7 szempont jutalmazási rendszerek bevezetéséhez

7 szempont jutalmazási rendszerek bevezetéséhez

A pozitív megerősítés pedagógiai értékét ma már senki sem vonja kétségbe. Ennek ellenére az iskolákban, óvodákban gyakran gondolkodnak a pedagógusok abban a jellegzetes büntetési keretben, hogy „ha rosszalkodsz, nem játszhat ezzel”, ahelyett, hogy „ha ezt megteszed, ezt megkapod, vagy ezt megteheted.”

  A jutalmazási rendszerek alkalmazására számos példa (ezek közül egy az alsószentmártoni peták rendszer) van az oktatás területén, illetve egyénileg gyakran alkalmazzák a pedagógusok is, viszont kevésszer nyomon követhetően és átláthatóan.

A jutalmazási rendszer a viselkedésterápiás módszertan egy eleme, ami arra épül, hogy a kívánt viselkedés előfordulási gyakoriságát megerősítéssel növelni lehet. Minden nevelési eszközre vonatkozik az a szempont, hogy helyzethez és személyhez illeszkedően érdemes használni, az arany középút megtalálásával. A jutalmazási rendszer sem jelent univerzális megoldást a viselkedési problémák megoldásában, viszont gördülékenyebbé tehet például olyan mindennapi helyzeteket, mint a rendrakás, fogmosás, vagy az órai jelentkezés – írta a TanTrend.

Ez a módszer a nagy csoportos óvodás, alsó tagozatos korosztály számára alkalmas, akik kiemelkedően jutalomérzékenyek és könnyebben gondolkodnak konkrétumokban. Számukra a szemléltetés és megfogható cselekvés, például a matrica gyűjtése és a direkt jutalom, könnyebben értelmezhető. A jutalmak gyűjtése, majd beváltása elősegíti a késleltetés és a tervezés elsajátítását, a gyerekek megtapasztalják az összefüggést a viselkedésük és azok következményei között. Otthon vagy az osztályokban bevezetendő jutalmazási rendszer az alábbi szempontokat valósítja meg:

Elsőre fordított logikát alkalmaz

A következmények hangsúlyozásakor az „…akkor, ha…” jellemzően negatív értelemben hangzik el a gyerek felé. A jutalmazási rendszer ehhez képest fordítva működik: nem arra fókuszál, hogy mit nem lehet csinálni, hanem arra, hogy mit igen, mi az elvárt viselkedés. A hatékony jutalmazási rendszer arra koncentrál, hogy a gyerek mit csinál jól és nem arra, hogy mit csinál rosszul, ezért alkalmazása a szülő vagy pedagógus részéről is szemléletváltást kíván. A már megszerzett jutalmat nem érdemes elvennünk, hiszen az aláássa az erőfeszítés értékét.

Kevés, de egyértelmű szabályt állít fel

2-3 fontos elvárást érdemes megfogalmazni az 5-10 éves korosztály számára. Ez a felnőttnek is ad egy prioritási szempontot, hogy mik azok a területek, amik igazán fontosak, vagy valódi problémát jelentenek. A betartandó szabályok egyszerűek legyenek és konkrétak, például „a helyemen ülök” vagy „játék után összepakolok”. A pozitív megfogalmazás is már utal arra, hogy mit szeretnénk. Ezeket érdemes a gyerekkel együtt megbeszélni, közösen illusztrációt készíteni hozzá, így megbizonyosodva arról, hogy érthető, átlátható. Kiemelendő, hogy az elvárás megfogalmazását érdemes úgy megszabni, hogy az teljesíthető legyen, de szükséges legyen hozzá némi erőfeszítés. A jelenlegi helyzethez képest az első, megtehető lépést tűzzük ki célul. Maradva a pakolás példájánál: ha az egész elrakása külön nehézséget jelent, le lehet bontani részcélokká, és csak a legó elrakását elismerni.

Elérhető célokat tűz ki

A jutalmazási rendszerek hatékonyságát gyengíti, ha beláthatatlan mennyiségű matricát kell összegyűjteni a jutalomért, vagy túl magasra tett lécet kell átugrani. A gyerekek számára sikerélmény, ha tudják teljesíteni a kérést, közben megerősödik kompetenciaérzetük. Hasznos lehet napi szintű bontásban is részjutalmakat biztosítani, majd heti összesítést készíteni. Ezt is a gyerekhez szükséges illeszteni, és olyan lépésekre lebontani az adott tevékenységet, hogy az teljesíthető legyen. Ha egy nap háromszor kell összepakolni a játékokat, akkor kettő pakolásért is járhat a jutalom, és a három napból két napon sikerül elvégezni a két alkalmat, azért is járhat. Fontos, hogy a szintek követhetőek legyenek. Lehet készíteni különböző táblázatokat, amik segítik a jutalmak számontartását.

Lehetőséget ad a hibázásra

Az előző pakolásos példában is megjelent, hogy a jutalmazási rendszertől ne várjuk, hogy azonnal, minden napra megoldja a viselkedési problémát. Lehet egy gyereknek rossz napja, és ha túl könnyen elvész a jutalomra való esély, a motiváció megrendül. Önmagához mérten érdemes végiggondolni, hogy mit tartanánk előrelépésnek, ha az esetek hány százalékában történne meg az összepakolás, vagy a jelentkezés. Ne várjunk 100%-os teljesítményt.

A jutalmazási logikák felsorolásának folytatása a TanTrend oldalán olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.