Nálatok is járt már a Fogtündér?

Nálatok is járt már a Fogtündér?

Kell-e azért ajándékot kapni egy gyereknek, mert kiesik a foga? Meg kell-e ünnepelni ezt az eseményt? Vagy vegyük ezt is természetesnek? Kinél szokott rendszeres látogatást tenni a fogtündér? S mit hoz? – keresi a kérdésre a választ a napocska.hu összeállítása.

Csupa olyan kérdések ezek, amelyekre nem lehet egyértelmű választ adni. Ez mindig a családoktól függ, hogy mekkora jelentőséggel bír a tejfogak elvesztése. Mielőtt bárki véleményt is nyilvánítana, menjünk szép sorban.

Mikor potyognak ki a tejfogak?

A gyerekek átlagban 5-6 évesen kezdik váltani a fogaikat. Először az alsó kettő metszőfogakat veszítik el. Miért pont ezeket? Mert ezeknek van a legrövidebb gyökerei. Utána következnek a felső metszőfogak. Ugye ismeritek milyen kedves ilyenkor a mosolyuk? Kis fogatlanok! De, amilyen hamar kiesnek, szerencsére olyan hamar vissza is nőnek.

Fáj-e a fogváltás?

Ha megkérdezitek a gyereket, akkor ő a saját élményét meséli el. Van, akinek komoly traumát okoz egy-egy fog elvesztése. Esetenként azért, mert nem szeretik a vér látványát, vagy valóban fájdalmas, de ennek a fájdalomnak lehet lelki oka is. Nevesül, így is tanulja a gyerek az elengedést. Ezért szerintem semmiképpen se mi vegyük ki, húzzuk ki, kössünk rá kötelet s egyéb jó ötletek, hanem hagyjuk hogy vagy magától essen ki, vagy ő oldja meg.

Jön-e a fogtündér?

Ez bizony fogós/fogas kérdés. Ha belegondoltok, akkor legalább 20 ajándékkal kell készülni, hogy minden egyes foghoz megérkezzen a kis fogtündér. Ha egy gyerekről van szó, akkor még működik, de ha sok testvér van a családban, s kis korkülönbséggel, akkor már meggondolandó.

Tehát még mindig marad a kérdés, hogy kell-e a fogtündér? Hozzon-e ajándékot? Bevezessük-e azt a szokást, hogy a párna alá rejtjük a kis fogat, s reggelre ott a vágyva várt ajándék. Vagy elég, ha csak örülünk, hogy elvesztette a fogát, s örömmel várjuk az új vasfog kinövését?

Két dolgot mesélnék el, személyes tapasztalat:

• Az én lányom is berakta egyik este a kis fogát a párna alá. Lelkesen keresgéltem éjjel. Csak közben attól féltem, hogy mindjárt felébresztem, aztán lebukom. Majd persze nem is találtam meg. Így ott maradt, az ajándékot pedig odaraktam az ágya mellé. S félig meddig így is lebuktam, mert reggel ő szólt, hogy itt maradt a foga. Figyeljetek oda, hogy jó mesét találjatok ki!
• A másik történet, hogy szintén így egyik este odaraktam egy kis egyszerű ajándékot, mire a gyerekem szomorúan konstatálta, hogy ő nem ilyet akart.

Na ilyenkor teszem fel a kérdést? Kell az a fogtündér? Higgyen-e benne? S mi van, ha épp nem tudom megoldani az ajándékot? Lebukunk? Csalódik?

Ti hogy vagytok ezzel? Nálatok jár a fogtündér?

AK