Az első 100 nap az új minisztérium felállításáról és az átvilágításokról szól majd, hogy szeptemberben levegőhöz jussanak a pedagógusok és a diákok – jelentette be Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási és gyermekügyi minisztere a parlamenti bizottsági meghallgatáson. Tervei visszhangozzák Törley Katalin pedagógus WMN-en közölt nyílt levelét is, amely rendszerszintű szemléletváltást, valódi szakmai párbeszédet és gyerekbarát oktatást sürget az új kormánytól. A testület támogatta az oktatáskutató kinevezését – hírszemle a Telex és a 444.hu tudósításai alapján.
Gyermekközpontúságon, adatvezéreltségen és partnerségen alapuló szemlélettel működő oktatási minisztériumot szeretne létrehozni Lannert Judit oktatáskutató, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere, közölte a parlamenti oktatási bizottság hétfői meghallgatásán. Üdvözli, hogy a terület ismét önálló minisztériumot kap, az első 100 nap legfontosabb feladata ennek felállítása. Elmondása szerint alapos átvilágításra van szükség, és olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyeknek köszönhetően a diákok és pedagógusok már szeptembertől levegőhöz jutnak.
Emellett „ki kell vezetni a politikát” az oktatásból, amit széles körű szakmai párbeszéd kísérne majd: egy-két héten belül arról kérdezné meg az érintetteket, köztük a gyerekeket is, hogy szerintük mi a tanulás és az iskola célja. Közös minimumokat akarnak kialakítani a társadalmi párbeszéd után.
A leendő miniszter szerint nem pusztán az iskolák irányításáról lesz szó, hanem egy olyan, „nyitott, korszerű és nemzetközileg is versenyképes” oktatási rendszerről, amely a teljes életutat végigkíséri. Lannert szerint az egyéni tanulói utakat egészben kell látni, és Magyarország akár kezdeményező szerepet is betölthetne ezen a területen.
A meghallgatáson hangsúlyos téma volt a koragyermekkori nevelés. Lannert külön kiemelte, hogy ő kérte a gyermekügyi kifejezés beemelését a tárca nevébe, mert szerinte már bölcsődés korban eldőlhetnek későbbi hátrányok. A szülők támogatását, a prevenciót és a hátránykompenzációt is fontosnak nevezte.
Több konkrét változtatást is bejelentett a közoktatásban.
Átvilágítanák a Klebelsberg Központ működését,
felülvizsgálnák a KRÉTA rendszert,
csökkentenék a kötelező helyettesítések számát,
és átalakítanák a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét.
A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lenne kötelező,
a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat pedig rehabilitálnák.
Szó volt arról is, hogy az iskolaigazgatók nagyobb autonómiát kapnának, valamint bővítenék a tankönyvkínálatot.
Lannert a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát is megígérte, és azt mondta, a tantervet a 21. századi követelményekhez igazítanák, ehhez új módszertani háttérintézményt is létrehoznának.
A miniszterjelölt a digitális készségek és a mesterséges intelligencia szerepét is hangsúlyozta: külön MI-koordinátort szeretnének a minisztériumban, aki a digitális kompetenciák fejlesztéséért felelne. Emellett a kritikai gondolkodás fejlesztését is alapvető célnak nevezte.
A szakképzés és a felsőoktatás reformját szintén fontosnak tartja. Lannert fejlesztené a duális képzést, megszüntetnék a szakképzésben működő kancellári rendszert, és új felsőoktatási törvényt dolgozna ki. Célként említette az akadémiai szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a magyar hallgatók újra teljes körűen részt vehessenek az Erasmus és Horizont programokban.
Láttak már átműtött óvodást?
Beszéde után a bizottsági tagok kérdezték is a miniszterjelöltet. Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter a modellváltó egyetemek jövőjéről érdeklődött. Hozzátette, hogy szerinte az előző évek reformjai javították a szakképzés és a felsőoktatás helyzetét.
A leendő miniszter szerint ha egyes mutatók alapján jobban is működik a felsőoktatás, például többen tanulnak benne, attól még minőségben nem vagyunk ott, ahol szeretnék. Hozzátette, hogy a felsőoktatásban alsóbb szinteken nincs elég pénz, és azt is igazságtalannak tartja, hogy az állami egyetemeken alacsonyabbak a fizetések.
Az LMBTQ-propagandáról szóló felvetésre úgy reagált:
ő még nem látott „átműtött óvodást”, elhanyagolt gyerekeket viszont igen, ezért inkább a valódi gyermekvédelmi problémákkal kellene foglalkozni.
Hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelés fontos, és nem kizárólag a szülők feladata, különösen a tinédzserterhességek és az egyenlőtlen családi háttér miatt. Beszélt arról is, hogy az iskolai erőszak kezeléséhez több szakemberre lenne szükség, a digitális gyermekvédelmet pedig kiemelt területnek nevezte. A tankötelezettség esetleges visszaemelésével kapcsolatban azt mondta: megfontolnák, hogy 18 éves korig vagy az első szakmai végzettség megszerzéséig tartson. A kisiskolák ügyében hangsúlyozta, nem bezárni akarják őket, hanem mindenhol biztosítani a minőségi oktatást.
Lannert miniszteri kinevezését a bizottság támogatta, hat igen és két nem szavazat érkezett.
Mit várunk az alakuló kormánytól oktatási fronton?
A választási eredmény után a WMN-en kiemelt témák képviselőitől közöltünk nyílt levelet arról, hogy mit várnak az újonnan felálló Tisza-kormánytól. Törley Katalin pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, arról írt, hogy nemcsak rendszert akarunk változtatni, hanem elsősorban szemléletet. „Olyan oktatást szeretnénk, ahol kérdezni nem veszélyes, ahol hibázni nem kudarc, ahol megszólalni nem bátorság kérdése. A kérdés nem az, hogy lehet-e jobb az oktatás, hanem az, hogy van-e hozzá politikai akarat, kölcsönös bizalom és tisztelet” – fogalmazott.
Lannert beszédében több ponton is visszaköszönnek ugyanazok a problémák és elvárások, amelyeket Törley Katalin is azonosított.
Mindketten arról beszélnek, hogy az oktatás nem egyszerűen intézményfenntartás vagy adminisztratív kérdés, hanem társadalmi ügy, amely hosszú távon meghatározza az ország működését. Törley szerint az iskola nem lehet politikai csatatér. Meglátásában az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb károkozása a szakmai egyeztetés hiánya volt, és partnerként kell kezelni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és civil szervezeteket, a gyermekközpontú megközelítés szintén közös pont, ahogy a pedagógusok helyzetének szükségszerű javításáról, a túlterheltség megoldásáról is hasonlóan gondolkodnak. Látlelet rovatunkban a két szakértővel, Lannerttel és Törleyvel közösen járta körbe Dián Dóri, hogy alakult a magyar közoktatás az elmúlt 16 évben.
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
„Gondolatébresztő volt azon gondolkodni, hogy mennyire kell a pénz a boldogsághoz." – fogalmazott egy középiskolás a #FAKE foglalkozásán. &a... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
