Tovább-menet nincs! – 5 nap múlva végleg bezár a 175 éves Budapesti Vidámpark

Tovább-menet nincs! – 5 nap múlva végleg bezár a 175 éves Budapesti Vidámpark

A két világháborút is átvészelt hajdani színes Vurstli – mutatványosok, bűvészek és szemfényvesztők szórakoztató központja –  a 19. század eleje óta, míg a patinásabb Angol Park mintegy száz éve létezik. A kettő összevonásából született meg a mai Vidámpark, ahol a műemlék játékok – az Europa-Nostra díjas lovas Körhinta, Európa leghosszabb favázas Hullámvasútja – a Lizsé ékességeiként vonultak be a történelembe. A fővárosiak kedvelt szórakozóhelye, a mai Vidámpark 2013. szeptember 30-án végleg bezárja kapuit a nagyközönség előtt. Továbbmenet nincs!

Árendás Évát , a Budapesti Vidámpark szóvivőjét kérdeztük a Park történetéről, múltjáról és az érdekességekről.

A Park kultúrtörténeti jelentőségéről

„1800-as évek elejétől létezik  vidámpark valamilyen formában a Városligetben, elődje a mutatványosbazár, másnéven Vurstli 175 éves múltra tekint vissza, az Angol Park pedig 1910-ben nyitotta meg kapuit. Ekkor a közönség is szétvált, az urak és középosztály átpártolt az Angol Parkhoz, a Vurstli hanyatlani kezdett, de fenn maradt egészen 1950ig, amikor a kettőt összevonták, államosították. A Vurstil a népművelés fontos helyszíne volt, az 1800-as évek derekán itt jelentek meg először köznép számára elérhető módon a tudomány és technika újdonságai, az első telefonhírmondó, mozi, fényképezőgép, fonográf… csodaként mutogatták őket a Ligetben, de innen terjedt el városszerte a plakátragasztás tudománya is.

A Vurstli százesztendős fennállását 1838. július 13-án, egy fényűző karnevállal ünnepelte Pest. A legnevesebb fővárosi művészek vendégfellépése mellett itt tartották a Törpék Világkongresszusát is. 1910-ben ide került a Feszti Körkép, amelynek épülete a II. világháborúban bombatalálatot kapott, de a kép csak a 80-as években került Ópusztaszerre a restaurálás után. „

Érdekességek…

Ökördűlő, avagy a mutatványosok Ligete a századelőn

Ökördűlőn –  ahogy Ligetet a századelőn nevezte a lakosság – előszeretettel tartózkodtak a mutatványos világ csavargói, csepűrágói, vagyis különböző bűvészek, szemfényvesztők, kötéltáncosok, akrobaták, műlovarok, állatszelidítők, bohócok, varázslók, jövendőmondók, komédiások és bábjátékosok. A Vurstli olcsójánosai azok a komédiások voltak, akik cigánykerekezéssel, bukfencezéssel és egyéb vicces, de költséghatékony mulattatással igyekeztek megnevettetni az arra járó aprónépet, szüleikre pedig mecénásként tekintettek. Persze léteztek komolyabb művészek is, ők kócevéssel és kardnyeléssel foglalkoztak, leghíresebb képviselőjüket – csak szerényen – „Utolérhetetlen” Antoniónak hívták.

Harc a nézők kegyeiért –  bértolongók, rikkancsok és plakátragasztók

„Kreinz bácsi találta fel a régi Pesten a plakátragasztás fogalmát és monopóliuma csak évekkel később szállt át a fővárosra. Pudlikutya járt a nyomában és a hűséges eb szájában csirizes tálat cipelt gazdája után, akinek villogó, örökké terveket izzó szeme mögött, ki tudja minő gondolatok vertek tanyát.” – írja 1925-ben a Ma Este című lap. Itt debütált szinte valamennyi technikai újdonság, de a marketingeszközök története is itt kezdődött a plakátragasztással és bértolongók szerződtetésével.

A fellendülés éveiben valóságos versenyfutás indult a közönség kegyeiért. Amikor a rikkancsok már nem győzték túlkiabálni egymást, akkor bértolongókat szerződtettek, akik az előadások kezdete előtt tolongást csaptak egy-egy bódé bejáratánál, majd miután kellő számú érdeklődőt csalogattak be, a hátsó ajtón kisurrantak és kezdték elölről a munkát.

Melyek a legnépszerűbb műemlék játékok?

  „Amikor – az Angol Park – megnyílt, ezrek tolongtak, s a legnagyobb attrakcióhoz, a Hullámvasúthoz csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni” – írta 1935-ben a Pesti Futár. A hatvanas évek elején évente egymillió ember kereste fel a Vidámparkot a nyári üzemelés néhány hónapja alatt.  A nyolcvanas években már közel 3 millió rajongó látogatott el a Vidámparkba.

