Titoktartás az iskolában
A pedagógusokat köti a titoktartás a diákokkal és családjaikkal kapcsolatosan. De vajon mikor lehet vagy kell megszegni a titoktartást és hogyan kell kommunikálni?
A törvény rendelkezése szerint a pedagógusokat titoktartási kötelezettség köti diákjaikról és az ő családjaikról szerzett információkkal kapcsolatban. Sok vita övezi ezt a törvényt, mely nem határozza meg pontosan a titoktartás körülményeit. A szabályzás nehezen is tudja átfogni a való életben megtörténő esetek sokszínűségét, viszont két alapelv segíthet a dilemmák mérlegelésében.
Ennek a cikknek nem célja a törvény értelmezése, inkább arra törekszik, hogy gyakorlati támpontokat nyújtson abban, hogy a gyerekekkel kapcsolatos információk kezelésének mi az etikus és a hatékony pedagógiai munkát elősegítő módja. A hivatalos szervek felé és a jelzőrendszer felé való információszolgáltatás külön megközelítést kíván, itt az intézményen belüli kommunikáció kerül a fókuszba.
Mi megosztható?
Pedagógusként általában három forrásból értesülünk a diákokkal kapcsolatos érzékeny körülményekről: a szülő vagy a gyerek elmondása, vagy saját megfigyeléseink, tapasztalataink által. Például, ha a szülő vagy a gyerek elmesélni, hogy válás miatt érzelmileg megterhelő perióduson megy keresztül, ami tanulmányai eredményeit lerontja, pedagógusként tájékoztatnunk kell a közlőt arról, hogy hasznos lenne, ha más kollégák, akik dolgoznak a fiatallal, is értesítve lennének, mivel így megértik és méltányosan kezelik a helyzetet. Ezt követően felhatalmazást kell kérnünk, s beleegyezés után egyeztethetünk más tanárokkal.
A közlő rendelkezik arról, hogy mennyi részlet kerüljön átadásra, ezt közösen fogalmazhatjuk meg ebben az esetben a „magánéleti okokból kifolyólag” szűkszavúságától a történet többoldalú elmeséléséig.
Gyerekeknél, kiemelten kiskorúaknál, fontos és megkerülhetetlen a szülő rendszeres tájékoztatása. Ez nem vitatható, a hangsúly azonban a „hogyan”-on van. A diák életkorától függ, hogy milyen mértékben egyeztethető vele a szülővel megbeszélendő témák sora. Lényeges, hogy a fiatal képes legyen átlátni és mérlegelni, hogy milyen következménye van annak, ha a szülő megtud, vagy nem tud meg bizonyos dolgokat.
A személyes megosztások felett való rendelkezés szabályait felülírja az élet védelme, ezért kritikus helyzetben, öngyilkossági szándék kifejezésekor, nem várhatjuk meg a beleegyezést, cselekednünk kell és jelezni a megfelelő szakemberek felé.
Az információk megosztásáról szóló döntés arra is vonatkozik, hogy törekszünk arra, hogy a beszélgetések négyszemközt történjenek, mások hallótávolságán kívül esve, így biztosítva a diszkréciót.
Ha nekünk kell pedagógus, iskolapszichológus vagy más iskolai alkalmazott számára információt átadnunk, hasznos mérlegelési szempont, hogy mire van szükség ahhoz, hogy az adott személy hatékonyan tudjon foglalkozni a diákkal.
A cikk folytatása, hasznos információk és a 2. alapelv kifejtése a TanTrend oldalán olvasható.