Korrektor és irodalmi szerkesztő vagyok, és két csodálatos kisfiú anyukája. Intézményi kommunikáció és ügyvitel szakos tanári diplomával rendelkezem, de a hivatásomat a szövegek rendbetételében, nyelvi ellenőrzésében találtam meg.
Mindig fontos volt számomra, hogy emberekkel foglalkozhassak és segíthessek másoknak. Úgy gondolom, már a korrektori munkával is jó úton haladtam, viszont amikor Tibenszky Moni Lisa – akivel korábban már dolgoztunk együtt kommunikációs területen – megkeresett, hogy vegyek részt a Felelős Szülők Iskolájának munkájában, úgy éreztem, megérkeztem.
Mivel én is mozgásszervi problémákkal küzdöttem, küldetésemnek érzem a másság elfogadtatását és a sérült emberek támogatását. Meggyőződésem, hogy ők sokkal jobban tudják értékelni a mindennapi csodákat, és ha csak egy kicsi odafigyelést, megértést kapnak, mérhetetlen szeretettel hálálják meg. Nagyon sokat tanulhatunk tőlük. Manapság ráadásul egyre több sajátos nevelési igényű, „problémásnak” kikiáltott gyermek és felnőtt van (legyen szó autizmusról, ADHD-ról, beilleszkedési zavarról stb.), akik ugyanolyan jogú tagjai a társadalmunknak, mint az „ép” emberek. Ha egy jobb világ felé szeretnénk haladni, meg kell tanulnunk együttműködni, elfogadni és támogatni. Bízom benne, hogy ebben az érzékenyítési folyamatban én is hatékony résztvevő lehetek!
Vekerdy Tamás gondolatait idézve: „Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen ő valójában. A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni.” Úgy vélem, természetesen nagyon fontos a gyermekünk támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a legfontosabb az elfogadása.
Vidéki lány vagyok, és nem felejtettem el, honnan jöttem. Igaz, hogy a gyermekeim városban nőnek föl, de megtanítottam őket pocsolyában ugrálni (egyik kedvenc közös programunk), kaviccsal kacsázni, élvezni a természet csodáit, és igen, ha velem vannak, lehet rohangálni, kiabálni, sarazni is. Szerintem ezzel és az elfogadással adhatom nekik a legtöbbet. Ne felejtsük el, milyen volt gyereknek lenni!
Hagyományos vagy alternatív? – Milyen iskolába írassuk gyermekünket?
Minden szülő a legjobbat szeretné adni a gyermekének, így már óvodás korban felvetődik egy nagy kérdés: milyen iskolába írassuk gyermekünket,
Karmaváltás – egyedül három gyerekkel és az autizmussal Indiában
Azt tudjuk, hogy az Édesanyák sok mindenre képesek a gyermekeik egészségéért és boldogságáért. Lohonyai Dóra talán még ennél is többre,
Szorongásoldó Varázskert gyerekeknek, Bálint Piroska vezetésével
„Az én munkám az, hogy segítsek nekik abban, hogy jól érezzék magukat” – mondta Bálint Piroska a gyermekekkel való kapcsolatáról.
Hagyományos vagy alternatív? – Milyen iskolába írassuk gyermekünket?
Minden szülő a legjobbat szeretné adni a gyermekének, így már óvodás korban felvetődik egy nagy kérdés: milyen iskolába írassuk gyermekünket,