A játék fejlesztő hatása
Azt már rengetegszer hallottuk, szinte a könyökünkön jön ki, hogy a játék a gyermek alapvető tanulási formája, sokan mégsem vagyunk tudatosak ennek a jelentőségében, és nem élünk a játék adta lehetőségekkel.
A szabad játék biztosítását nagyon fontosnak tartom, emellett viszont helyet kell kapnia a társasjátékoknak is, hiszen másfajta tapasztalatszerzési, tanulási lehetőséget nyújtanak a gyermeknek.
Minél több játékhelyzetben próbálja ki magát, annál rugalmasabb, problémamegoldóbb lesz felnőtt korára.
Játék hatására a gyermek képességei összetetten fejlődnek, mégis érdemes figyelembe venni a gyermeki fejlődés szenzitív periódusait, ami azt jelenti, hogy az érés során bizonyos képességek nagyobb ütemben fejlődnek a többinél. Ha ezt figyelembe vesszük, a fejlődés üteme is sokkal látványosabb lesz.
- 1 éves kor alatt főleg a mozgásos tapasztalatok gyűjtése, valamint az érzékszervekhez kapcsolódó ismeretszerzés kiemelt jelentőséggel bír.
- 1-2 éves korban rohamosan fejlődik a beszédértés, majd a kifejező nyelvi készség (beszéd) fejlődése. Ovis korban a kognitív (megismerő), szociális területek fejlődnek nagyobb ütemben.
A mai társasjátékok között egyre több olyat találunk, ami úgy van kitalálva, hogy nem egy-egy képességet fejleszt (hiszen akkor hamar unalmassá is válna), hanem több részképesség elsajátítását is elősegíti.
Nem véletlenül használják a játékot az iskolaérettég kialakítására is, hiszen a komplex fejlesztésben a játéknak nincs ellenfele. A modern fejlesztő pedagógia már nem használja a “feladatlapozást”, hiszen a játékban is el tudja sajátítani a gyermek azokat a képességeket, melyekre az iskolában szüksége lesz.
Erre sokan érvelnének azzal, hogy de hát mi lesz a feladattudattal, ha mindig csak játszik a gyerek?
A teljes cikk a Harmonet oldalán olvasható, a folytatásért kattints IDE.