A játék fejlesztő hatása

A játék fejlesztő hatása

Azt már rengetegszer hallottuk, szinte a könyökünkön jön ki, hogy a játék a gyermek alapvető tanulási formája, sokan mégsem vagyunk tudatosak ennek a jelentőségében, és nem élünk a játék adta lehetőségekkel.

A szabad játék biztosítását nagyon fontosnak tartom, emellett viszont helyet kell kapnia a társasjátékoknak is, hiszen másfajta tapasztalatszerzési, tanulási lehetőséget nyújtanak a gyermeknek.

Minél több játékhelyzetben próbálja ki magát, annál rugalmasabb, problémamegoldóbb lesz felnőtt korára.

Játék hatására a gyermek képességei összetetten fejlődnek, mégis érdemes figyelembe venni a gyermeki fejlődés szenzitív periódusait, ami azt jelenti, hogy az érés során bizonyos képességek nagyobb ütemben fejlődnek a többinél. Ha ezt figyelembe vesszük, a fejlődés üteme is sokkal látványosabb lesz.

• 1 éves kor alatt főleg a mozgásos tapasztalatok gyűjtése, valamint az érzékszervekhez kapcsolódó ismeretszerzés kiemelt jelentőséggel bír.
• 1-2 éves korban rohamosan fejlődik a beszédértés, majd a kifejező nyelvi készség (beszéd) fejlődése. Ovis korban a kognitív (megismerő), szociális területek fejlődnek nagyobb ütemben.

A mai társasjátékok között egyre több olyat találunk, ami úgy van kitalálva, hogy nem egy-egy képességet fejleszt (hiszen akkor hamar unalmassá is válna), hanem több részképesség elsajátítását is elősegíti.

Nem véletlenül használják a játékot az iskolaérettég kialakítására is, hiszen a komplex fejlesztésben a játéknak nincs ellenfele. A modern fejlesztő pedagógia már nem használja a “feladatlapozást”, hiszen a játékban is el tudja sajátítani a gyermek azokat a képességeket, melyekre az iskolában szüksége lesz.

Erre sokan érvelnének azzal, hogy de hát mi lesz a feladattudattal, ha mindig csak játszik a gyerek?

 

A teljes cikk a Harmonet oldalán olvasható, a folytatásért kattints IDE.