Az iskolakezdés nemcsak a gyermekek, de az egész család számára komoly kihívást jelent. Új ritmus, új szabályok, korai kelések és a nyári szabadság lezárása, ami feszültséget szülhet otthon. De vajon mik azok a sarkalatos pontok, amelyek mentén zökkenőmentessé és sikeressé tehető a tanévkezdés?
Szakértői kapaszkodók a feszültségmentes iskolakezdéshez
A Felelős Szülők Iskolája által szervezett webinárium bevezető részében elismert szakértők: Tibenszky Moni Lisa sport mentáltréner, kamaszcoach és alapító, Sólyom Brigitta, a Csodakapu Alapítvány szakmai vezetője és alapozó terapeuta, Zautasvili Anna óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus és mozgásterapeuta, valamint Pálfalvi Ivett, a StiHon szaktanácsadója és oktatásfejlesztője osztották meg tapasztalataikat.
Az elhangzottak alapján az alábbiakban összegyűjtöttük a sikeres iskolakezdés 5 legfontosabb alappillérét.
1. Életkori sajátosságok és az iskolaérettség területei
Ahhoz hogy egy gyermek sikeresen kezdje meg az iskolai éveket, 3 fontos területen kell megfelelnie.
Idegrendszeri fejlettség: A mozgásban megmutatkozó idegrendszeri fejlettség, hiszen a sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a gyermek idegrendszere megfelelő szinten fejlett legyen. Amennyiben ez nem teljesen érett, az alapozó terápia vagy a mozgásos fejlesztések óriási segítséget nyújthatnak.
Kognitív képességek: Bizonyos kognitív képességek, mint például a munka memória, a sorrendiség, az oldaldifferenciálás, stb.
Szociális-érzelmi érettség: Például, meg tud-e birkózni azzal, hogy irányítva lesz, vagy hogy esetleg Ő maga lassabb/gyorsabb a társainál, stb.
Ha ezek a készségek hiányoznak vagy nem fejlődtek ki teljesen nehezítheti az iskolai beilleszkedést, előre vetíti, hogy a gyerek még nem iskolaérett.
Ennek a 3 területnek a vizsgálata országhatártól független, és fontos, ahhoz, hogy az iskola ne kudarc legyen.
2. Figyelem és figyelmetlenség az iskolában: ADHD vagy átállási idő?
Sólyom Brigitta kihangsúlyozta, hogy a figyelmetlenség nem egyenlő az ADHD-val! Minden ADHD-snak nehéz figyelnie, de nem minden figyelmetlen ADHD-s.
A figyelem nem más, mint a motiváció. Például lehet motiváló, ha érdekes egy tananyag, vagy egy pedagógus. Ugyanakkor, ha érdekes, de még mindig figyelmetlen a gyerek, akkor is lehet még más probléma.
A szakemberek szerint a legtöbb gyereknek 4-6 hét türelmi időre van szüksége ahhoz, hogy átálljon az új ritmusra a szünet után.
Érdemes figyelni, hogy otthon hogy viselkedik, hiszen ha otthon nyugodt, figyelmes, a viselkedése nem változott, akkor valószínűleg még egy kis időre szüksége van, mert egy “késői megérkező”.
Az ADHD diagnosztizálása összetett folyamat, nem elég egy területen vizsgálni, de a jelekkel érdemes időben szakemberhez fordulni, elkerülve a felesleges szorongást.
3. Határok, keretek és a biztonságos szülői jelenlét
A szülőség egyik legnehezebb része, de fontos a szabályrendszer, és a keret adás a gyerekek fejlődése szempontjából.
A határok adnak biztonságot és segítik a gyermek fejlődését és koncentrációját, ugyanakkor a határszabás nem jelenti a tiltást, sokkal inkább egy rugalmasabb döntéshelyzetet teremt.
