A gyerekek meghallgatásával és figyelembevételével alakítsuk a jövőt

A gyerekek meghallgatásával és figyelembevételével alakítsuk a jövőt

„Én nagyon fontosnak tartanám, hogy ne csak az iskolában, hanem már az óvodában megkezdjük a gyerekjogok tudatosítását, a konfliktuskezelés tanítását, az együttműködés tanítását, azért, hogy a gyerekek valóban élhessenek a jogaikkal, ismerjék azokat és mi felnőttek is minél többet tudjunk arról, hogy ők, hogy éreznek, mit szeretnének, és hogyan tudjuk segíteni őket ennek a megvalósításában.”- hangzott el Dr. Herczog Máriától november 20-án a Gyermekeinkben a jövő c. konferencián, amelyet a Gyermekek Szövetsége szervezett a Gyermeki Jogok Világnapja alkalmából. A konferencia másik előadója hasonló témában Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő volt, aki azt hangsúlyozta, hogy a jogérvényesítő képességet, az önérdek védelmét, a saját magunkért való kiállás képességét a gyerekkor során tanuljuk meg, ezekkel már késő elkezdeni foglalkozni a 18. életév után.

 

A gyerekek a jövő záloga

„Azzal szeretném kezdeni, hogy a gyerekeket mindig a jövőnek nevezték, de ne felejtsük el, hogy ők a jelen is, ezért mindig nagyon fontos, hogy a gyerekekbe fektessünk be és tekintsük a jövő zálogának az ő jólétüket, de soha ne feledkezzünk el arról, hogy a gyerekek számára maga a megélt gyerekkor is rendkívül fontos. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyerekek is aktív, egyenrangú résztvevők legyenek, az ő véleményük meghallgatásával és figyelembevételével alakítsuk a jövőt.” – kezdte előadását Dr. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának korábbi tagja.

Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának legfontosabb észrevételeit, ajánlásait helyezte az előadás középpontjába, amelyeket 2014-ben fogalmaztak meg és azt elemezte, hogy ezek az elmúlt 3 évben hoztak-e változásokat, és ha igen, milyen mértékben.

A legutóbbi európai felmérések szerint a gyerekek Magyarországon ismerik a legkevésbé a jogaikat és a legkevésbé is gyakorolják őket. Ennek hátterében sajnos több ok is meghúzódik. Talán a legsúlyosabb probléma az, hogy a felnőttek nem gondolják azt, hogy ők élhetnek a saját jogaikkal és ezért nem olyan evidens számukra, hogy a gyermekjogokat is komolyan kellene venni.

Egy másik fontos előírása a Bizottságnak, hogy a gyerekeket minden őket érintő kérdésben meg kell kérdezni, sőt, a véleményüket figyelembe is kell venni. Ami nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy öntudatos, döntésképes felnőttekké váljanak és természetesen így a gyerekkorukat is úgy élik meg, hogy ők aktív állampolgárként részesei a közösségnek.

 

Korhatár, egyenlőtlenségek, hiányok

„A Bizottság mindemellett nagyon komoly aggodalmát fejezte ki a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt, a sok helyen hiányzó minimális feltételek meglétének hiánya miatt, az óvodai túlzsúfoltság, az iskolák gyenge felszereltsége, a területi egyenlőtlenségek és az oktatás minősége miatt. Ez nyilvánvalóan a mindennapi életünk része, sajnos az utóbbi 3 évben ebben érdemi előrelépés nem történt.” – fogalmazott Dr. Herczog Mária.

Az etnikai kisebbségekhez tartozók – kiemelten a roma gyerekek -, valamint a fogyatékos gyerekek és a menekült, migráns, kíséret nélküli gyerekekkel szembeni súlyos diszkrimináció, kirekesztés megszüntetésére szólította fel a kormányzatot, illetve a résztvevő államot a Bizottság. Mindemellett az integrált oktatás általánossá tételére, természetesen úgy, hogy ennek feltételeit is biztosítja az állam, tehát nem úgy integrálunk, hogy ennek minimális feltételei sem biztosítottak, mert úgy mindenki csak szenved, az is, akihez integrálták és az is, akit integráltak.

 

Szakellátás problémái, nevelőszülők

Sajnos nagyon súlyos kivonások történtek az elmúlt 3-4 évben a gyerekvédelmi alapellátásból, mára már a szakellátásból is. Ennek az a következménye, hogy a jelentősen csökkenő gyerekszám mellett megnőtt a szakellátásba utalás száma és a beutalt gyerekek életminősége sem olyan, amilyennek lennie kellene. Sokszor sajnos nincsenek is jobb helyzetben, mint ahonnan kiemelték őket.

Magyarországon a nevelőszülők több, mint fele 2000-nél kisebb lélekszámú településen él. Ez azt jelenti, hogy praktikusan semmiféle szolgáltatáshoz sem ők, sem a gyerekek nem férnek hozzá. Ez rettenetesen súlyos adat, hiszen, ha belegondolunk, olyan gyerekek kerülnek nevelőszülőkhöz, akiknek fokozott segítségre van szükségük, nagyon súlyos problémákkal néztek korábban szembe. Ehhez képest a nevelőszülő nem tudja számukra ezt a fokozott támogatást biztosítani, ami nagyon nagy baj.

