A 8K, avagy mit fejlesztenek egy jó iskolában?
A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük – mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.
A Ken Robinson szerint az iskolában fejleszteni kívánt 8K-ját a hvg.hu idézte.
Kíváncsiság
Az a képesség, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az emberi teljesítmények minden területen a felfedezési vágyból születnek. Látni akarjuk, mi történik; ezért tesszük fel a kérdést, hogyan működnek a dolgok; ezért gondolkodunk el, hogy miért, és mi lenne, ha. A kisgyerekek hatalmas étvággyal akarnak felfedezni mindent, ami megragadja a figyelmüket. Amikor kíváncsiság ébred bennük, tanulnak maguktól, egymástól és minden általuk elérhető forrásból. A jó tanárok adottsága, hogy tudják, hogyan kell ébren tartani és irányítani tanítványaik kíváncsiságát – az iskolában és azon kívül is. Arra buzdítják őket, hogy kutassanak és kérdéseket tegyenek fel maguknak, vagy felvetik a kérdéseket, és nem válaszolják meg azokat, így ösztönözve a tanulókat a további kutakodásra. Az élethosszig tartó kíváncsiság az egyik legnagyobb ajándék, amit egy iskola a tanulóinak adhat.
Kreativitás
Az a képesség, hogy új gondolatokat alkossunk és alkalmazzunk.
Mindannyian saját életünk megalkotói vagyunk a nézeteinken, a döntéseinken, valamint a képességeinken és érdeklődéseinken keresztül. A fiatalok kreatív képességeinek fejlesztése központi jelentőségű. Kreatívnak lenni az emberi lét és minden kulturális fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ironikus módon kreatív képességeink vesztünkre is lehetnek. Számos probléma, amellyel az emberi faj szembesül, a kreativitásunk eredménye: ilyenek például a kultúrák közötti konfliktusok és a természeti környezet közös kizsákmányolása. A válasz persze nem a kreativitás elnyomása, hanem komolyabb és céltudatosabb fejlesztése. Amint a tanulóknak egyre komplexebb kihívásokkal kell szembenézniük, fontos, hogy az iskolában ösztönözzék az egyedi kreatív gondolkodásuk fejlesztését.
Kritikai gondolkodás
Az a képesség, hogy elemezzük az infókat, valamint érveljünk és ítéleteket alkossunk.
A kritikai gondolkodás azt jelenti, hogy értelmezzük a szándékot, megértjük az összefüggéseket, a rejtett értékeket és érzéseket, azonosítjuk az indítékokat, észleljük az elfogultságot, és a jól megfogalmazott következtetéseket a legmegfelelőbb formában tálaljuk. A kritikai gondolkodás mindig fontos volt az emberi jóllét szempontjából – mára még fontosabbá vált. Ma minden irányból információkkal, véleményekkel, elméletekkel és ötletekkel bombáznak minket. A digitális forradalomnak óriási előnyei vannak a fiatalok oktatása szempontjából. Ugyanakkor soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy meg tudják különböztetni a tényt a véleménytől, az értelmeset az értelmetlentől és az őszinteséget a megtévesztéstől. A kritikai gondolkodásnak minden iskolai tantárgy középpontjában kellene állnia, és az iskolán kívül is gyakorlattá kellene fejlesztenünk.
Kommunikáció
Az a képesség, hogy világosan, magabiztosan fejezzük ki gondolatainkat és érzéseinket.
Az írás, olvasás és a számolás készségszintű művelése mellett fontos a világos és magabiztos beszéd ösztönzése is. A szóbeli kommunikáció nemcsak a szó szerinti jelentésekről szól, hanem a metaforák, az analógiák, az utalások és a nyelv egyéb képi és költői eszközeinek megértéséről is. Ráadásul a kommunikáció nem csupán a szavakban és számokban zajlik. Gondolkodunk hangokban, képekben, mozgásban és gesztusokban, és ezekből születnek a zene, a vizuális művészetek, a tánc és a színház, valamint ezek minden variációjának megértése. Az a képességünk, hogy gondolatainkat és érzéseinket mindezeken a módokon megformáljuk és kifejezzük, elengedhetetlen egyéni és közösségi jóllétünk szempontjából.
A Ken Robinson szerint szükséges, az iskolában is fejleszteni kívánt képességek felsorolásának folytatása a hvg.hu oldalon olvasható.