Kedden tárgyalta az Országgyűlés a pedagógusok sztrájkjogát helyreállító köznevelési törvényjavaslatot, amelynek legvitatottabb pontja az érettségi előtti 90 napra vonatkozó szigorúbb szabályozás. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tiszás elnöke az Indexnek azt mondta, szerinte a 90 nap túl tág intervallum, 30 nap is bőven elegendő lenne, de a bizottság a jövő héten tárgyalja a módosító javaslatokat, és a szakmai vitán biztosan fel fog merülni ez a kérdés. Emellett szóba került a lengyel minta, az oktatási rendszer átalakítása és a teljes szemléletváltás is.
A kormány múlt kedden nyújtotta be a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett eltörli a pedagógusok sztrájkjogát 2022 óta korlátozó szabályokat, visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogköreit, és helyreállítja a nevelőtestületek döntési jogosultságait. Az általános vitát a keddi rendkívüli ülésnapon tartja az Országgyűlés.
A javaslat úgy állítaná helyre a sztrájkjogot, hogy közben törvényben rögzíti a munkabeszüntetés idején is kötelezően ellátandó feladatokat, amelyek jóval lazábbak lesznek a 2022-es szabályoknál. Sztrájk esetén reggel 7 és délután 3 óra között biztosítani kell a gyermekfelügyeletet, működnie kell a kollégiumoknak és az étkeztetésnek, ha pedig a munkabeszüntetés az érettségi előtti 90 napban összesen 5 munkanapnál tovább tart, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kell tartani szakszerűen.
A szakszervezetek szerint ez még mindig túlzó korlátozás. A PDSZ és a PSZ álláspontja az, hogy a tanítás nem élet- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen tevékenység, ezért a kötelező biztosítását ki kellene venni a törvényből – a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.
“Talán ez a legkérdésesebb eleme ennek a törvényjavaslatnak”
– ismerte el lapunknak Szűcs Dóra. Az Oktatási Bizottság tiszás elnöke szerint a minisztériumnak és a bizottságnak a pedagógusok és a gyerekek szemszögét egyaránt figyelembe kell vennie, kompromisszumos megoldásra van szükség, és a törvényelem későbbi módosítása még folyamatban van.
Az érettségi előtti időszakról a bizottsági elnök meglepően kritikus véleményt fogalmazott meg. Mint mondta, nem szakpolitikusként és nem bizottsági elnökként, hanem pedagógusként és háromgyermekes édesanyaként gondolja úgy, hogy a 90 napos szigorított sztrájkrend túl tág.
“A 90 nap hosszú idő, 30 nap bőven elegendő. Ettől függetlenül természetesen fontos, hogy ne legyen ez a szigorított rend 0 napra csökkentve, a diákok érdekeinek védelmében”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy erről szakmai vita lesz, de mindenképpen szükség van valami határ meghúzására, hiszen pont az érettségi előtti időszak, amikor a legintenzívebben készülnek a tanulók.
A menetrendről Szűcs Dóra elmondta, hogy a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat. A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – ezért van különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, tehát nem kell a pedagógusoknak 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.
Vissza az igazgatóknak
A sztrájkjogon túl a javaslat az iskolai autonómia visszaépítéséről szól. Szűcs Dóra három elemet emelt ki. A pedagógusok véleményezési jogot kapnak az igazgatóválasztásnál, a pályázók vezetői programjáról is nyilváníthatnak véleményt. Az iskolaigazgatók visszakapják a munkáltatói jogokat, vagyis a tanárok kiválasztásáról és előmeneteléről saját jogkörükben dönthetnek. A nevelőtestület hatáskörébe kerül továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program és az éves munkaterv kidolgozása. A tanév rendje ugyanakkor nem került be ebbe a törvényjavaslatba, anyagi kérdésekben pedig a jövőben is egyeztetni kell az oktatásirányítással.
A PDSZ közben már jelezte, hogy hiába a TÉR felfüggesztése, ha őszig nincs érdemi előrelépés a nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezésében, sztrájkbizottsági keretben folytatja az érdekérvényesítést – vagyis megvan az esélye, hogy a visszaadott sztrájkjoggal először éppen a mostani kormánnyal szemben élnek majd. Szűcs Dóra erre úgy reagált, hogy a követeléseket részleteiben még nem ismeri, a hírekről maga is csak kedd reggel értesült.
“Gondoljunk bele, hogy milyen elkeseredett helyzetben lehet az a pedagógus, aki sztrájk mellett dönt”
– mondta, hozzátéve, hogy a pedagógusok tisztában vannak a felelősségükkel, de az előző kormány alatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nem maradt más eszközük, és még azt is elvették tőlük.
Egy tanév türelmet kérnek
A bizottság elnöke szerint a sztrájkjog helyreállítása és a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése csak az első lépések a teljes oktatási rendszer átalakítása előtt, amelynek tartalmi részéért Csapodi Csaba, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos felel.
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
A számok mögött érzések, megoldások, motivációk, de főként gyerekek, diákok vannak, akik év közben tettek és nem tettek, szerelemesek voltak vagy épp vá... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
