Tagadják a jövőt – Lannert Judit a múltba visszafordított magyar oktatásról

Tagadják a jövőt – Lannert Judit a múltba visszafordított magyar oktatásról

Sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók tagadják a problémát és a régi rutinokhoz nyúlnak. Ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni. Katasztrófához vezet, ha a középosztály kimenekíti a gyerekeit az állami oktatásból. A Vasárnapi Hírek interjúja Lannert Judit oktatáskutatóval.

– Mit jelent az a bizonyos „jövősokk”, amiben több helyen is kifejtett véleménye szerint nemcsak az oktatási rendszerünk, hanem tulajdonképpen az egész társadalom szenved?

– A „jövősokk” Alvin Toffler jövőkutató kifejezése, szerinte a modern embert túl rövid idő alatt túl sok változás sokkolja. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a robotok elveszik a munkánkat, a technológiai változások miatt egyre több állás szűnik majd meg, és nem is tudjuk, milyen szakmák lesznek néhány évtized múlva. Az oktatáskutatók azt látják, hogy az iskola nem tud lépést tartani a világgal, a tanárok és a diákok világa közti szakadék szinte áthidalhatatlan. Az egész társadalom sikeressége múlik azon, hogyan reagálunk erre a helyzetre. Akár lehetőségként is tekinthetnénk ezekre a problémákra, Magyarországot viszont láthatóan sokkolják ezek a változások. A probléma tagadása, a régi rutinokhoz való ragaszkodás a jellemző, ebben is a jövőtől való félelem nyilvánul meg. Ez látszik az oktatáson is, ami az utóbbi évek intézkedései miatt visszafordult a ’70-es évekbe.

– Hogyan lehetne másképp reagálni?

– Nem kellene attól rettegni, hogy a gépek elveszik a munkánkat. Arra kellene gondolni, hogy milyen kényelmeslesz az életünk, egy csomó munkát elvégeznek helyettünk. Az szorong a robotok miatt, akinek a munkája kiváltható, az automatizált alacsony tudástartalmú munkákra nem lesz szükség. Ennek tudatában milyen oktatáspolitika az, amely visszafelé halad, például 16 éves korra szállítja le a tankötelezettségi korhatárt, és leszűkíti az egyetemi férőhelyeket!? Érdemes ebben az esetben is a sokszor példaként emlegetett Finnországra gondolni. A múlt héten volt egy konferencia, ahol egy finn tanár tartott előadást. Azzal kezdte: annak ellenére, hogy a nemzetközi összevetésekben rendre az élen végeznek, szerinte borzalmas az oktatási rendszerük. De hozzátette: mindiglehet jobban csinálni. Ehhez képest mit gondolnak a magyar döntéshozók? Látják, hogy az ország nem áll jó helyen a nemzetközi rangsorokban, mégis azt állítják, hogy a rendszer jó. A hozzáálláson kellene változtatni, szembe kellene nézni a félelmekkel és el kellene hinni, hogy lehet jobban is csinálni. Akkor tudunk felkészülni a változásokra, ha magunk is képesek vagyunk változni, állandóan új dolgokat tanulni.

– Vagyis előbb a felnőtteknek kell tanulni, hogy a gyerekeknek jobb legyen az iskolában?

– Igen, az életen át tartó tanulás nem üres szlogen, és nem a gyerekekről szól, hanem rólunk. Mint ahogy a rossz PISA-eredmények sem a gyerekek teljesítményét mutatják, hanem a felnőtt-társadalomét. A magyar gyerekek azért rosszak problémamegoldásban, mert a tanáraik is azok. Ha egy pedagógus nem veszi meg a szakirodalmat, nem is olvas az új módszerekről, akkor nem alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz. Ahhoz hogy változni tudjunk, nyitottnak, kreatívnak kell lenni, hiszen nap mint nap olyan problémákkal találkozunk, amikről mi sem tanultunk az iskolában, a tudásunkat folyamatosan meg kell újítani.

– Ebben a helyzetben, amikor nem tudjuk, mi vár a mai gyerekekre felnőttkorukban, mi az, amire biztosan fel kellene készítenie az iskolának?

– A problémamegoldó képesség, a kreativitás olyan soft skillek, vagyis puha készségek, amelyek egyre inkább felértékelődnek. Nálunk viszont hatalmas félreértés van a kreativitás kapcsán is. Egyszer tartottam egy előadást ennek a fontosságáról, utána odajött hozzám egy minisztériumi dolgozó, és megkérdezte, hogy miért kellene egy gyereknek kreatívnak lennie az iskolában. Az ő fejükben ugyanis az van, hogy a kreativitás a fegyelmezetlenséggel, a szabályok felrúgásával egyenlő, nem is értik, mi az. Azt gondolják, ha a kreativitást bevisszük az iskolába, megszűnik a rend és a fegyelem. Ez félreértés, hiszen a valódi kreativitás nincs meg fegyelmezettség, koncentráció, kitartás nélkül. Ahhoz, hogy valaki kitaláljon valami új dolgot, és képes is legyen azt véghezvinni, megvalósítani, erre mind szükség van.

Az teljes interjú a Vasárnapi Hírek oldalán olvasható.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolat

Felelős Szülők Iskolája Oktató és Szolgáltató Kft.
Székhely, számlázási cím: 1112 Budapest, Zólyomi út 47.
Iroda: 1023 Budapest, Frankel Leó utca 21-23., I. emelet 1.
Cégjegyzékszám: 01 09 966630
Adószám: 23461176-2-43

info@felelosszulokiskolaja.hu
+36 20 358 66 12