A magyaroknak is szüksége lenne sziesztára

A magyaroknak is szüksége lenne sziesztára

4383_beka_szieszta_videokedvencEgyre melegebbek a nyarak, egyre nehezebben viseljük a déli hőséget. Közben egyre többen állítják tudományos alapon, hogy nem a 8-tól 16 óráig tartó munkavégzés a leghatékonyabb – írja a csalad.hu. Jöhet a magyar szieszta?

Több felmérés is állítja, hogy nem csak a klímakutatók érzékelik az évről évre rekordot döntő nyári hőmérsékleti csúcsokat. A magyar munkavállalók is egyre nehezebben viselik a hőséget. Egyes munkakörökben pedig valójában képtelenség csökkenteni a hőérzetet. A szabadban végzett munkakörökben lehetetlen elkerülni a hőséget, és az általa okozott kockázatokat. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének adatai szerint ez többségében a férfiakat érinti, hiszen a nyáron is szabadban dolgozó emberek csupán 27 százaléka nő. Az olyan munkakörökben, mint a gépkocsivezetők, mezőgazdasági munkások, építőipari dolgozók teljesen indokolt lenne a legmelegebb órákban a pihenő. Vagyis be kellene vezetni a mediterrán országokban is ismert sziesztát.

Az MTA vizsgálata szerint a megkérdezettek 50 százaléka egyetértene a meleg hónapokban bevezetett napközbeni pihenéssel, hiszen ilyenkor nem csak a meleg, de a fokozott UV sugárzás is egészségügyi kockázatokat jelent. Vagyis úgy lenne érdemes átalakítani a munkaidőt, hogy az a nap folyamán ketté osztva, a délelőtti és késő délutáni órákban jelentsen munkavégzést. Ezt a gyakorlatot a nálunk hagyományosan melegebb éghajlatú országokban történelmi hagyományok okán alkalmazzák. Azonban a sokak által viccesnek, turistaként olykor bosszantónak tartott 2-3 órás ebédszünet nem egyenlő a sziesztával. A szieszta fogalma ugyanis kicsit máshonnan eredeztethető.

A spanyol szieszta szó a latinból ered, és tulajdonképpen szó szerint szunyókálást jelent, amelyre kora délután kerítünk sort a napi főétkezést követően. Igaz, hogy a szó spanyol eredetű, de a jelenség, hogy a nap második részét pihenéssel kezdjük, az egész Földközi-tenger vidékén ismert, ahogy spanyol hatásra alkalmazzák a dél-amerikai országokban, de még a Fülöp-szigeteken is.

Ez tehát nem azonos a meleg elleni védekezésként tartott több órás munkaszünettel. Amellett ugyanis, hogy a hőség elleni védekezés egyértelműen csökkentheti az egészségügyi kockázatokat, a délutáni alvásnak is van ilyen hatása. Spanyol kutatók nemrég bebizonyították, hogy a szieszta egészséges, pontosabban jót tesz, ha jól időzített, és megfelelő hosszúságú délutáni alvást iktatunk a napirendbe. A délutáni pihenő persze nem hosszas alvást jelent, hanem inkább egy gyors szunyókálást az ebéd utáni órákban. Akár 10-15 perci is elég lehet, hogy csökkentsük a nap során felgyülemlett stresszt, javítsuk a vérkeringés állapotát, regeneráljuk az idegrendszert, javítsuk a koncentrációt. De csak akkor, ha ez a szieszta rendszeres, vagyis az önmagában nem segít, ha véletlenszerűen havonta néhány alkalommal beiktatunk egy kis pihenőt kora délután.

Az ebéd utáni szunyókálás a test természetes és ciklikus működése miatt lehet előnyös, és bizonyos típusú embereknél szinte kihagyhatatlan. Pontosabban, ha kihagyjuk, az éppen olyan hátrányokkal jár, mint egy étkezés elmulasztása. A túl hosszú alvás azonban szintén hátrányos nap közben. A sziesztás pihenés nem szabad, hogy fél óránál hosszabb legyen, és inkább érdemes egy kényelmes kanapén, vagy fotelben tölteni, mint vetett ágyban, ahol nagyobb az esélyünk rá, hogy hosszabb időre aludjunk el. A spanyol kutatók nem csak igazolták a délutáni pihenés egészségügyi előnyeit, de egészen pontosan meghatározták, hogy az ideális délutáni szunyókálás időtartama pontosan 26 perc. A kutatás eredményeit az amerikai űrügynökség, a NASA is vizsgálni kezdte, és arra jutott, hogy az űrhajósoknak engedélyezett 26 perces délutáni pihenő harmadával javította a munkájuk hatékonyságát.

A szieszta kulturális jelensége mellett, amikor is a mediterrán országokban dél után minden üzlet és hivatal rövid pihenőt tart és bezár, ismert a délutáni pihenés biológiai szükséglete is. Korábbi kutatások azt igazolták, hogy a délutáni pihenőt tartó országokban általánosan kisebb – mintegy 37 százalékkal – a szívinfarktusok és az érrendszeri betegségek kockázata. Egyetemi kutatások is igazolták, hogy az úgynevezett tudatos délutáni szunyókálás hasznos, ezért az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is vizsgálják a munkaidő kísérleti újraszabását, amelybe a nap közbeni pihenő is beiktatható.

Érdekes jelenség, hogy éppen a szokás nevét adó spanyoloknál egyre többen adják fel a délutáni pihenő lehetőségét. Igaz, ebben szerepe van a gazdasági válság időszakának is, de 1998 és 2009 között tíz százalékkal csökkent azon felnőttek száma, akik tartják a sziesztát, és a megkérdezett spanyolok 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége a nap közbeni pihenésre.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.