Sikeres konfliktuskezelés az iskolában
„A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része, tekinthetjük az »élet táncának«” – írja Rosenberg. De hogyan tanuljuk meg a sikeres konfliktuskezelés módszerét? Milyen technikákkal segíthetünk legeredményesebben a gyerekeknek az iskolában?
A MindsetPszichológia cikkében a resztoratív szemlélet módszerét mutatja meg a sikeres konfliktuskezelés gyakorlatához.
A resztoratív szemlélet a konfliktuskezelés terén
Külföldön és hazánkban is elsősorban a sokproblémás diáksággal kapcsolatban merült fel az a szemléletváltási nyomás, hogy a rengeteg büntetés és fegyelmi tárgyalás nem vezet a normaszegés, a kihágások mértékének csökkenéséhez, ily módon nem hatékony. Szükség volt egy olyan módszerre, mely nem felülről rója ki a büntetést, hanem segíti a közösség, a kapcsolatok helyreállítását.
A resztoratív szemlélet a normaszegést, a szabálysértést is a résztvevők közti konfliktusként értelmezi.
A cél, hogy a konfliktus okozta károkat úgy állítsa helyre, hogy a károkozó is támogatást kap, melynek segítségével aktívan hozzájárul a folyamathoz, vállalni tudja a felelősséget tettéért, fel tud ajánlani a közösség számára valamilyen jóvátételt. A resztoratív konferencia a résztvevők körültekintő előkészítés után, meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, erre kiképzett facilitátor vezetésével, ahol a jelenlévők érzései, szükségletei vannak az előtérben, az elkövető szembesülhet tettei másokra gyakorolt hatásával, lehetősége van a megbánásra, míg az áldozatnak és a közösségnek a megbocsátásra és a közösségbe való visszafogadásra.
Konfliktusok megelőzése
A resztoratív szemlélet azonban több a konfliktusok kezelésének módszerénél. Prevenciós, a konfliktusokat megelőző eszközkészletet is ad a proaktív körök formájában. Ez a technika fejleszti a kapcsolatokat, a szociális-, emocionális- és problémamegoldó készségeket, mely hosszú távon a konfliktusok számának csökkenéséhez vezet. A módszer alapja a körben ülés, mely bár igen egyszerűnek tűnik, mégis sokszor nehezen megvalósítható a szűkös tantermekben egy rövid tanóra alatt. A kör szimbolikája viszont fontos alapot ad a beszélgetésnek: mindenki egyenlő, mindenki biztonságban van, mindenki látható (nem lehet elbújni, de kitűnni sem). A körben gyakorlatilag bármit meg lehet beszélni, jellemzően vezetett kérdések mentén. Ajánlatos ugyanakkor néhány szabályt lefektetni egymás tiszteletének érdekében:
- Egy puha labda vagy játék a „talking piece”, azaz beszélőtárgy: csak az beszélhet, aki éppen birtokolja a tárgyat.
- Mindenki a saját tapasztalatáról, saját magáról beszél.
- A másikat, a másik véleményét nem bíráljuk, nem véleményezzük.
És hogy mire is lehet használni a proaktív köröket?
Érdemes például a tanítás kezdetén felmérni az osztály légkörét, megelőzve ezzel sok fejtörést és nehézséget a nap folyamán: ha a diák már a nap vagy foglalkozás elején „le tudta tenni” például, hogy este rosszat álmodott, hogy elveszett a kutyája és ez nyomasztja, vagy hogy valami nagy bánata van, sokkal egyszerűbb lesz a figyelmét a tananyagra terelni.
- Ilyenek például a különböző azonosulásokat hívó kérdések:
- Milyen szín/bútor/állat/szakma stb. volnál szívesen, ha választhatnál?
Ilyen kérdés lehet azonban az is, hogy mi volt jó/rossz/meglepő az aznap reggelben?
Mire van szüksége a diáknak egy sikeres naphoz? Fontos, hogy a facilitáló személy ugyanúgy válaszol a kérdésekre, mint a megkérdezett gyerekek. Nagy segítség a körmódszer a közösség szabályainak megállapításához is, hiszen
sokkal könnyebben betartható az a keretrendszer, amelyet a közösség maga hoz meg.
De lehet használni a körmódszert például a közösség céljainak megvitatásához is.
A teljes cikket a mindsetpszichologia.hu oldalon ajánljuk figyelmedbe.