Emberi jogok világnapja

Emberi jogok világnapja

forrás: wikipédia

Az emberi jogok világnapját minden év december 10-én ünneplik. A napot az Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ENSZ közgyűlés általi elfogadásának és kikiáltásának tiszteletére választották 1948. december 10-én.

Az emberi jogok világnapját hivatalosan a Közgyűlés 317. plenáris ülésén hozták létre 1950. december 4-én, amikor a Közgyűlés bejelentette a 423 (V)-as indítványt és felkért valamennyi tagállamot és más érdekelt szervezeteket, hogy megünnepeljék a napot.^[1][2]

Az emberi jogok világnapján magas szintű politikai konferenciákat és találkozókat valamint az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Hagyományosan december 10-én osztják ki a Nobel-békedíjat és az ENSZ öt évenként adott emberi jogi díját. Számos, az emberi jogok területén aktív kormányzati és nem kormányzati szervezet is rendez különleges eseményeket, hogy megemlékezzenek erről a napról, mint ahogy sok más polgári és szociális szervezetek is.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának legfontosabb elemei:

• jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
• jog a művelődéshez;
• jog a kulturális életben való részvételhez;
• jog a magántulajdonhoz;
• védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
• a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
• a vélemény és kifejezése szabadsága.

Számos nyilatkozat is megjelent ez alkalommal, többek között az egyik a 37 egyesült nemzet különleges eljárások mandátum birtokosai által kibocsátott:

„Ma, a szegénység uralkodik, mint a legsúlyosabb emberi jogi kihívás a világban. Küzdelem a szegénység, a nélkülözés és a kirekesztődés nem jótékonyság kérdése, és ez nem függ attól, milyen gazdag egy ország. A szegénység elleni küzdelem emberi jogi kötelezettség, a világnak jó esélye van arra, hogy eltörölje ezt e szörnyűséget a mi életünkben … A szegénység felszámolása egy megvalósítható cél. ENSZ Emberi Jogok főbiztosa, Louise Arbour,  2006. december 10.”