközpont, gyerek rehabilitáció, pszichoszomatika, fül-orr-gégészet magas progresszívitási szinten megtalálható. Viszont a szájsebészet, PIC ellátás nem elérhető a Bethesdában , ezért a hatékony ellátás érdekében együttműködés szükséges, pl a MH Eü Központtal, térségi eü ellátók összefogása szükséges.

Szülésznők a terhes gondozásban

Dr. Bálint Koppány, az MH EK szülésze, arról az újdonságról számolt be, mely szerint alacsony kockázatú, zökkentő, problémamentes terhesség esetében a szülésznők is végezhetnek terhes gondozást, amennyiben megváltozik a várandós mamák eü. helyzete, értelemszerűen a szülész nőgyógyász orvos veszi át a gondozást, kezelést.

Tervezett terhes gondozási protokoll egységesítése a cél adott eü térségeken belül:

genetikai tanácsadás

korai cukorterhelés, diabéteszes problémák kiszűrése, kezelése

Streptococus szűrés és egyéb kórokozók kiszűrése

véralvadás vizsgálat, vércsoport ellenanyag szűrés a tervezett szülés időpontja előtt

 

Védőnők lehetnének az észlelő, felderítő sereg

„Jelző avagy észlelő rendszer funkcióval bír a védőnői hálózat” –fogalmazott Odor Andrea, országos vezető védőnő, aki a komplex eü-i szolgáltatásról , a védőnő-szülész-nőgyógyász-házi gyermekorvos együttes szolgáltatásáról beszélt, mely alanyi jogon jár a babátváróknak.

Kiemelt szerepe van a védőnőknek a „helyzetet” megelőző információk átadásában és tájékoztatásban, szűrővizsgálatot ismertetésében. Hatékonyságuk kulcsa a személyes kapcsolaton alapuló ellátás.

A jelenlevő védőnők-orvosok egyetértettek abban, hogy sok esetben – felmérés szerint a terhesgondozások 30%ban – szinte egyáltalán nincs közvetlen kapcsolat a védőnő és az orvos között, csupán adatokból, kiskönyvből jutnak információkhoz a terhes nőkkel kapcsolatban, mely anomáliákhoz vezethet. Volt olyan eset, amikor is egy védőnőnek az általa gondozott kismamák miatt összesen 48 orvossal kellett volna kapcsolatot tartani, ezt elvárni képtelenség. Hiányzik a rendszeres platform, esetmegbeszélés.

Fejlesztésre szoruló kisgyermek szűrése az alapellátásban (TÁMOP 6.1.4.)

Hatszázezer gyermekre (0-7 éves) közel négyezer védőnő és háromezer háziorvos jut Magyarországon, mely gyermekek 70%-át házi gyermekorvos, 30%-át családorvos látja el. Az utóbbi esetben a családorvosnak érthetően kevesebb tapasztalata, rálátása van a csecsemő és kisgyermekkori betegségekre, rendellenességekre. Másik oldalról pedig a szülők kevéssé tájékozottak, abban, hogy mikor és milyen problémával forduljanak orvoshoz, itt megjelenik „nagyanyáink józan tapasztalatainak és annak átadásának hiánya” – fogalmazott Prof. dr. Fogarasi András, a Bethesda Gyermekkórház neurológiai osztályvezető orvosa, a projekt szakmai vezetője.

Hogyan tudnánk időben észlelni a fejlődési rendellenességeket a kisgyermekeknél?

A megoldás több komponensből áll össze, egy 2 és fél éves operatív program keretében, ahol is kidolgoztunk egy módszertani fejlesztési részt, mely keretében un. rizikó kérdőívet, szülői kérdőívet készítettünk 0-7 éves korú gyermekeknél 15 korcsoportra bontva (pl , 0-1 hó, 2,5éves, 6éves..stb). Itt felmérjük 1500 családnál a felmerülő fejlődésbeli problémákat és rizikó tényezőket, melyeket háziorvosok kontrollálnak. A kérdőívek összeállításánál cél, hogy mindenki számára érthető legyen, hisz az erre megadott válaszok és ezen validált tesztek alapján készülnek majd el azok az információs anyagok, melyek a szülők felkészülését, tájékozottságát segítik. Így nemcsak a gyermek egészsége, egészségmegőrzése de a rendellenességek felismerése is sokkal könnyebb lesz. A tudásbázis célja, hogy mindenki számára egyértelműen és használható módon útmutatást adjon a gyermekek egészséges fejlődésének menetére és segítséget a problémák diagnosztizálásában már a családban, még az óvodai vagy iskolai szűrések előtt. A projekt által fejlesztett, szakembereknek és szülőknek fejlesztett anyagok 2015. elejére készülnek el.

Családbarát PIC, avagy ahol még a koraszülött osztályon is jó lenni

Az érett újszülött – anyatej és szoptatás témájában dr. Nádor Csaba, koraszülött gyógyász , MH Egészségügyi Központ PIC vezető főorvosa előadásának talán  legfontosabb üzenete:  „A Baba a főnök!”

