Kancsalság: szűréssel és kezeléssel megelőzhető
Zavart szenvedhet a térlátás, és tompalátóvá válhat a gyengébb szem a kezeletlen kancsalság következtében – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának szemész-, gyermekszemész szakorvosa, Knézy Krisztina.
A kancsalság a gyermekek 5-6 százalékát érinti, és legtöbbször fénytörési hiba áll a háttérben.
Kancsalságról akkor beszélhetünk, ha a két szem éleslátáshelye nem ugyanarra a pontra irányul a térben – magyarázta a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának szemész-, gyermekszemész szakorvosa.
Általában fénytörési hiba okozza
Knézy Krisztina az intézmény honlapján megjelent interjúban hozzátette: a probléma általában látványos, de van, amikor szabad szemmel alig érzékelhető az eltérés. A kancsalság leggyakoribb típusát fénytörési hiba okozza, de ritka esetben súlyosabb megbetegedés – a többi között fertőzés okozta érhártya és látóhártya gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, esetleg veleszületett szürke hályog, vagy daganat – miatt alakul ki.
Legfontosabb a prevenció
A gyermekszemész szakorvos hangsúlyozta: el kell oszlatni a tévhitet, hogy a kancsalság idővel kinőhető. Kijelentette: sok egyéb más betegséghez hasonlóan a prevenció a legfontosabb. A gyermek látórendszere 0-3 éves kor között fejlődik a legnagyobb ütemben, épp ezért még óvodáskor előtt meg kell kezdeni a probléma feltárását és kezelését. Magyarországon a kötelező státuszvizsgálatokkor a védőnők és a házi gyermekorvosok is szűrik a kancsalságot, de a gyermekek korából és a kooperáció hiányából adódóan nem mindig sikerül tökéletesen elvégezni a vizsgálatokat. Megjegyezte: érdemes időről időre játékosan megnézni, hogy a gyermek lát-e mindkét szemére. „Kukucsjáték” keretében takarjuk el a gyermek egyik szemét, és ellenőrizzük, hogy mennyit lát. Ha nem jól felel, vagy tiltakozik, elképzelhető, hogy nem lát jól a másik szemével, ezért kellemetlen számára a jó szem eltakarása.
Szerzett és öröklött formája is ismert
A kancsalság a gyermekek 5-6 százalékát érinti. Leggyakrabban 2,5-5 éves kor között a gyermek átlagosnál kisebb szemgolyójában keletkező fénytörési hiba miatt jelentkezik, 3-5 pluszos dioptriánál már a legnagyobb eséllyel kialakul – emelte ki a szakorvos. Megjegyezte: számolni kell a családi halmozódással is. A kancsalság másik, veleszületett formája 0-6 hónapos kor között jelentkezik, és elsősorban a szemizmok fejlődési eltérése áll a háttérben. Ilyenkor a szemizmok nem tudják tökéletesen párhuzamosan tartani a szemeket, ezért problémák lesznek a kétszemes látással, és kialakul a kancsalság. Ennél a típusnál a hajlam sokkal ritkábban öröklődik.
Zavar a térlátásban
Bár a kancsalság a gyermekek kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően meglehetősen tünetszegény (a szem és az agy korrekciójának köszönhetően nem érzékelik a látásproblémát), a következmények súlyosak lehetnek. Kétszemes látás hiányában zavart szenvedhet a térlátás, de ami ennél sokkal rosszabb, hogy a kancsalító szemet az agy tartósan kikapcsolhatja, így nem tanul meg látni, vagyis tompalátó marad erre a szemére. A tompalátás pedig a későbbiekben bizonyos munkakörök elvégzésében, de akár a jogosítvány megszerzésében is akadályozhatja az érintettet.
Szemüvegtől a műtétig
A Szemészeti Klinika ortoptika és gyermekszemészeti rendelésén kezelt gyermekek fele kancsalsággal küzd. A vizsgálat első lépése, hogy az orvos a mélyben meghúzódó szembetegségek meglétét ellenőrzi, majd, ha ilyet nem talál, a fénytörési hiba mértékét méri fel, és szemüveget ír a gyermeknek. Végül, ha a tompalátóság kockázata fennáll, a gyermek jó szemét meghatározott ideig letapaszolják, hogy a rosszabb szemet látásra kényszerítsék. Hozzátette: amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság nem javul, műtétet kell elvégezni. Ugyan a későbbiekben is érdemes szakembert felkeresni, a tompalátás hat-nyolcéves kor felett már csak minimálisan javítható. A klinika szakrendelésén ennek ellenére mindennap megfordulnak felnőttek is, hiszen a kancsalságnak pszichés vetülete is van, amit szintén kezelni szükséges. Sokan tapasztalják, hogy a párkeresésben, munkavállalásban akadályozza őket a problémájuk, ezért a felnőttkorban végzett kozmetikai, esztétikai jellegű korrekciós műtét legalább annyira fontos beavatkozás, mint a gyermekkorban előirányzott látáshelyreállító műtétek.