A varázserő, ami minden szülőben ott van

A varázserő, ami minden szülőben ott van

Az újszülöttek számára létkérdés a bőrkontaktus: segítségével sokkal hamarabb megnyugszanak a születés után, és a szoptatás is könnyebben megy. Az anyákra is pozitív hatással van a baba közelsége, például könnyebben viselik a császármetszésből való lábadozást.

A szülői ölelésnek varázsereje van, és ez különösen a kisbabák esetében látványos. Amikor valami fáj vagy valami bánat éri, sokszor látszólag vigasztalhatatlanul sír, ám ezt abban a pillanatban elvágják, ahogy kézbe kerül. Ennek a csodának a hátteréről ma már egyre többet tudunk – a Dívány dr. Vágási Judittal (gyermekgyógyász rezidens orvos, IBCLC, szoptatási szaktanácsadóval) készített interjút a bőrkontaktusról, a szoptatásról és a kengurumódszerről.

Miért nyugszanak meg a babák az anya, illetve az apa mellkasán a születés után?

Az anyaméhben töltött 9 hónap nyugalom után az újszülöttek egy nagyon intenzív, fény- és hangingerekkel teli új világba csöppennek. A baba életének első percei izgalmas, örömteli élményt és életre szóló emléket nyújtanak az egész családnak. Miután az újszülöttet szárazra törlik, 1-5 percen belül kiderül, hogy egészséges-e, és ha minden optimálisan alakul, akkor szorgalmazzuk az újszülött ráhelyezését az anya hasára, mellkasára. A definíció szerint a bőr-bőr kontaktus a meztelen újszülöttnek az anya csupasz testére helyezését jelenti a szüléskor vagy az azt követő 24 órán belül. Amikor az újszülött az édesanyján pihen, láthatóan biztonságban érzi magát.

Az egészséges újszülött, bőr-bőr kontaktusban az anyával maga kezdeményezi a szopást, illetve képes spontán, segítség nélkül a mellre tapadni. Korunk egyik legizgalmasabb felfedezése, hogy körülbelül fél órával a születés után az újszülött teljesen egyedül meg tudja találni az anyja mellét és egyedül el tudja dönteni, mikor szeretne először szopizni.

Ma már számos szülészeti intézményben megvalósítják a hagyományos császármetszés után is az anya-baba bőrkontaktust, vagy ha ez nem megoldható, akkor lehetőséget biztosítanak az édesapa meztelen mellkasára helyezni a kisbabát. Az apai bőrrel való érintkezés is pozitív hatással van a csecsemőkre. Ahogy fülét az édesapa mellkasának dönti, hallgathatja annak szívverését, és felismeri az apja hangját, amitől a legtöbb újszülött szinte azonnal megnyugszik. Azt látták, hogy ez az apai viselkedésre is pozitív hatással van: erősíti a szülői szerepét, erősebb az érzelmi kölcsönhatás, csökken az apai stressz, szorongás és depresszió.

Mi is bizonyítja még, hogy a babának az édesanyán van a helye? A barna zsírszövet az újszülött súlyának 2-6%-át teszi ki, és elsősorban a tarkóját és a hátát borítja, ugyanis az evolúció szerint csak itt van szüksége melegítésre, mivel a teste másik oldalát az édesanyja melegíti.

Milyen hatása van a bőrkontaktusnak a babára és az anyára?

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a születés utáni bőr-bőr kapcsolat a gyerekeket és az anyákat is sok szempontból segítheti. Az újszülöttnek gyorsabban stabilizálódik a légzése, pulzusa egyenletesebb, keringése stabilabb lesz, és a testkontaktus segíti abban is, hogy jobban alkalmazkodjon az élethez az anyaméhen kívül. A testkontaktus hatására termelődő oxitocin és endorfin fontos szerepet játszik abban, hogyan kezdődik a szoptatás, mekkora önbizalommal áll az anya a csecsemője gondozásához. Az oxitocin emeli az anya mellkasának bőrhőmérsékletét, így bőrkontaktusban az anya hatékonyan szabályozza a csecsemője hőmérsékletét, ez pedig segít megelőzni az újszülött lehűlését.

A testkontaktus csökkenti a stresszhormon szintjét, így a baba könnyebben megnyugszik, különösen a fájdalmas eljárások után. Ezzel szemben az anyától való elkülönítés esetén szeparációs stresszt él meg, hormonszintje megduplázódik, és sokáig magasan is marad.

A császármetszésen átesett anyák a bőrkontaktus után kevesebb posztoperatív fájdalomról panaszkodtak, mint azok, akik távol voltak a csecsemőjüktől, tehát nyugtatja és ellazítja mind az anyát, mind a babát.

Ha a kisbaba sokat lehet testközelben, sokkal hatékonyabban tudja jelezni, hogy mikor szeretne szopni, és azonnal hasznosíthatja az előtej (kolosztrum) által nyújtott immunológiai előnyöket. A kolosztrum serkenti az újszülött bélmozgását, ezáltal elősegíti a magzatszurok gyorsabb ürülését, és ily módon csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét, illetve a sárgaság súlyosságát. A korai és gyakori szopás csökkenti a csecsemő születés utáni élettani súlyvesztését.

Fontos tényező, hogy minek tekintjük magát a szoptatást. Ha a babával való kapcsolat egy formájának, ami egyrészt táplálkozás, ivás, másrészt kommunikáció, beszélgetés, nyugtatás, altatás is, akkor sokkal könnyebb elfogadni és az élet természetes részeként tekinteni rá.

Ha valaki nem tud szoptatni, akkor hogyan pótolhatja az így kieső közelséget a kisbabával?

A szoptatás maga nem az anyaság fokmérője. Ha egy anya másképp táplálja a babáját, biztosítani kell számára is a sok testközelséget, gyengédséget, hiszen növekedésének, lelki egészségének a szülei szeretete, érintése a legfontosabb feltétele. A testközelséget egy jóleső közös fürdéssel, a mellkasra vagy hátra kötött és megnyugtatott babával történő szabadban sétálással, közös táncolással, ringatással is pótolni lehet. A szoros testkontaktus egyébként a nap bármely szakában megnyugtatja a babát, akár éjszaka is.

A teljes interjú további érdekes témákkal (lehet-e túlzásba vinni a testi közelséget; kengurumódszer újszülötteknél és koraszülötteknél; a baba biztonságérzetének korai kialakulása) a Dívány oldalán olvasható!