Így néz ki egy tanóra a Komplex Alapprogramban

Így néz ki egy tanóra a Komplex Alapprogramban

A Komplex Alapprogram (KAP) fontos elemei az úgynevezett komplex órák, melyeken a tantárgyi és az alprogrami tartalmak ötvöződése jelenik meg a differenciálás módszertanára épülve.

 

A Komplex Alapprogram figyelembe veszi az iskola sajátosságait és korábbi jó gyakorlatait is, ugyanakkor azokat kiegészíti, és új kontextusba helyezi a komplex órák megvalósításakor. A közismereti tantárgyak esetében a tantárgyi és kereszttantervi tartalmat az alprogrami tartalmakkal kapcsolja össze, a Differenciált fejlesztés heterogén tanulói csoportban (DFHT) óraszervezési eljárásaival megvalósítva a tanórát. A komplex órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek (a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése) fejlesztése is megjelenik.

 

 

A komplex órák megvalósítása mindig a program alapelveiből indul ki (adaptivitás, méltányosság, tanulástámogatás, közösségi lét, komplexitás). Például így nézhet ki egy matematikaóra a Testmozgásalapú alprogrammal és a Digitális alapú alprogrammal támogatva, ahol a tanulók az alapvető matematikai műveleteket és a mennyiségeket (relációkat) tanulják:

• • • • újszerű tanulásszervezési eljárások: az órán IKT-eszközök (tablet, okostelefon) használatára kerül sor, illetve testmozgásra. Ilyen lehet az ugróiskola alkalmazása vagy babzsák dobása a matematikai műveletek kapcsán, azok begyakorlására. A több és kevesebb reláció gyakorlása úgy, hogy a tanulók által alkotott csoportok között kell a relációkat megállapítani/matematikai műveleteket elvégezni. IKT-eszközhasználat lehet például a Kahoot5 alkalmazás beemelése a tanórába, ahol a tanulók a tanár által egyéni tudásszintre szabott kérdésekre tudnak válaszolni.

• • • • tudásmegosztó szerep: bár a legfőbb szerepe vitathatatlanul a pedagógusnak van a tanulás folyamatban, érdemes építeni a tanulók meglévő tudására, tudásközvetítésére, egymás tanítására. Például a páros-páratlan számok tanulása során, a tanulók egymás közötti kommunikációjának eredményeként, annak elmagyarázása, elmagyaráztatása, hogy azok a számok, amelyek 0-ra végződnek, mindig páros számok.

• • • • tanulási célok: a tanuláshoz kapcsolódó célállítás fontos tényező. Érdemes figyelembe venni, hogy a közeljövőben megvalósítható (elérhető) célok inspirálják a tanulókat a legoptimálisabban. Például az óra céljainak ismertetése (olyan célt érdemes kitűzni, amelyet a tanulók nagy bizonyossággal el is érnek a tanórán).

A komplex órák tervezési és szervezési feladatai nem térnek el lényegesen egy normál órától. Tervezéskor az óra célja, tartalma, felosztása, az alkalmazott módszerek, a feladatok és az értékelési folyamat is meghatározásra kerül. Az eredményes komplex órák megvalósításához javasoljuk, hogy a DFHT-órához hasonlóan kerüljön meghatározásra:

• • • • melyik osztályban lesz az óra,
      • a tanmenet melyik egysége (tematikus terv) melyik órája következik,
      • az óra célja, tartalma,
      • a tanulók előrehaladása, tudásszintje,
      • az alkalmazni kívánt módszerek, eszközök,
      • a csoportbontás/csoportba sorolás elve, megvalósítása,
      • az időkeret.

A programban részt vevők számára elérhető Tudástárban számos minta-óratervillusztráció érhető el mindegyik alprogrami tematikához. Ezek alapján készíthetünk saját óraterveket, melyek a mi iskolánkhoz, tanulócsoportunkhoz, a gyerekek meglévő tudásszintjhez és kompetenciához illeszkednek.

 

További részletek és csatlakozás a programhoz: https://www.komplexalapprogram.hu/cms/tartalom/megtekint/erdeklodoknek

 

„EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából”