Segédlet az Oktatási Hivatal iskolaérettségi kérvényéhez

Segédlet az Oktatási Hivatal iskolaérettségi kérvényéhez

A kormányzat a 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabályokkal jelentősen szigorította a hatéves korban történő iskolakezdést, és korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit abban, hogy a gyermek még egy évig az óvodában maradhasson. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez átkerült az Oktatási Hivatalhoz, melyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania január 1. és 18. között. A hivatal a gyermek személyes ismerete nélkül dönt, és csak az általa szükségesnek vélt esetekben vesz igénybe szakértői szakvéleményt. A hivatal döntése ellen a szülő csak bírósági eljárás keretében fellebbezhet. – írja a szuloihang.hu oldal.

 

A kérvényben a szülőnek meg kell indokolnia kérését, és ehhez minden kapcsolódó papírt érdemes mellékelni (például orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógusi, logopédiai, óvodapedagógusi vagy más szakértőtől származó véleményeket, melyek lehetőleg tartalmazzák a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó javaslatot, valamint az óvodai fejlődési napló ide vonatkozó kivonatát, amennyiben az alátámasztja kérelmünket).

Ezzel a segédlettel az érintett szülőknek szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy szakmailag megfelelő indoklást tudjanak adni kérelmükhöz. Bár a szülők ismerik legjobban gyermeküket, de nem tekinthetők szakértőnek a témában, így könnyen előfordulhat, hogy a szakmailag nem megalapozott érvelés következtében a hivatal elutasítja a kérvényt. A gyermekek érdekében szeretnénk ezt elkerülni, és ezért fontos, hogy a szülők megfelelő információkkal rendelkezzenek arról, hogy mikor tekinthetjük szakmailag megalapozottnak a további egy év óvodai nevelést.

Ez a segédlet a szülői indoklásra fókuszál. További információk a témával kapcsolatban itt találhatóak:

• Összefoglaló a változásokról;
• Részletes kérdések és válaszok a változásokról;
• Az Oktatási Hivatal tájékoztatója;
• A TASZ jogi tájékoztatója;
• Az Oktatási Hivatal döntéseinek lekérdezhető adatbázisa a szülői visszajelzések alapján.

A Szülői Hang Közösség ellenzi a törvényt, álláspontunk szerint a törvény káros a gyermekek számára. Az első év tapasztalatai alapján leszűrt problémákat 50 pontban foglaltuk össze.

 

Miért tekintjük a törvényt károsnak?

Miután a törvény hatályba lépését nem tudtuk megakadályozni, igyekszünk minimalizálni az általa okozott károkat, ezért készítettük ezt a segédletet. Fontos kérdésről van szó, hiszen az idő előtt iskolapadba erőltetett gyermekeket sorozatos kudarcok érik, ami alacsony önbecsüléshez vezet, tönkreteszi az iskolás éveket, és nagyban rontja a gyermek számára az életben való boldogulás esélyeit is. A nem iskolaérett gyerekek akadályozhatják a többi gyermek haladását is az iskolában.

Az alábbiakban kategóriákat és azokhoz kapcsolódó példákat adunk arra, hogy jellemzően milyen indokok alapján tekinthetjük megalapozottnak a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérelmeket; milyen indokok lesznek vélhetően nem megfelelőek, és mely indokoknál bizonytalan, hogy azokat figyelembe veszik-e. Az alábbiakat a szakma tapasztalt képviselőinek visszajelzései alapján állítottuk össze, de természetesen garanciát nem adhatunk mindezekhez. Az Oktatási Hivatal érdemben semmiféle információt nem adott arra vonatkozólag, hogy a kérvényeket milyen szempontok alapján bírálják el. Az első két év tapasztalatainak részletes összesítése a szülői visszajelzések alapján itt olvasható 2020, 2021.

Az iskolaérettség megítélése összetett dolog, ehhez a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai rendelkeznek megfelelő kompetenciával. Az alábbiak természetesen nem helyettesítik a szakszolgálati felmérést, hanem pusztán példákat adnak a szülők kérelméhez arra nézve, hogy mely esetekben lehet szakmailag indokolt a további egy év óvoda. Mivel azonban a szülőknek nincs lehetőségük közvetlenül a pedagógiai szakszolgálathoz fordulni, fontos, hogy ők is rendelkezzenek információval a témában.

