Lassan újra becsengetnek. Az új tanév idén nemcsak új órarendet, hanem több változást is hoz az iskolák életébe. A nagyobb önállóság, a terhek csökkentése és az érintettek – köztük a gyerekek – aktív bevonása új lehetőségeket teremthet, és hosszú távon a motivációt és a jóllétet is erősítheti. Ahhoz azonban, hogy mindez a gyakorlatban is működjön, az iskolai közösségeknek is szükségük van támogatásra.
„Régóta látjuk, hogy az oktatásban jelentős változásokra van szükség, ezért örülünk annak, hogy ezek a kérdések most erősen fókuszba kerültek. Az oktatás szereplőiben megvan a változás iránti motiváció és az újításra való nyitottság, ugyanakkor sokan már most is jelentős terhelés alatt állnak. Fontos számolnunk azzal, hogy a megújulást sokszor már eleve kimerült pedagógusoknak, vezetőknek kell megvalósítaniuk. Ehhez pedig nemcsak új megoldásokra, hanem energiára is szükség van. A Sulinyugi küldetése, hogy támogassa a gyerekek, a szülők és a tanárok stresszkezelését és a kiégés megelőzését, és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy az iskolai közösségek jól tudjanak működni a változások közepette is” – mondja dr. Szigeti Réka, egészségfejlesztő szakpszichológus, a Sulinyugi szakmai vezetője.
„Az iskolákban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy még nehéz körülmények között is rengeteget számítanak az emberi kapcsolatok. Egy jó vezető, egy összetartó tantestület, a kollégák közötti támogatás vagy egy biztonságos osztályközösség sokat tud enyhíteni a nehézségeken. A változások idején ezért érdemes a szakmai megújulás mellett arra is figyelni, hogyan tudják egymást támogatni az iskola szereplői” – teszi hozzá a szakember.
A megújuláshoz tehát az iskoláknak nemcsak új működésmódokra, hanem energiára is szükségük van. Ebben mindenkinek megvan a maga szerepe: az iskola vezetésének, a pedagógusnak, a gyereknek és a szülőnek.
A kimerültség az egész iskolai közösséget érinti
A kiégés (burnout) már régóta nem csak a pedagógusok problémája. Az iskolai kiégés (school burnout) a diákok körében is ismert és kutatott jelenség. A terhek ráadásul hatnak egymásra: ami a pedagógusokat érinti, az a gyerekekre és a családokra is hatással lehet, és ez visszahat a pedagógusok mindennapjaira.
A pedagógusok terheltségére jó példa, hogy az OECD TALIS adatai szerint a magyar pedagógusok 28%-a él át nagyon gyakran stresszt a munkája során, szemben a 19%-os OECD-átlaggal (OECD, 2025). A tanári túlterheltség nem marad a tanáriban: hatással lehet az osztálytermi légkörre és a diákok jóllétére is.
Mindeközben a gyerekek mentális terhei is jelentősek: a WHO 2025-ös jelentése szerint Európában a 15–19 éves fiatalok 22%-a él valamilyen diagnosztizálható mentális zavarral (WHO, 2025).
Nem stresszmentes iskolára van szükség
A cél nem egy stresszmentes iskola. A stressz az élet és a tanulás természetes része. Az a fontos, hogy időben észrevegyük, amikor a terhelés már túl sok, és legyenek eszközeink annak kezelésére.
A magyar középiskolások körében végzett kutatások is azt mutatják, hogy nem önmagában a teljesítmény vagy az óraszám vezet nagyobb kiégéshez. Fontos az is, hogy a diák mennyire érzi úgy, hogy van ráhatása az őt érintő dolgokra, van beleszólása az iskolai életbe, és egyensúlyban van-e a befektetett erőfeszítés az elismeréssel és a kontrollal (Jagodics et al., 2023; Kóródi et al., 2023).
Mit tehet a pedagógus és az iskola?
