Miért baj, hogy ilyen kevés férfi tanít az iskolákban?

Miért baj, hogy ilyen kevés férfi tanít az iskolákban?

Gyors beavatkozást sürgetnek a szakemberek, a férfi pedagógusok hiánya ugyanis egyre nagyobb károkat okoz a felnövekvő generációkban. A kutatások szerint a jelenség a tanulók eredményein is meglátszik, évről évre egyre kevesebb fiú tesz érettségi vizsgát.

– Amikor birkózom, focizom, kergetőzöm a gyerekekkel, más impulzusokat kapnak, mint a női kollégáktól. Férfienergiákat viszek be a foglalkozásba, a csoportba, másként kezelem ugyanazt a szituációt – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Takács Zoltán, a Zuglói Óperenciás Óvoda – egyetlen – óvó bácsija, aki szerint a gyerekeknek női és férfi minták egyaránt kellenek, hogy elsajátíthassák a szerepeket, a viselkedésmintákat.

Csakhogy a férfi minta jóformán eltűnt az oktatási rendszerből.

A KSH adatai szerint országos szinten a pedagógusok mindössze 15-20 százaléka férfi a tanári karnak: a gimnáziumokban harminc százaléka, az általános iskolákban mindössze 15 százaléka. A legrosszabb helyzetben az óvodák vannak: országos szinten 31 313 óvodapedagógus dolgozik, ebből összesen 131 fő férfi.

Pedig nem volt ez mindig így. A 19. század első felében, az első óvodákban férfi alkalmazottak voltak, de a harmincas-negyvenes években is elsősorban férfi óvójelölteket várt az első magyar óvóképző.

A kutatók régóta jelzik: komoly hatásai vannak a pedagógusszakma elnőiesedésének.

A kutatási eredmények szerint leglátványosabban a fiú tanulók életminőségét és iskolai teljesítményét érinti. Philip Zimbardo neves pszichológus 2015-ben megjelent tanulmányában a fiúk iskolai teljesítményproblémáiról értekezik. Állítása szerint a most iskolába járó fiúk végzettsége várhatóan alacsonyabb lesz, mint apáik iskolázottsága.

Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. Kriminalizálódnak, tehát megtanulják azt, hogy egy fiút mindig a sarokba állítanak, állandóan rászólnak és büntetéseket kap. Kialakulhat bennük az az elképzelés, hogy a családi élet, a nevelés, a tanulás, és ez az egész „családosdi és iskolásdi” női dolog, aminek nincs köze a fiúk és férfiak életéhez. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy egyre kevesebben végeznek a felsőoktatásban és – képességeikhez képest – aluliskolázottak maradnak – mondta a lapnak Léder László pszichológus.

A tanárok anyagi helyzetének alakulásáról, a vegyes tanári karok szükségességéről a teljes cikkben lehet olvasni a Magyar Nemzet oldalán.