Az Oktatási Hivatalban szeretik a papírokat, ezért fontos, hogy a kérelemhez az indoklásunkat alátámasztó dokumentumokat mellékeljük. Ilyen lehet az óvodai fejlődési napló megfelelő részeinek (lehetőleg az óvodapedagógussal egyeztetett) másolata, vagy az óvodapedagógus írásbeli pedagógiai véleménye, vagy bármilyen más dokumentum a gyermek fejlődéséről (orvostól, gyógypedagógustól, logopédustól, fejlesztőtől, 5 éves védőnői státuszpapír [15/2013-as EMMI rendelet 4. sz. melléklete] stb.). Minél több és erősebb papírt tudunk csatolni, annál nagyobb az esélye annak, hogy az Oktatási Hivatal szakszolgálati vizsgálat nélkül is elfogadja kérelmünket. De akkor is van esélyünk, ha nem csatolunk dokumentumot, ebben az esetben nagy valószínűséggel a helyi pedagógiai szakszolgálat munkatársainak javaslata alapján születik döntés.

Fontos, hogy indoklásunkat egészítsük ki gyermekünkkel kapcsolatos személyes tapasztalatainkkal. Ne másoljuk ki az alábbi sablonmondatokat szóról szóra, hanem gyermekünkre szabottan részletezzük, bizonyítsuk, magyarázzuk el, hogyan tapasztalhatóak az említett problémák saját gyermekünk esetében, adjunk konkrét példákat. Természetesen az egyes gyermekekre nem az összes felsorolt példa illik egyszerre egy kategórián belül, hanem csak néhány ezek közül.

Amennyiben gyermekünk jelenleg beteg, vagy korábban betegségben szenvedett, illetve kezelésre van vagy volt szüksége – legyen az orvosi, pszichológiai vagy gyógypedagógiai kezelés -,  az is okot adhat a további egy év óvodára. Ilyen esetekben adjuk meg, milyen betegségről, kezelésről van szó, és lehetőleg támasszuk alá dokumentumokkal is. A gyermeket ért lelki traumák (pl. tragédia, komoly betegség, válás vagy másfajta krízis a szűkebb családban) is okozhatják a gyermek fejlődésének visszamaradását. Ilyen esetekben elsősorban arra fókuszáljunk az indoklásban, hogy a gyermek milyen szempontból került elmaradásba; a trauma ténye önmagában még nem elegendő indok.

A kérvényeket az Oktatási Hivatal kérvényező online felületén kell benyújtani, ami várhatóan január 1-jén lesz elérhető; előtte nem lehetséges kérvényezni. Az online kitöltött kérelmet elektronikusan is be lehet nyújtani annak, akinek van ügyfélkapu regisztrációja; akinek nincs, annak ki kell nyomtatni, majd aláírva, a csatolt dokumentumok másolataival együtt postára adni. A benyújtás praktikus tudnivalóiról az Oktatási Hivatal ad tájékoztatást, a kérvényezési felület itt érhető el. Fontos tudni, hogy aki kérvényt nyújt be, az sajnos később már nem visszakozhat, vagyis akinek az Oktatási Hivatal engedélyezni a további egy év óvodát, az később már nem dönthet úgy, hogy mégis elkezdi az iskolát.

Azok a szülők, akik gyermeküket nem ítélik iskolaérettnek, és segédletünk alapján szakmailag megalapozott indoklást nyújtanak be, joggal várhatják el, hogy kérésüket méltányolják, vagy hogy szakszolgálati vizsgálatot rendeljenek el. Ha az Oktatási Hivatal a szakmailag megalapozott szülői kérelmet szakszolgálati vizsgálat nélkül utasítja el, javasoljuk, hogy a szülők bírósági úton fellebbezzenek, hiszen a hivatal a gyermek ismerete nélkül nem utasíthatná vissza az alapos szülői indokokat.

 

Indokok, amik nem segítenek

Az Alaptörvény, a Gyermekjogi egyezmény stb. alapján a szülő joga dönteni a gyermek iskolaérettségéről.
Ezek az érvek elhangzottak a törvény vitája során, de nem vették figyelembe. Ezek után aligha várhatjuk, hogy ezeket az általános érveket a törvény alkalmazása során méltányolni fogják.

A következő évben jobb tanárt fog kapni.
A hivatal nem különböztet meg jobb és rosszabb tanárt, így ez az érv várhatóan nem segít.

A barátai vagy a testvére is maradnak még egy évet.
A hivatal nem foglalkozik gyermekeink barátaival, így ez az érv minden bizonnyal nem segít.

 

 

Szakmailag erős indokok

A kitartó figyelem hiánya. 
Gyermekem csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Nem kitartó, néhány perc után figyelme lankad, fáradékony, és más dolgokkal kezd el foglalkozni, vagy unatkozik. Feladat közben figyelme elkalandozik.

Gyenge emlékezőképesség.
Gyermekem nem tudja megjegyezni a neki mondottakat, pár perc után már nem tudja felidézni azt, amit hallott, hosszabb verseket nem tud megtanulni.

