A zenélés segít a döntéshozatalban

A zenélés segít a döntéshozatalban

Segíti a döntéshozatalt és némileg megváltoztatja az agy szerkezetét a zenélés – tűnik ki két most publikált kutatásból. A vizsgálatok azt mutatják, akár pár év zenei képzés is komoly – pozitív – hatást gyakorolhat az emberi agyra.

A zenetanulás újabb kedvező hatásairól, immár konkrétan az agy szerkezetére gyakorolt hatásáról publikált kutatást egy amerikai felsőoktatási intézmény kutatócsoportja. A Dél-Kaliforniai Egyetem művészeti főiskolája (USC Dana and David Dornsife College of Letters, Arts and Sciences) beszámolójában egyenesen azt állítja: ha az agyat, mint izmot határoznánk meg, a növeléséhez a zenetanulás és zenélés lenne a legjobb edzésmódszer. Két tanulmány is azt bizonyítja ugyanis, hogy akár már két évnyi zenetanulás után is jelentős változás mutatkozik az agy fehér- és szürkeállományában. 2012 óta követtek nyomon fiatalokat, akik a Los Angeles-i Filharmóniai Társaság (Los Angeles Philharmonic Association) és a Los Angeles Szíve (HOLA) szervezésében kezdtek zenetanulásba. Különböző vizsgálatokkal a gyermekek érzelmi és kognitív fejlődését elemezték, egyebek közt elektroenkefalográffal (EEG-vel), MRI-vel és különböző tesztekkel. Arra az eredményre jutottak, hogy a zenetanulás megnöveli az agy azon részének kapcsolatait, amelyek a döntéshozatalért és a figyelem összpontosításáért felelősek. Nem mellesleg az adatokból az derül ki, hogy hatására javul a hangok agyi feldolgozása, a nyelvi fejlődés, a beszéd értése és az olvasási készség. „Ezen hatások összessége azt mutatja, hogy a zenélés képes ellensúlyozni a társadalmilag és anyagilag is nehéz helyzetben lévő családokban nevelkedő gyermekek hátrányát” – mondta a vizsgálatról beszámoló egyetemi honlap újságírójának Assal Habibi, a tanulmány egyik szerzője, utalva azokra a kutatásokra, amelyek szerint a rossz szociális és gazdasági helyzet az agy olyan területeinek aktivitását csökkentheti, vagy iktatja ki, amelyek létfontosságúak a megfelelő iskolai teljesítményhez.

A vizsgálatokat kontrollcsoportokkal végezték – olvasható a beszámolóban. Az egyik kutatásban például több mint 20 gyermeket vizsgáltak folyamatosan, akik 6-7 éves korukban kezdtek el zenélni, egy Venezuelában kifejlesztett közösségi zenei fejlesztő programhoz hasonló módon. Ilyen tréningen kezdte pályafutását a világhírű Gustavo Dudamel, aki jelenleg a Los Angeles-i Filharmonikusok élén áll. Az amerikai ifjak egyebek közt hegedűn játszottak, átlagosan heti hét órán keresztül. Az eredmények ellenőrzésére másik két csoportot használtak. Egy 19 tagból álló társaságot, akik sportoltak, és egy 21 főből álló kört, akik semmilyen iskola utáni programon nem vettek részt. Arra jutottak, hogy egyértelműen változott a zenélő fiatalok agyának azon része, amelyik a hangokért volt felelős, vagyis az agyi struktúrára hatással volt a végzett tevékenység.

Az egyik teszt során MRI-vel elemezték az agyi tevékenységet úgy, hogy különböző színű szavakat mutattak a gyermekeknek. Azt kellett megmondaniuk, milyen színűek a betűk, miközben a szavak sok esetben más színben pompáztak (a „kék” szót például piros betűkkel írták le). Assal Habibi elmondása szerint dokumentálni tudták az agyi válaszok változását, a válaszoknál, a döntéshozatalkor pedig a megfelelő területek jelentős aktivitását figyelték meg. „Az eredmények arra engednek következtetni, hogy zenetanulással elősegíthető a gyermekek érzelmi és intellektuális fejlődése” – mondta a kutatás szerzője az egyetemi honlapon megjelent összefoglalóban.

(csalad.hu)