Kidfluencer – Sztár akarok lenni!

Kidfluencer – Sztár akarok lenni!

A gyermek, mint márka – mit jelent a kidfluencer-jelenség a családok számára?

A digitális térben felnövő gyerekek ma már nemcsak fogyasztói a tartalmaknak, hanem egyre gyakrabban maguk is tartalomkészítők. A kidfluencer kifejezés azokat a 18 év alattiakat jelöli, akik rendszeresen szerepelnek online videókban, posztokban, és akár márkákkal is együttműködnek. De vajon itt ki és mi a termék? A gyerek személyiségét hogyan alakítja, ha állandóan reflektorfényben van, ha a nappalija a munkahelye?

 

 

A jelenséget részletesen vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „A gyermek, mint márka” című kutatása, amely fontos nevelési és gyermekvédelmi kérdésekre hívja fel a figyelmet, ahogy a témában készült Kamaszokkal suttogó podcast új epizódja is – Kidfluencerek  – Sztár akarok lenni!, melyben a kutatást vezető pszichológus, dr, Jármi Éva szólal meg és vendégünk egy fiatal influencer is, Tóth Maja.

 

Több mint játék és kreativitás…inkább önértékelési csapda

Első pillantásra a videókészítés, unboxing vagy vlogolás kreatív önkifejezésnek tűnhet. A kutatás azonban rámutat: amikor egy gyermek online jelenléte követőtábort, szponzorációt és bevételt generál, az már túlmutathat a hobbiszinten.

A visszajelzések – lájkok, kommentek, megtekintések – könnyen az önértékelés mércéjévé válhatnak. Ez hosszú távon nyomást, megfelelési kényszert és szorongást is okozhat. A gyerek identitása fokozatosan összefonódhat az online szerepléssel.

 

Mit nevezünk kidfluencer jelenségnek?

A gyermekek online térben történő megjelenítésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszer-jelenség. Az angol „kid influencer”- fogalomból származó kifejezés azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségimédia-felületeken, sokszor a szülők aktív közreműködésével. Az NMHH megbízásából 2025 őszén lefolytatott kutatás kiemeli: a kidfluenszer-jelenség nem tekinthető ártatlan szórakozásnak, hiszen mélyen formálja a gyermekek önképét, kapcsolódásait és fogyasztói döntéseit.

 

Forrás: https://www.freepik.com/

 

Torz önértékelés, állandó szereplési kényszer, visszajelzésektől való függés

Az influenszerek – akár kiskorúak, akár felnőttek – korunk márkanagykövetei. Csakhogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé ismeri fel az online tartalmak reklámhordozó jellegét. Minél kisebb egy gyermek, annál valószínűbb, hogy a kortárs véleményvezérre hiteles példaképként, megbízható viszonyítási pontként tekint, sőt, sokan egyenesen a barátjuknak nevezik azt a kidfluenszert, akit követnek. A közösségi médiában látott, idealizált kép pedig óhatatlanul beindítja a társas összehasonlítást, ami miatt a képernyőn szereplő kiskorú szereplőt a többiek maguknál szebbnek, sikeresebbnek vagy boldogabbnak látják. Mindez torzíthatja az önértékelést, és növelheti a testképzavarok kialakulásának kockázatát. A digitális anyagokat készítő gyerekeknél is jelentkezhetnek pszichológiai veszélyek.

 

Habár a kidfluenszerség számukra kezdetben élmény és munka is egyben, a játékos alkotás fokozatosan átalakulhat kötelezettséggé, teljesítménykényszerré. Az együttműködések és megjelenések gyakran a piaci elvárásokhoz igazodnak, emiatt az online jelenlét tudatosan felépített és menedzselt branddé válik. A tartalomgyártás a tanulás, a baráti kapcsolatok és a pihenés rovására mehet, miközben az online jelenlét fokozhatja a posztoló kiskorúak szorongását, csökkentheti biztonságérzetüket. Énképük egyre inkább az online visszajelzések tükrében formálódik: a lájkok, a kommentek és a nézettségi adatok válnak számukra a legfontosabb értékmérőkké.

 

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy amit a pszichológia mentális kockázatként ír le, az sok esetben alapjogokat, gyermekjogokat és munkajogi garanciákat érintő kérdéssé válik. Egy influenszer hitelességének például elengedhetetlen feltétele a személyes élethelyzetek megosztása, amely hozzájárul a gyermekek kiszolgáltatottságához. A közösségi médiában aktívan jelenlévő fiatalok ugyanis fokozottan ki vannak téve az online visszaélések különböző formáinak: személyes adataikat ellophatják, illetve különböző módokon zaklathatják is őket.

