Ezért nem jó korán ültetni a babát
Onnantól, hogy képes felülni, új világok nyílnak meg a baba számára: más szemszögből látja a világot, felszabadul a két keze, egészen új tevékenységeket végezhet. A testének azonban meg kell minderre érnie, mert később komoly bajok forrása lehet, ha olyan helyzetbe kényszerítjük az izmokat, amelyekre még nincsenek felkészülve, azaz, ha túl korán kezdjük ültetni a kicsit.
A babák szeretnek ülő helyzetben lenni. Már 3-4 hónaposan élvezik, ha a karjuknál fogva felhúzzuk őket, és sok csecsemő nagyjából fél éves korától nem bírja elviselni azt sem, ha teljesen fekvő helyzetben kell utazni a babakocsiban. Szeretnének kicsit többet látni a világból – mire a szülők elkezdik ültetni kisgyermeküket… De hogy miért nem kellene, azt a Családinet cikkéből tudhatjuk meg.
Egy bizonyos kor után arra is képesek lesznek, hogy megtartsák magukat, ha ülő helyzetben letesszük őket a földre. Sok szülő ezután eleve így rakja le őket játszani, mert azt hiszik, ez már az önálló ülés. Pedig ebben a szakaszban a csontok és az izomzat még nincs felkészülve egy ekkora terhelésre.
Ültetni a babát? Erre meg kell érnie!
„Mikor egy baba megszületik, még nincsenek gerincgörbületei, tulajdonképpen egyenesnek mondható a gerinc vonala. A hason fekvés és a fej emelése alakítja ki a nyaki homorulat ívét, majd amikor kinyomja magát a karjain, akkor alakul ki a deréktáji homorulat íve.
A háti szakasz a bordák erősödésével veszi fel a domború ívét. A kúszás, mászás, forgás pedig az izomzatot erősíti, a későbbi felegyenesedéshez. Tehát ebből láthatjuk, hogy az üléshez mennyi mindent meg kell tanulnia a gerincének és az izomzatának, mielőtt függőleges testhelyzetbe kerül.
Saját maguktól általában 8-10 hónapos koruk körül tanulnak meg ülni a gyermekek, miután a négykézláb mászást elsajátították, de ilyenkor már egyéni eltérések előfordulnak” – mondta el Fenyvesi Ildikó gyógytornász.
A teljes cikket a csaladinet.hu-n olvashatjátok el.