Fejletlen beszéd és beszédértés. 
Gyermekem nem tudja szóban kifejezni gondolatait, beszéde, beszédritmusa zavaros és nem folyamatos. Sokszor mások számára nem érthető, hogy mit szeretne mondani. Szókincse elmarad a vele azonos korú gyerekekétől. Élményeit, gondolatait nem vagy csak nehezen tudja kifejezni. Nem beszélget felnőttekkel. Csak tőmondatokat használ. Mások által közvetített eseményekről, gondolatokról nem tud vagy csak nehezen tud beszámolni.

A beszédhangok kialakulása megkésett.
A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, és/vagy nem alakultak ki még nála a tiszta beszédhangok.

Fejletlen gondolkodás.
Gyermekem nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Nem tudja megkülönbözteti a lényeges és lényegtelen dolgokat. Ismereteit nem tudja egységbe foglalni. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.

Gyenge akarati élet, gyenge önirányítás. 
Elsősorban az érzelmeire hallgat. Egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni. Döntéseiben nem kitartó és nem következetes. A késztetései vezetik, szertelen, a kontroll-funkciói még éretlenek. Figyelmét is nehezen tudja irányítani, könnyen elterelődik, álmodozik.

A sorrendiséggel kapcsolatos (szekvenciális) gondolkodása bizonytalan.
Nem tud követni utasítássorokat és sormintát, nehezen követi a meséket, nem tud pontosan megjegyezni verseket, nyelvi és ismereti sorozatokat.

Érzelmi kiegyensúlyozatlanság. 
Gyermekem érzelmi állapota, hangulata nagyon gyorsan változik, kiszámíthatatlan és erős érzelmi reakciókra hajlamos. Nem elég erős az önkontrollja. Érzelmei hevesek, nem tudja kontrollálni. Visszahúzódó, félénk. Gyakran megsértődik. Ha sérelem éri, nem szólal meg. Konfliktushelyzetben hevesen reagál. Ha más óvónő van a csoportjában, nem hajlandó bemenni, sírva fakad. Nehezen barátkozik, inkább egyedül szeret lenni.

Gyenge monotóniatűrés. 
Gyermekem nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni. Elkezdett feladatot/játékot nem fejez be, vagy nagyon sok ideig ül mellette. Folyamatos biztatásra van szüksége, hogy befejezze, amit elkezdett. Ha nem sikerül neki valami elsőre, akkor feladja. Nem bírja elviselni a kudarcot, a kudarcok érzelmileg letörik. Egyáltalán nem érdeklik a feladatok, pl. a foglalkoztató füzetek, csak játszik.

Gyenge alkalmazkodóképesség, nehézkes szabálykövetés.
Gyermekem nehezen veszi észre a körülötte lévő élethelyzetet, nem cselekszik az adott szituációnak megfelelően. A szabályokat (otthon vagy az óvodában) nem tartja be. Nehezen alkalmazkodik az óvodában a szokásokhoz. Csak az óvónőktől, szülőktől fogad el irányítást, más felnőtt (nagyszülők, másik óvónő) nincs rá hatással. Nem szereti a szabályjátékokat, ha nem ő nyer, akkor hisztizik. Váratlan helyzetekben megrémül. Nem tudja elfogadni a felnőttek által felállított szabályokat, és ezáltal rendszeresen konfliktusba kerül a felnőttekkel vagy társaival. Szinte csak a saját igényeire figyel, érzelmei irányítják. Nem szófogadó, az iskolában nem tartaná be a tanár utasításait.

Mozgáskoordinációja fejletlen. 
Koordinálatlan a járása, bizonytalan a nagymozgása. Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni (pl. cipőfűzés), nem tud rajzban kisebb részleteket megjeleníteni. Nem tudja a mozgását megfelelően koordinálni. Nem szeret mozogni, hamar elfárad. Nem tud térben tájékozódni, az irányokban nem biztos. Gyakran elesik. Ha labdázik, gyakran nem arra néz, amerre dob. Nem tudja a labdát elkapni.

Nem alakult ki a jobb-bal domináns oldal. 
Nem alakult ki egyértelműen, hogy melyik nála a domináns kéz vagy láb. Rajzoláskor váltogatja a kezét, nem derült ki, hogy jobb- vagy balkezes.

Nem megfelelő térérzékelés. 
Az irányokat (előre, hátra stb.) eltéveszti, a jobb és bal oldal tekintetében bizonytalan. Nem tudja a jobb és bal oldalt, valamint a jobbra és balra irányokat megfelelően azonosítani, gyakran halad jobbról balra a kirakós feladatokban, sormintákban.

Időészlelése fejletlen.
Időbeli tájékozódása gyenge, nem érti a tegnap és a holnap, a volt és a később lesz fogalmát, a napszakokat az évszakok sorrendjét összekeveri.

Az iskolakezdéshez szükséges készségek hiánya.
Számfogalma nem alakult még ki, nem képes a mennyiségek összehasonlítására. Ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő.

 

A cikket a Szülői Hang Közössége állította össze, a folytatás megtekintéséhez kattints IDE.