Vakációs barangolások – Jocó bácsi élménytervező rovata. II. rész

Vakációs barangolások – Jocó bácsi élménytervező rovata. II. rész

Gőzerővel tombol a nyár és ha épp nincs kánikula terveket szövögetünk, úti célokat nézegetünk és élményeket keresünk. Ehhez ad néhány tippet Jocó bácsi, vagyis Balatoni József, a népszerű történelemtanár mindenkinek. Az úticél ezúttal a Fertő-tó. A gyűjtéshez, barangoláshoz és tervezéshez a Mozaik Múzeumtúra applikációja nyújt segítséget, mellyel felfedezhetjük Magyarország múzeumait. Töltse le mindenki, aki utazni szeretne, nem fogja megbánni!

A Fertő-tó mintegy húszezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava, hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot. Nem a legnépszerűbb magyarországi tó, azonban rengeteg szépséget rejt, ami miatt érdemes ellátogatni oda. Most összeszedek néhány tippet, amit mindenképpen látni kell, ha valaki arrafelé veszi az útját.

Fertőd- Esterházy kastély

Az egykori Eszterházán álló kastély mai formáját a 18. század második felében – Esterházy „Fényes” Miklós herceg tervei és irányítása nyomán – nyerte el, szépsége és összetettsége a schönbrunni és a versailles-i kastélyéval vetekszik.

Az épületegyüttes és a benne megtekinthető – berendezésükkel a kastély fénykorát, a barokk-rokokó művészet pompás világát felidéző – teremsorok, illetve az időszaki kiállítások Magyarország egyik alapvető turisztikai látnivalójává avatják az Esterházy-kastélyt.

A mai kastély helyén már a 18. század előtt is állt egy kisebb, de a főúri igényeket kielégítő reneszánsz vadászkastély, két nagy múltú magyar nemesi család, a Kanizsai, majd a Nádasdy család birtoka. Az épületet Esterházy József 1720-ban E-alakúvá alakíttatta, ám különleges, rokokó szépségét Esterházy Miklós herceg építkezéseinek köszönheti, aki 1762-től szinte haláláig bővítette, alakította az épületegyüttest és kertjét. Az új kastély körül új település született: Eszterháza, amely a hercegi családról kapta nevét. A mai Fertőd az egykori Eszterháza és Süttör falu egybevonásából alakult ki 1950-ben.

A fertődi kastély az Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenységének köszönhetően Magyarország vezető kulturális centrumává vált a 18. században, különösen az 1768 és 1790 közötti években. Az épület központja az emeleti díszterem (Apollo-terem) és a hozzá kapcsolódó zeneterem (Haydn-terem), valamint az alattuk található nyári ebédlő és a sala terrena. A 18. században a nyári ebédlőben s a zeneteremben játszott és vezényelte a hercegi zenekart a korszak ünnepelt zeneszerzője, Joseph Haydn, aki majd’ harminc éven át vendégeskedett Eszterházán.

A kastély falai között ma is szól a zene: a nagy sikerű komolyzenei koncertek mellett 2013-tól az Eszterházi vigasságok koncertsorozat a komolyzenei élet világsztárjai mellett a jazz világának csillagait is Eszterházára hozza. A II. világháború súlyos nyomokat hagyott a kastélyon, de a 2009-től kezdődő felújítási munkálatok révén a mai látogatók számára mindez már csak történelem, s az épületegyüttes lassan újra rokokó pompájában ragyog.

Fertőrákos

Fertőrákos környékét már a rómaiak is kedvelték. A középkorban a győri püspökök ide jöttek pihenni, itt építettek kastélyt maguknak. A tó romantikája napjainkban is elvarázsol, a környéke kíváncsivá tesz. Aki idelátogat, a város zajától távol, a jó levegőn sétálhat, gyönyörködhet a csodálatos panorámában. Felkeresheti a Világörökség nevezetességeit, felfedezheti Fertőrákos különleges múzeumait.

A település leghíresebb látnivalója a római kori kőfejtő. Az itt bányászott lajtamészkő még napjainkban is őrzi a Pannon-beltenger állatainak és növényeinek lenyomatát. A helybéli mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

A Kőfejtő mélyéből alagúton keresztül jutunk a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra. A Kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz.

A faluközpontban álló püspöki kastélyban működött az ország első üvegfestő műhelye. A pellengér az eredeti helyén maradt fenn. A község 1530 után új börtönt építtetett a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. 1628-ban még a korábbi áristom szomszédságában álló szilfához kötözték ki a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre. Az új oszlop sokáig töltötte be fenyítő szerepét. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt szíjaztak hozzá. Az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert, aki a decemberi éjszakákat a csendőrőrs fogdájában tölthette. Napjainkban is az egykori piactéren látható. A középkori városfalak által határolt településmag műemlékvédelem alatt áll. A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén működő állatsimogatóban megismerhetjük az ősi magyar állatokat.

A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett, az osztrák – magyar határon találjuk Mithras Fertő-partján épült szentélyét. A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban.

A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat, avagy barlangokat ahogy a hívek nevezték. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron (a római nevén Scarbantia) környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

Kellemes kalandozást!

A Mozaik Múzeumtúra applikációról itt olvashattok bővebben.

A cikk forrása a Mozaik Múzeumtúra oldala.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolat

Felelős Szülők Iskolája Oktató és Szolgáltató Kft.
Székhely, számlázási cím: 1112 Budapest, Zólyomi út 47.
Iroda: 1023 Budapest, Frankel Leó utca 21-23., I. emelet 1.
Cégjegyzékszám: 01 09 966630
Adószám: 23461176-2-43

info@felelosszulokiskolaja.hu
+36 20 358 66 12