A születés körüli események mindig sok izgalommal járnak. Igaz ez akkor is, ha egészséges kis ember jön a világra, de fokozottan igaz akkor, ha koraszülött, vagy beteg újszülött születik.

Fontos, hogy minden kisbaba olyan helyen szülessen, ahol definitív ellátást kaphat, ahol minden technikai és személyi feltétel adott a korunknak megfelelő egészségügyi ellátásra.

A minimum feltételek teljesülése (személyi, technikai) és a kiváló szakmai mutatószámok (mortalitás, morbiditás) azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a szülők minden kérdésére, aggodalmára választ adjanak.

Elengedhetetlen a család minél teljesebb bevonása, nemcsak a tájékoztatás, hanem az ellátás tekintetében is. Le kell rántanunk a misztikus leplet az intenzív koraszülött ellátásról, hiszen ebben a csapatmunkában mindenki egy célért harcol, a baba egészséges túléléséért. Mindenkinek megvan a feladata a csapatban, ha a szülőket kihagyjuk, nem számíthatunk sikerre.

Az 1997-es Egészségügyi törvény óta tudjuk, hogy a kiskorú számára 24 órán keresztül biztosítanunk kell a folyamatos hozzátartozói jelenlétet. Ez nem lehet teher az ellátó személyzet számára, ki kell használnunk az ebben rejlő pozitív lehetőségeket. Osztályunkon kiemelten figyelünk a bőr-bőr kontaktusra, amely nemcsak megható élmény a kis újszülöttel, de az anyatej beindítását serkenti. A babákat nem alvásukból felkeltve, órarendszerűen vizsgáljuk, hanem amikor éber és „jókedvű”, persze amennyiben a helyzet megkívánja, akkor tesszük a dolgunkat.

Nem romlik és mindig tálalásra kész – anyatejes szoptatás a baba és a mama védelmében!

Szalontai Mónika, MH Eü központ védőnője az anyatej mamára és gyermekre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt, a baba immunrendszerének megerősödését és a krónikus betegségek kialakulásának megelőzését emelte ki, míg az édesanya esetében nem szoptatás esetén a daganatos megbetegedések kockázatára hívta fel a figyelmet. A kórházban szoptatási tanácsadás, de országosan szoptatási ambulanciák és anyacsoportok is működnek, sőt március végén ismét sor kerül a mamák Honvéd Anyatej Klubjára, melyre mindenki várnak.

Gyermekgyógyászat máshogy – ahol a rendelőben hétvégenként bábelőadások vannak

Újpalota szívében néhány gyermekorvos újraértelmezte a fehér köpenyes szigorú doktor bácsi szerepét, nemcsak azért mert vagány színekkel és festékkel papagájokat, dzsungelt és felülről belógatott papírmasékat helyeztek el a rendelőben, hanem mert másként értelmezik a beteg gyerek, aggódó szülő és megelőzés fontosságát

A Zsókavár Gyermekrendelő orvosa, a Házi gyermekorvosok Egyesületének tagja, dr. Király Balázs, gyerekorvos szerint ha újszülött érkezik a körzetbe, akkor ugyan nem kötelező, de Ő mindegyiket látni szeretné. Felvilágosítást szeretne kapni a kórházi előzményekről, amit a védőnők a www.gyemszi.hu oldalról egy kattintással elérnek az újszülöttről, saját besorolása szerint tudni szükséges hogy  I. egészséges/ II.patológiás,  a, szopik/ b, táplálási problémák merültek fel a csecsemőnél és minden problémás újszülött hazaadása előtt kívánatosnak tartja a szakmai párbeszédet a kórházi orvosok és a házi gyerekorvos között…és innen indulunk! Ezek után lehet figyelni, ellátni, informálni például az oly sokszor vitatott védőoltásokról. Természetesen a koraszülötteknél nincs várakozási idő a kívánatos súly eléréséig, a védőoltásokat mielőbb el kell kezdeni – vallja dr. Nádor Csaba neonatológus és dr. Király Balázs gyermekorvos egybehangzóan.

dr. Bodrogi Eszter, MH EK koraszülött gyógyásza bemutatja a koraszülött érkezését megelőző előkészületeket a PIC-en, azt a szakmai és emberi  munkát, amit elhivatottsággal, profizmussal és sok éves szakmai tapasztalattal végeznek, csapatként, együttműködve.

Kb 300 koraszülöttet, beteg újszülöttet látunk el, ezen belül 80-an születnek 1500 grammnál kisebb súllyal. Halálozási és megbetegedési mutatókat tekintve az ország első 3 PIC-ében vagyunk évek óta. Az utógondozási adatok is azt mutatják, hogy a volt koraszülöttjeink az elvártnál sokkal jobban fejlődnek mozgásban és mentális képességek tekintetében is.

Bajnok Ildikó, az MH EK koraszülött szakambulanciájának konduktora a koraszülött babák mozgásfejlesztéséről, a világhírű magyar módszerekről (Pető, Dévény, Katona) beszélt, ami elengedhetetlen a babák utógondozása szempontjából, hiszen ezen későbbi írás, olvasás, beszédkészségük is múlhat.

szerző: Tibenszky Moni Lisa