A vezetői hozzáállás meghatározó. Sok múlik azon, hogy az iskola vezetése milyen légkört alakít ki: van-e lehetőség kérdezni, hibázni, segítséget kérni, és valóban bevonják-e a pedagógusokat az őket érintő kérdésekbe. A fejlődésre és együttműködésre építő vezetői szemlélet erősítheti a motivációt és a tantestület megtartó erejét.
Erre épül a pedagógus saját jólléte. Ez egyfajta nulladik lépés: észrevenni és komolyan venni a saját szükségleteit, és megtalálni, mi segít a stressz és a terhelés kezelésében. Ha a pedagógusnak van energiája és figyelme, könnyebben tud kapcsolódni a gyerekekhez és reagálni a megnövekedett érzelmi és mentális igényeikre.
Ami a tantestületben működik, annak az osztályteremben is meg kell jelennie. Egy olyan légkör, ahol a gyerekek kérdezhetnek, hibázhatnak és segítséget kérhetnek, biztonságosabbá teszi a tanulást és csökkentheti a szorongást. A diákok bevonása abba, hogyan működjön a közösség, milyen szabályok legyenek érvényben, illetve hogyan kezeljék a terhelést, növelheti a motivációt.
Mit tehet a gyerek?
A gyerekeknek is szükségük van olyan eszközökre, amelyekkel kezelni tudják a mindennapi feszültséget. Fontos, hogy felismerjék a stressz testi jeleit, tudják csökkenteni a feszültséget, és legyen más nézőpontjuk a teljesítményhelyzetekre. Az is számít, hogyan viszonyulnak a saját hibáikhoz és hiányosságaikhoz, hogyan kapcsolódnak társaikhoz és tanáraikhoz, és mennyire figyelnek a saját terhelésükre és feltöltődésükre. Az önmagunkkal szembeni együttérzőbb hozzáállás védőfaktor lehet a kimerüléssel szemben.
Mit tehet a szülő?
A szülők is sokat tehetnek azért, hogy a gyerekeknek legyen valódi idejük pihenni és feltöltődni. Az alvás, a rendszeres étkezés és a mozgás nem újabb feladatok a listán: olyan alapok, amelyek a mentális jóllétet is védik. Ugyanilyen fontosak a közös digitális szabályok. Nem feltétlenül a tiltás a cél, hanem hogy legyenek a családban olyan időszakok, amikor tényleg le lehet tenni a telefont, offline lenni és pihenni.
„Nem a teljesítménytől kell megóvnunk a gyerekeket, hanem attól, hogy a teljesítmény ára a tartós kimerülés legyen. Lehetünk motiváltak, kitartóak és teljesítményorientáltak úgy is, hogy közben megőrizzük a jóllétünket” – hangsúlyozza dr. Szigeti Réka.
Feltöltődéssel kezdeni a tanévet: Recharge Night
Ezt a szemléletet viszi tovább a Sulinyugi első Recharge Night eseménye, amelyet 2026. szeptember 18-án rendeznek meg Budapesten. A rendhagyó tanévnyitón szülők, pedagógusok és szakemberek beszélgetnek arról, hogyan lehet egyszerre jól lenni és jól teljesíteni úgy, hogy a teljesítőképesség hosszú távon is megmaradjon.
Hivatkozott szakmai források
Jagodics, B., Nagy, K., Szénási, Sz., Varga, R., & Szabó, É. (2023). School Demands and Resources as Predictors of Student Burnout Among High School Students. School Mental Health, 15(1), 90–104. https://doi.org/10.1007/s12310-022-09534-1
World Health Organization Regional Office for Europe (2025). Child and youth mental health in the WHO European Region: status and actions to strengthen the quality of care. World Health Organization Regional Office for Europe. https://iris.who.int/handle/10665/383353
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
164 film. 5 nap. Egy hely, ahol a következő filmes generációé a főszerep. Augusztus 26–30. között érkezik a Csokonai Rendezvényházb... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