 

Fizikális és mentális egészség

Magyarországon a reproduktív egészségügyi szolgáltatás– nálunk közkeletű nevén: szexuális felvilágosítás – nagyon gyenge. A gyerekek egyáltalán nem férnek hozzá magas szintű egészségügyi ismeretekhez. A tinédzser terhességek száma folyamatosan nő, amely szoros összefüggést mutat azzal is, hogy ma nincs ingyenes fogamzásgátló eszköz Magyarországon. Szemben a közkeletű politikai vélekedéssel, az ingyenes, hozzáférhető, jó minőségű fogamzásszabályozás az nem növeli, hanem csökkenti a nem kívánt terhességek és az abortuszok számát is, mert sokkal felelősebb szexuális magatartást teszt lehetővé a fiatalkorúak számára és nyilvánvalóan sokkal több tudással is felvértezi őket.

A mentális egészség is sok területen katasztrofális szinten van. Vannak olyan megyék, ahol egyetlenegy gyerekpszichiáter sem áll rendelkezésre és egyetlen gyermekpszichiátriai ágy sem. Tudjuk, hogy pszichológusra akár több hónapot kell várni súlyosan traumatizált gyerekeknek. Nagyon sok olyan gyerek van, akinél tünetileg kezelik a függőségeket, de a kiváltó okok meghatározására és támogatására semmiféle mód és lehetőség nincsen.

A Bizottság aggodalmát fejezte ki a büntethetőségi korhatár leszállítása ügyében. Az álláspont az, hogy minél feljebb kell emelni ezt a korhatárt, emellett pedig gyermekvédelmi, gyerekjogi eszközökkel segíteni, elsősorban az elterelés, az alternatív konfliktuskezelés, illetve az igazságszolgáltatás technikáinak alkalmazásával.

 

A gyermekjogok tudatosítása

„Én nagyon fontosnak tartanám, hogy ne csak az iskolában, hanem már az óvodában megkezdjük a gyerekjogok tudatosítását, a konfliktuskezelés tanítását, az együttműködés tanítását, azért, hogy a gyerekek valóban élhessenek a jogaikkal, ismerjék azokat és mi felnőttek is minél többet tudjunk arról, hogy ők, hogy éreznek, mit szeretnének, és hogyan tudjuk segíteni őket ennek a megvalósításában.” – zárta előadását Dr. Herczog Mária gyermekvédelmi szakember.

 

Nem sokkal később Gyurkó Szilvia, gyerekjogi szakértő lépett a pulpitusra, aki a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke és több alkalommal hangsúlyozta, hogy bizony az első 18 évben is óriási feladatunk van abban, hogy megtanítsunk gyermekeinknek, hogyan élhetnek a jogaikkal.

 

Jogérvényesítés már gyerekként

 

„A gyerekek nem a jövő, hanem a jelen. Az nem úgy van, hogy valaki elfújja a gyertyákat a 18. születésnapi tortáján és egyszercsak hirtelen a jogérvényesítő képessége, az önérdek védelme, a saját magáért való kiállás képessége és miegymás megszületik. Mindezeket a gyerekkor során tanuljuk meg. Ha nincs lehetősége egy gyereknek arra, hogy az első 18 évében megtanuljon véleményt nyilvánítani, mások véleményét meghallgatni, információhoz hozzájutni, ha nincs tapasztalata arról, hogy hogyan respektálják mások a jogait és ő hogyan tarthatja tiszteletben mások jogait, akkor nincs miről beszélnünk a 18. életév után sem. Ekkor sokkal nehezebb az a folyamat, ami akár a szabálykövetéshez, akár a felelősségvállaláshoz vezet.” – mondta Dr. Gyurkó Szilvia.

 

Elképesztő csúszások vannak a gyerekvédelemben, heteket, hónapokat húzódnak döntések és határozatok. Életek múlnak ezen.

 

A gyerekjogok az valóság. A gyerekjogokat előíró jogszabályok is valóság. Fontos, hogy ezen elvek mentén közös platformra tudnak kerülni azok a szakemberek, akik adott esetben más nézőpontokat képviselnek, egy alapellátásban, gyerekjóléti szolgálatnál dolgozó, egy gyerekjóléti központban dolgozó szakember, egy gyám, a területi gyerekvédelmi szakszolgálatnak a képviselője a gyerekjogok mentén tud egy olyan szövetséget létrehozni, ami végső soron arról szól, amiről ez az egész gyerekvédelem történet szól ebben az országban, az pedig az, hogy a gyerekek legfőbb érdeke, érvényesülni azokban az ügyekben, amik ő rájuk vonatkoznak, illetve, hogy a gyerekjogok képviselete tényleg meg tudjon valósulni.

 

„A valódi szövetség azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy az, akiről beszélünk, az, akinek az ügyében döntést hozunk, az elsősorban kompetens abban az ügyben, amelyben érintett. Ez megint olyan, ami a különböző szakterületen dolgozókat egy platformra emelheti. Nagyon fontos tényező, hogy ne a szóban forgó személy felett hozzunk döntést, ne az ő kihagyásával, ne maternalizáljuk őt. Mondjuk azt, hogy fontos a véleménye, meghallgatjuk és megpróbáljuk ezt a jog nyelvére átültetni.” – zárta előadását a gyermekjogi szakértő.

 

Írta: Vargacz Alexandra