A szakértő egy érdekes szemléltető példát hozott fel: a szabály olyan, mint a legelőn a karám. Ha nincs, bár szabadságot ad, de nem véd pl. a farkastól. Egy szülő sokmindent tud már, amit a gyerek még nem, például a bekapcsolt tűzhely forró, stb, amitől ha megvédi, a gyerek biztonságban érzi magát, és tud koncentrálni a saját fejlődésére.
Nagyon fontos azonban, hogy a szülőknek az általuk szabott egészséges határokat érdemes következetesen betartani és betartatni.
Zautasvili Anna elmondta, hogy Hollandiában például ugyanúgy piktogramokkal mutatják be a gyerekeknek az óvodában a szabályokat, mint itthon, viszont a magyarországi állandó rendszerrel ellentétben kint vannak például délelőttös és délutános szabályok, amiket folyamatosan cserélgetnek. Fontos különbség a két ország közötti szabályrendszerben az is, hogy ha az iskolás gyerekkel gond van, a tanár vele beszéli meg, és a szülő “csak” jelen lehet.
Pálfalvi Ivett fontosnak tartja azt is, hogy legyenek családi beszélgetések! A rendszeres, de nem tolakodó családi beszélgetések során sok minden kiderülhet, ha probléma van, nem kell mélyinterjút tartani, de a figyelmes jelenlét kötelező. Különösen fontos a kapcsolatépítés és a szociális érvényesülés, amely a külföldi magyar közösségekben vagy a hazai intézményekben is kulcspontja a biztonságérzetnek.
4. Családi rutinok újrakeretezése a feszültségmentes hétköznapokért
A mindennapokban kulcsfontosságú a belső motiváció és a célok kitűzése.
A rutin sok dologban úgy köt minket, hogy észre sem vesszük (például a reggeli kávézás vagy az indulás rutinja). Viszont nem biztos, hogy minden szokás, rutin jó, de ezt csak úgy lehet átalakítani, ha van mögötte egy nemesebb cél (például a digitális detox vagy a tudatosabb jelenlét).
A rutinok ki-, vagy adott esetben átalakításánál fontos tisztában lenni mind a saját, mind a gyermek személyiségtípusával, és ennek megfelelően megtalálni az utat vagy megoldást, ami könnyebbé teszi utána az akadályokat is.
Fontos felismerni, hogy mi az a pont akár a saját életünkben, ami az elakadást jelzi, például miért veszünk össze minden reggel, stb. Ha ez megvan, könnyebben tudunk valtoztatni rajta. Az elakadásokkal kapcsolatosan soha ne féljünk segítséget kérni, mert egy kívülálló mindig más szemszögből tud rámutatni dolgokra.
Nagyon fontos, hogy feszült szülő NEM tud nyugodt gyereket vinni az iskolába! Fontos néha magunkat is újra keretezni.
5. Kapcsolódás és együttműködés a gyermekkel
Legyünk partnerei a gyerekeinknek. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy problémás gyerek nincs! Van külön egy probléma, és van külön egy gyerek, akiben ez lecsapódik!
Nem kell, hogy egy gyerek mindig jó és boldog legyen, hiszen az a feladata, hogy néha rosszalkodjon, feszegesse a határait!
És nagyon fontos, hogy mi hol vagyunk a gyerek életében, mennyire bízhat, számíthat ránk!
Nézd meg a teljes előadást itt:
Tarts velünk a webinárium további állomásain is!
A Felelős Szülők Iskolája programsorozata a következő témákkal folytatódik:
Fekete-Vincze Beáta, egy gyermek édesanyja, kortárs festő, vizuális kommunikátor, aki több mint másfél évtizede foglalkozik alkotással.
Kommunikációs végzettsége és művészi gondolkodása együttesen határozza meg azt a nyelvet, amelyen keresztül az érzékeny társadalmi, szociális és egyéni témákhoz közelít.
A nyár vége nemcsak a szabadságok végét jelenti, hanem egy hatalmas logisztikai és érzelmi fordulópontot is a családok életében. Szeptember első napjai... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