A Vidámpark egyik jellegzetes műemlék játéka az 1906 óta forgó Europa-Nostra díjas lovas Körhinta, amely soha sem állt le, még a háborúk, felújítások alatt sem. A Körhinta nyolcszögletű épületében a nyolcadik oldalon egy makettorgona áll festett szövegekkel, fasíp imitációkkal. A kezelő innen figyelhette a közönségtől elrejtve a Körhinta zavartalan működését.

A Vidámpark műemlék játékai közül elvitathatatlanul a legnépszerűbb a Dragon Ervin által tervezett  Hullámvasút, mely 1922 óta működik, közel egy kilométeres pályáján.  A látványos faszerkezetű létesítményt évről évre sok köbméternyi beépített fával tartják karban és naponta ellenőrzik pályájának minden elemét. Nemrég 130 amerikai hullámvasút rajongó látogatott hazánkba csak azért, hogy kipróbálják Európa egyik leghosszabb favázas hullámvasútját, melyet „nice and bumpy” azaz kellemesen hepehupásnak találtak.

A fentiek mellett azonban mindenképp említésre méltó az Elvarázsolt Kastély története is, hiszen szinte minden generáció hamar kiismerte és megunta fortélyait, mégis túlélt minden támadást. Egyszer még a szoknyafelfújó szerkezetét is betiltotta a rendőrség, hiába ágáltak ellene, hogy „az utcán is felfújja a szoknyát a szél, oszt mégsincs baj belőle”. 1979-ben a mesebeli épület egy piromániás gyújtogatássorozatának áldozata lett és földig kellett rombolni. A tragédia megviselte a nyilvánosságot, az újságírók minden évben feltették a kérdést: „mikor lesz megint Elvarázsolt Kastélya Budapestnek?

Készült-e említésre méltó magyar vagy külföldi film a Vidámparkban?

Emblematikus alkotás Bacsó Péter 1969-es A tanú című filmje, amelyben megjelenik a Vidámpark maga és a jelenleg Túlvilág Kapujaként üzemelő Sárkányvasút, mint a Szocialista Szellem vasútja. A filmben az 1950-es átalakítást figurázzák ki, mikor az Angol parkot és a Vurstlit összevonták. Pelikán József és Bástya elvtárs a filmtörténet emlékezetes karakterei, sokan viccelnek vele, vajon valóban Pelikán elvtárs-e a park névadója. „Vidámpark! Ez kell a dolgozóknak! „ – hangzik fel Virág elvtárs mondata a Vidám Parkban forgatott népszerű Bacsó Péter filmben, A tanúban.

Milyen fejlesztések történtek a Vidámpark utolsó 10 évében?

A Vidám Parkba folyamatosan kerültek az új, vonzó berendezések, mint pl. az Óriáscsúszda vagy a Break Dance. E középtávú koncepció alapján megindultak a felújítások, fejlesztések. Nem csak a játékokra fordított nagyobb figyelmet a Park, hanem a környezet-barátságosabbá tételére is: az utak díszburkolatot kaptak, fákat telepítettek, virágokat ültettek és korszerűsítették a mosdókat.

A Budapesti Vidámpark 2005-ben rangos nemzetközi szakmai elismerésben, a Golden Pony díjban részesült, amellyel a Park fő célkitűzését: a hagyományőrzés és megújulás, modernizálás ötvözését is elismerték.

Mikor és tervek szerint milyen átalakítások lesznek a bezárást követően, mikor kaphatja vissza a közönség a Vidámparkot hasonló formában?

Az utolsó nyitvatartási nap szeptember 30, hétfő. Ekkor a 175 éves intézmény végleg bezár, nincsen információnk róla, hogy hasonló nagyszabású vidámpark mikor és hol lehet újra Budapesten.  A játékok egy része átkerül a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, a műemlék játékok – a műemlékvédelem jellegéből adódóan is –  megmaradnak a jelenlegi helyükön.

Készültök-e extra meglepetéssel az utolsó 24 órára?

Az utolsó napon a park rendes működést már nem szeretnénk megzavarni. Utolsó rendezvényünk szombat este lesz, a Vidámparki Éjszakák rendezvénysorozatunk végállomása, amikor fergeteges bulihangulatban este 8 és hajnali fél 2 között  élvezhetik az adrenalin szerelmesei a fényárban úszó játékokat. Mindenkit nagy szeretettel várunk a Budapest Vidámparkban még néhány napig, egy utolsó menetre.

szerző: Tibenszky Moni Lisa