„Mintha szituáció” – egy kis drámapedagógia

„Mintha szituáció” – egy kis drámapedagógia

Interjú Lóczi Tünde, fejlesztő pedagógussal,  drámajáték-vezetővel

előadás márc 3-án 17 órakor az IBS-en -részletek hamarosan

Zöldséges, motoros futár, pincér, de akár telefonos kisasszony. Hány és hány szerep, amit csemetéink, de akár ha visszagondolunk gyerekkorunkra mi magunk is órákon át tudtunk játszani a szobában egy- egy kellékkel saját kis mesét, világot formálva. Egy bejátszott zeneszám, egy fejkendő a kiskofának és máris más szerepben vagyunk, mást alakítunk, játszunk , eljátszunk…A szerepjátékok , a drámapedagógia szerepe a kisgyermekek önkifejezésének fejlesztésében, önbizalmának építésében hatalmas. Közösségben, óvodai, iskolai foglalkozásokon, de otthon is. Lóczi Tünde elismert fejlesztőpedagógus, dráma játékvezető osztja meg tapasztalatait velünk.

Szegeden dolgozott sokáig, több száz óvódás gyermek között, mit tapasztalt az iskolába tartó gyerekeknél?

Több mint 25 éves pedagógiai munkám során gyakran tapasztaltam, hogy az óvodás gyermekek iskolába lépés előtt sem tudják helyesen kifejezni magukat. Kevés szókinccsel rendelkeznek, nehezen tudnak egymással, de leginkább a felnőttekkel kommunikálni. Általánosságban pedig megállapítható, hogy szóbeli megnyilvánulásaik során a gyermekeknek nincs kellő önbizalmuk.

Hogyan lehet ezt fejleszteni?

 Gyakorlati munkám során kerestem a módszereket, amelyek alkalmazásával segíthetek a probléma megoldásában, így ismertem meg a drámapedagógiát és felismertem, hogy sokszínű, személyiségfejlesztő hatása miatt az óvodai nevelésben eredményesen segítheti a nevelő, személyiségfejlesztő munkát.

Az anyanyelvi nevelés és a nyelvi kommunikáció fejlesztésének egyik hatékony módszereként alkalmaztam és az óvodai nevelési program megvalósításának szolgálatába állítottam. A mindennapi tevékenységek sorában a drámajátékot, a komplex foglalkozásokba építve alkalmaztam annak érdekében, hogy az óvodás gyermekeket kreatív személyiséggé és cselekvő-felfedező emberré neveljem.

Hogyan működik a drámajáték? Miként lehet akár otthon is alkalmazni?

Nos akkor álljon itt egy kis drámajáték-vezetés elmélet – drámajátéknak neveznek minden olyan képlékeny emberi tevékenységet, amely a „mintha” szituációban valósul meg, illetve azokat is, amik célzottan ennek a befogadására, megélésére és az ebben való megnyilvánulásra készítenek fel.

Drámapedagógián a drámajátékok rendszeres, céltudatos és tervszerű alkalmazását értjük, oly módon adaptálva, hogy az a játszók életkorának, intellektusának, személyiségjegyeinek, illetve a csoportsajátosságoknak megfeleljenek.

Milyen képességeket, készségeket fejleszt a drámapedagógia?

Mai világunkban nagy szükség van olyan játékos pedagógiai eszközökre, melyek a közvetlen emberi kommunikációt és a nevelést segítik elő:

• A drámapedagógia segít a morális problémák eligazodásában, fejleszti a kommunikációs készséget, segít a beilleszkedési problémával küzdő gyermekekhez való közelkerülésben.
• Hatékony módszere lehet a konfliktusok feloldásának, felszabadítja a kreatív energiákat, segít az érzelmi élet gazdagításában.
• A pedagógiai gyakorlatban új megvilágításba helyezi a gyermek-gyermek, a szülő-gyermek és a pedagógus-gyermek, pedagógus-pedagógus viszonyát.
• A pszichológia alapú pedagógiai módszerek kerülnek előtérbe, mint nonverbális és verbális, interakciós és kommunikációs helyzetgyakorlatok.
• A komplex drámafoglalkozások során fontos szerepük van az önmagunk és a mások megismerésére irányuló rögtönzéses játékoknak.
• A drámapedagógia elősegíti a gyermekek önálló gondolkodását, másrészt cselekedtet, mellyel a gondolat és mozgás összhangját teremti meg.
• A drámapedagógia egyedisége a közösségépítő erejében rejlik, valamint az eszköztelenségében, mert nem kell hozzá más csak maga a gyermek és a játékot irányító és a gyermekekkel együtt játszó felnőtt (óvodapedagógus vagy szülő).

 

Nem is gondolnánk, mi mindent fejleszthetünk egy ilyen közös játékkal, szerepek fiktív átélésével:

• empatikus készségek fejlesztése
• szociális érzékenység fejlesztése
• nyelvi kifejezőkészségek fejlesztése: beszédkészség, gondolkodás
• figyelem összpontosításának képessége
• mozgásos készségek fejlesztése
• a drámajátékokban való együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése: cselekedni tudás, témaválasztás, kreatív gondolkodás

 

Játsszon Ön is gyermekével szerepjátékot, mert a drámapedagógia eredményeképpen olyan gyermekek nevelődnek, akik:

• önmagukat jól ismerik,
• hibáikat is képesek felismerni,
• nyíltan mondják el véleményüket,
• harmonikus és alkotó személyiségű emberekké válhatnak.