Tanulási nehézségek – Kik a veszélyeztetettek?

Tanulási nehézségek – Kik a veszélyeztetettek?

Manapság egyre többet halljuk a szülőtársaktól, hogy a gyermekük „diszes”, figyelemhiányos vagy éppen hiperaktív, és emiatt teljesít gyengébben az iskolában. A szkeptikusok – többnyire a jó tanulók szülei – szerint viszont csupán gyengébb képességű, lusta, neveletlen, motiválatlan vagy agresszív az illető. Ilyen egyszerű lenne a tanulási nehézségek meghatározása?

A tanulási zavarok kérdéskörét a family.hu járt a körül.

A tanulási nehézségek – a szakemberek szerint – olyan zavarok, rendellenességek:

• amelyek következtében egy gyereknek az intelligenciaszintjétől függetlenül komoly problémát okoz az írás, olvasás és/vagy számolás elsajátítása,

• s amelyek hátterében nagy valószínűséggel a központi idegrendszernek a szokásostól eltérő fejlődése, működése áll.

Az érintett gyerekeknek sokszor rendkívül magas az intelligenciahányadosuk, ezért tűnik érthetetlennek, hogy miért teljesítenek annyira alul az iskolában. Így aztán szülők és tanárok egy idő után könnyen kimondják róluk az ítéletet: biztosan lusták, érdektelenek.

Egyes felmérések szerint az iskolások 20%-a, azaz minden ötödik gyermek küszködik valamilyen tanulási problémával. A sajátos nevelési igényű gyermekek között a fiúk aránya hatszoros a lányokhoz képest.

Ki számít veszélyeztetettnek?

Az iskolai kudarcok megelőzése érdekében rendkívül fontos a különféle részképességzavarok korai felismerése. Minél fiatalabb korban kezdenek el foglalkozni valakivel, annál hatékonyabb lehet a fejlesztés: ekkor ugyanis az agyi idegpályák még tanulékonyabbak, könnyebben rávehetők a változásra.

Már óvodáskorban érdemes odafigyelnünk a következő jelekre, különösen akkor, ha egyszerre több is előfordul közülük:

• ha a gyermekünk túl későn kezd el beszélni,

• ha pösze vagy más beszédhibája van,

• ha feltűnően rossz a ritmusérzéke,

• ha túlságosan szegényes a szókincse,

• ha az életkorához képest sok nyelvtani hibát ejt,

• ha a beszédében gyakori a hangátvetés, szótagcsere (például madrág-nagrág, létra-rétla),

• ha tükörírással ír,

• ha gyenge a verbális, vizuális vagy a beszédhang-emlékezete,

• ha nehezen tanulja meg a színeket, a napok, hónapok nevét, a számokat,

• ha nehezen tájékozódik térben, összekeveri az irányokat,

• ha nem egyértelmű, hogy melyik keze a domináns,

• ha nem alakul ki megfelelő testképe, testsémája,

• ha túlságosan mozgékony, állandóan fészkelődik, matat, mozgásban van,

• ha túl sokat beszél,

• ha nem tud várakozni, félbeszakítja mások tevékenységét, beszélgetését,

• ha hullámzó, ingadozó a figyelme,

• ha gyakran elveszíti a holmijait, túlságosan feledékeny,

• ha nehezen tudja elfoglalni magát, nem tud önállóan játszani.

Milyen típusai vannak a tanulási zavaroknak és mi rejlik az egyes problémák hátterében? Erről is olvashatsz a family.hu oldalán.