Így tanítsd várakozni a gyermekedet!

Így tanítsd várakozni a gyermekedet!

Közeleg advent, a várakozás, a lelki készülődés ünnepi időszaka. A gyerekeknek (és nemcsak nekik…) gyakran nehezére esik a várakozás, hiszen ebben az instanthoz szokott világban még nekünk, felnőtteknek is nehéz megélni a nem magunkra kényszerített, hanem örömmel vállalt türelem különleges perceit. Íme néhány jótanács, hogyan lehet “rágyúrni” egy kicsit a saját és gyermekünk várakozási képességeire egyaránt.

Csináljunk játékot a múló időből!

A türelmet, a várakozást bizony gyakorolni kell, de rögtön élvezetesebbé tehető a dolog, ha játékos keretet adunk neki, mini-kihívásokkal keretezzük. Például: az adventi naptár ablakocskáját csak este nyitjuk ki, így estig várunk az édességgel, és jutalomképp kapunk hozzá egy szem mandarint, vagy még egy kocka csokit. Ha egy okoseszközünk lemerül, töltőre dugva ne kezdjük rögtön használni, hanem hagyjuk meg a töltődési időt, és ha teljesen tele van az aksi, akkor vegyük újra kézbe. (ezzel a példával élve talán az alvásról és a várakozásról is könnyebb lesz beszélgetni a gyerekekkel). Ha együtt megyünk vásárolni, szándékosan a hosszabb sorba álljunk a kasszánál, s közben figyeljük meg magunk körül az embereket, találgassuk, vajon hova mennek, honnan jönnek, mit csinálhatnak? Hagyjunk elmenni egykét metrót, villamost, és csináljunk “versenyt”: hány perc alatt ér ide a következő? Most győzzön a leglassabb járgány! Vagy nézzünk ki egy izgalmasnak ígérkező családi programot (téli kirándulás, színházi előadás, mozifilm, vendégség), és együtt számoljuk a hátralévő napokat addig.

Szorgos kezek alatt peregnek a percek

A hasznos, ráadásul élvezetes tevékenységgel ritmizált idő is szárnyakon jár. Például akkor, ha készen vásárolt díszek helyett apránként és lassabban, de saját készítésű dolgokkal díszítjük fel az otthonunkat. A várakozást segíti, ha mondjuk a fa alá szánt Betlehemet figuránként készítjük el: minden nap csak egyet vágunk ki/gyurmázunk stb. Színezhetünk aprólékos képeket, száríthatunk narancshéjat, megfigyelhetjük együtt, hogyan változik, pöndörödik a narancshéj, hogy lesz egyre finomabb illat a lakásban. Vagy készítsünk olyan süteményeket együtt, melyek csak a várakozástól lesznek igazán finomak: tehát például sokáig kelesztett vagy fél-egy napon át a hűtőben pihentetett tésztát igénylő édességekre gondolok. Mindezek mellett mutassuk meg, hogy sok probléma épp akkor oldódik meg, ha nem teszünk semmit: például egy paradicsommal lecsöpögtetett fehér pulcsit vagy egy odakozmált ebéd nyomait viselő edényt hagyni kell ázni ahhoz, hogy újra a régi önmaga lehessen. Ezt meg lehet mutatni a gyerekeknek is.

Az aranyszabály: jó társaságban repül az idő

A legfontosabb, hogy a megszokottnál több időt töltsünk együtt akkor, ha akár örömteli okból (pl. ünnepekkor), akár kényszerből (lábadozás betegségből, elhúzódó, fájdalmas élethelyzet) várakoznunk kell. Ha biztosítjuk gyermekünket arról, hogy az idő megbízhatóan telik, és mi épp oly megbízhatóan állunk mellette, akkor a magunk és az ő számára is könnyebbé válik az idő múlása. Beszélhetünk a mi konkrét várakozásunkról, vagy a türelemről általában – akár közmondásokon keresztül, pl. a türelem rózsát terem – a lényeg, hogy megsejtsünk és megsejtessünk valamit abból, ami bár közhely, igazságát mégis nehéz kikerülni: hogy mindennek megvan a maga ideje.