Az élet sója – avagy életre szóló élmény a főzés a Food Office-nál

Az élet sója – avagy életre szóló élmény a főzés a Food Office-nál

Motivációs keksz, sonkaleves, fürjtojásos fasírt és mindezek tökéletes elkészítése, tálalása…hogy csak néhány dolgot emeljek ki a debreceni csoda élmény- és tankonyha kínálatából, ahol egy fantasztikus vasárnapot töltöttünk.

 

 

Soha nem gondoltam, hogy mekkora élmény és egyben tanulás, tapasztalás is lehet egy profi konyhában, csodálatos magyar és perzsa séfek segítségével a tökéletes ízharmóniát megálmodni és létrehozni, pláne azt nem, hogy ezt minden korosztály élvezi a kisiskolásoktól egészen az idősebbekig.

A Felelős Szülők Iskolája csapatával meghívást kapunk a debreceni Food Office tankonyhájába, hogy egy csapatépítő keretében készítsük el a saját ünnepi ebédünket, a menüben a mézeskalácstól kezdve a sonka krémlevesen át az ír és perzsa konyha különlegességei is szerepeltek.

 

 

A vendéglátás és a vendégszeretet motivált a leginkább, ahogy minden egyes mozzanatban támogattak minket, ahogy előkészítették a nyersanyagokat, amilyen professzionális eszközökkel dolgozhattunk, mégis mindezt önfeledt és könnyed hangulatban olyan sztárséf – Oláh Sándor –  segítségével, aki már a világot megjárta, amit igen sok neves oklevél is dicsér.

 

 

A házigazdánk Sólyomné Greskó Éva, aki megálmodta és létrehozta ezt a különleges pályaorientációra, közösségépítésre vagy akár egy baráti szülinapozásra is kiváló helyet, aki szívével, lelkével és szakmaiságával is támogatja, lányával, Annával együtt, aki pedig kiváló pedagógus, a nyári Food Office táborok megálmodója.

 

 

Szót ejtenék Nusinról is, a perzsa konyha üdvöskéjéről, aki számtalan különleges receptet és ízt hozott a Food Office konyhájára.

A hab a tortán, hogy mennyi mindent tanultunk ebben a négy órában, amit Jocó bácsival együtt itt töltöttünk.

 

 

Megpróbálom összeszedni ezeket:

 

Miket tanultam, miket éltem meg?

 

• Együttműködés – figyelsz a másik kérésére, megpróbálsz együttműködni vele, kérdezel, kérsz és visszajelzel.

 

• Jókedv – a főzés, az étel és a közös alkotás hihetetlen energiaforrássá és örömforrássá alakult át, ami motivációt adott.

 

• Segítő, támogató, asszertív kommunikáció – a szakemberek támogató, mindig asszertív kommunikációja nagyon megemelő volt, még akkor is , ha valamit igencsak elrontottunk, abban is megtalálták az értéket,  segítőkészen voltak jelen, egyszerre akár 9 munkapultnál is.

 

• Kíváncsiság és felfedezés – az ízek, a formák, a lehetőségek végtelenek egy konyhában és erre akkor jöttem rá, amikor a látszólag nagyon egyszerű alapanyagokból – krumpli, hagyma, fokhagyma és sonka) olyan sonkakrémlevest főztünk, amit soha nem tudtam volna elképzelni. Na jó, ehhez hozzájött a varázslat, a folyékony füsttel… de erről részletesebben a videóban.

 

• Komfortzóna átlépés – érdekes volt ránézni, hogy mennyi berögzülésünk van, hogyan vágjuk az alapanyagokat, azonnal elmosogatunk vagy csak gyűlik a mosatlan, kóstolunk vagy csak belebeszélünk???!! Life coachként nagyon sokat foglalkozom egyéni üléseken és tréningeken is a megszokásokkal, a tudat alatt rögzült, hozott és felvett szokásokkal, amik ha tetszik, ha nem, determinálják az életünk összes területét. Hát itt ezzel nagyon komolyan szembesültünk, konfliktusra is okot adhatott volna, de itt a perspektíva váltás győzött és a felismerés, hogy azért, mert valaki másként csinálja, az még nem rossz, sőt!

 

 

Közös étkezés, mint ajándék

A terített asztal, a közösen elfogyasztott győzelmi étel, a munkánk eredménye és még finom is. A kapcsolódás, az ízek, a szép terítés, a dekorálás, az együtt, hatalmas ajándék a mai rohanó világban, jót enni és jól lenni, ez nem csak a testnek táplálék, hanem a léleknek is.

Mindenkinek receptre írnám fel, hogy egyszer, akár a családjával, akár az osztályával, akár a barátaival jöjjön el ide, a Food Office-ba, hogy átélje, megtapasztalja amit a cikk címében csak így aposztrofáltam, az élet sója – mert ugye mindannyian ismerjük a híres népmesét a lányról, aki azt mondta az apjának, a királynak, hogy annyira szeretem én édesapámat, mint a sót… és jól kihajították otthonról, de aztán rájöttek, hogy mennyire is kell mindenhez a só.

Hát itt az élet sója, gyertek és kóstoljatok bele, megéri!

 

További információk: https://foodoffice.hu