Babát várok, futhatok?
A sportoló nők nagyon nehezen barátkoznak meg a gondolattal, ha a terhesség alatt esetleg abba kellene hagyniuk a mozgást vagy nem tudnak olyan intenzitással sportolni, mint a babavárás előtt. Mikor és milyen mértékben kell lemondani a futás szenvedélyéről áldott állapotban? A Futásról Nőknek online magazin interjúja Dr. Badényi Gáborral, a Róbert Károly Magánkórház szülészével.
A szülészek azt mondják, hogy a terhesség nem betegség, hanem állapot, így nem kell az életmódjukon változtatniuk az egészségesen élő kismamáknak. A futás is beletartozhat a másállapotba?
Több páciensem volt már, aki ezzel a kérdéssel keresett meg. A válasz attól függ, hogy sima, egészséges terhességről vagy patológiás, problémás terhességről van-e szó. Ez utóbbinál természetesen a különböző veszélyek miatt nem tanácsos intenzíven mozogni, sőt, sok esetben a fekvés javallt. Elsősorban az elől fekvő lepény, a méhszájhoz közeli, mélyen tapadó lepény ad okot az óvatosságra. Ha az orvos veszélyeztetettnek ítéli meg a terhességet, akkor szigorúan kímélnie kell magát a kismamának. A szövődménymentes várandóság alatt azonban az első két harmadban gond nélkül lehet sportolni, futni. Az utolsó harmadban a súlynövekedés már megviseli a mama szervezetét, ilyenkor érdemes a test jelzéseire is jobban figyelni. Biztosan érzi a várandós, mikor jön el az pont, amikor már inkább nehézséget és nem örömet jelent a futás.
Ha valaki rendszeresen és nagyon intenzíven fut, ezt a terhelést megtarthatja a terhesség alatt is? Hiszen történnek változások a szervezetben még egy egészséges terhesség során is – érdemes tehát a mozgás intenzitásából visszavenni?
Az első trimeszterben ez egyéni beállítódás kérdése. Ha nincs görcsölgetés, vérezgetés, akkor maradhat az intenzív futás.
A teljes interjú a Futásról Nőknek oldalán olvasható.