 

Ismert fogalom már a „branded childhood” kifejezés is, amely azt fejezi ki, hogy a gyermekek mindennapjai digitális tőkévé váltak – ami sérti a személyiségi jogaikat, így például a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot. A kidfluenszerek tartalmait gyakran mások – jellemzően a szülők – szervezik, szerkesztik és irányítják. Abban az esetben, ha egy gyermek önálló márkaként, mintegy a szülő kiterjesztett „termékeként” jelenik meg, a szülő nevelési és felügyeleti joga akár összeütközésbe is kerülhet a gyermek elemi érdekeivel. A szülő ugyanis törvényes képviselő és a gyermekmunka gazdasági haszonélvezője is egyben, hiszen a gyermeknek legtöbbször nincs ráhatása a megtermelt bevételre. A kutatás kiemeli: törekedni kell a tartalomgyártással foglalkozó gyermekek védelmére, az online és offline egyensúly fenntartására, a tanulásra fordított idő és a szabadidő biztosítására.

 

Mi a szülő felelőssége?

A tudatosítás, a digitális tér ismerete és megfelelő korlátozása. A kiskorúak védelmének az online térben elengedhetetlen feltétele, hogy a szülők tisztában legyenek az alapvető biztonsági óvintézkedésekkel – például ügyeljenek a regisztrációs korhatár betartására, a gyermekek személyes adatainak védelmére, és beszélgessenek velük az online tér működéséről és veszélyeiről. Célszerű, ha a szülő támogatja gyermekét az online térben is, és moderátorként szűri a követők reakcióit, kommentjeit, üzeneteit. A kidfluenszerek érdekében nagyon fontos a szerződések és együttműködések tudatos kezelése és az ehhez szükséges szakmai segítség (jogi, pszichológiai, gazdasági) biztosítása.

 

Ajánló podcast beszélgetés a kidfluencerekről a Kamaszokkal suttogó csatornáján 🎥

📺 Az alábbi podcast a közösségi média és a gyerekek kapcsolatáról, különösen a kidfluencer jelenségről szól, gyakorlati szempontokkal és szülői szemszögből. A vizuális tartalom segít mélyebben megérteni, milyenek azok a helyzetek, amikor a gyerek online jelenléte már nem csak hobbi vagy játék – hanem identitás- és márkaépítés lehet egyben.

 

👉 Hallgasd meg itt:
Kidfluencerek – sztár akarok lenni! – Kamaszokkal suttogó! 

 

Miért megkerülhetetlen, hogy bemutassuk a kidfluencerek fogalmát, működését? Hogyan érinti a gyerekek, kamaszok mindennapjait, véleményét, fogyasztási szokásait vagy épp viselkedésüket egy irányított befolyás?

És mindezek pszichés hatása..vajon megéli -e az a gyerek igazán a gyerekkorát, aki kamerák előtt pózolva és lájkok visszajelzéseiből méri a saját értékét, identitását..??

Az online teret 0-24 órában kell kiszolgálni, kezelni a kommenteket, a kritikát és az sikert is..De vajon szétszálazható-e, hogy ki vagyok az digitális tér online karaktere nélkül és ott? A paraszociális jelenségek tömkelege jelenik meg…elégedettlenség, perfekcionizmus, ál- és valódi siker…kérdés, hogy ez kinek a sikere, a gyerek influenceré vagy a szüleié?

 

Itt nem lehet lekapcsolni a reflektorfényt, állandóan színpadon kell állni, ami egyenes út lehet a gyerekkori és kamaszkori kiégéshez is…persze szerencsére itt most jó gyakorlatot tudunk mutatni, de a veszélyről is beszélni kell.

Hogyan működnek a kidfluencerek, szórakoztatnak inkább vagy reklámon keresztül értékesítenek? Mi a termék, maga a gyerek, diák influencer vagy amit ajánl?

Hogyan lesz valaki kidfluencer? Szülői biztatás vagy inkább saját motiváció a hírnév iránt?

Hogy kezdi el valaki 12 éves korában az olvasásnépszerűsítést, mi motiválja?

Mi határozza meg, hogy mi népszerű, mi a valódi tartalom? Mi a szülő felelősség? Mikor beszélünk haszonszerzés céljából való gyerekmunkáról?

 

Vendégek: dr. Jármi Éva, pszichológus, a Hol a helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ vezetője, a témában készített NMHH-s kutatásszakértője

Tóth Maja, könyves, olvasást népszerűsítő kamasz influencer, blogger, vlogger, Maja könyvajánlói  

Műsorvezető-szerkesztő: Tibenszky Moni Lisa, sport mentáltréner, kamaszcoach, a Kamaszokkal suttogó podcast és módszer tulajdonosa