Nem akarunk instant gyermekkort! – Táplálkozás, testmozgás és lélek – a covid hatásai a gyermekekre – a védőnő, az olimpikon-gyógypedagógus és a közérzet specialista szemszögéből

Nem akarunk instant gyermekkort! – Táplálkozás, testmozgás és lélek – a covid hatásai a gyermekekre – a védőnő, az olimpikon-gyógypedagógus és a közérzet specialista szemszögéből

Számtalan rossz szokás alakult ki bennünk és a gyerekekben az elmúlt évek karanténidőszaka alatt, mint például a monitor előtt való evés, nassolás, vagy épp a hosszú órákig való online játékfüggőség, amikor akár pizsamából át sem öltözve a virtuális térben ugráltak a történelemóra és a matek képletek között. Persze számtalanszor felugrott egy-egy chatablak, megoszlott a figyelmük és már be is rántotta Őket a virtuális tér. Sokan keveset jártak óvodába, iskolába, de még játszótérre is. Nem, vagy csak rendszertelenül járhattak edzésre, elmaradtak olyan sportversenyek, szalagavatók, de akár kamasz csókok is, amik az életük része kellett volna, hogy legyen. Alkalom, ünnep, pillanat, ami nem megismételhető egy applikációval.

 

 

Minden 7 gyerekből mentálisan 1 beteg

Nem csoda hát, hogy az UNICEF világszerte készített felmérése alapján a COVID – közvetlen és közvetett – hatására minden 7 kamaszból 1 mentális betegséggel küzd. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a kis és nagy gyerekek, kamaszok mentális, pszichés biztonságérzetét és fizikai, testi egészségét visszaállítsuk a normális körforgásba? Egyáltalán mi most a normális? Ilyen és hasonló kérdéseket jár körbe a Zöld Követ Egyesület és a Felelős Szülők Iskolája szakmai partnerségével létrejövő esemény Táplálkozás, testmozgás és lélek – avagy a COVID hatásai a gyermekekre címmel március 2-án 18 órakor, ahol Nagy Tímea olimpikonunk, Hérák Anita, védőnő és Aznar-Martinez Izabella közérzet specialista is elmondja saját javaslatait. Az esemény házigazdája Tibenszky Moni Lisa, újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, ezért érdemes mielőbb jelentkezni ITT.

Alább néhány gondolat, szempont a szakértők megkérdezése alapján.

 

Járványhelyzet hatása a gyerekekre – UNICEF felmérés 2021

„A szülők fele érzi úgy, hogy gyermeke mentális egészsége romlott a járvány alatt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. Leginkább a kamaszokat érintette negatívan a helyzet: a

11-18 évesek szüleinek 55%-a tapasztalta valamilyen mértékben az alvászavar és a „befele fordulás” felbukkanását.  Ebben a korosztályban a szülők 26%-a szerint gyermekük figyelme könnyebben elterelődött, 25% úgy tapasztalta, hogy a gyermek könnyen dühbe gurult, 23% pedig a kamasz motiválatlanságára panaszkodott. A 7-11 éveseknél a szülők 54%-a tapasztalta negatív tünetek felbukkanását az otthon töltött idő alatt – a szülők harmada emelte ki, hogy a gyermek nyughatatlan, túlságosan mozgékony, de ezen korúak negyedénél is felütötte a fejét az alvászavar. A legkisebbeknél 49%-os az arány, vagyis a 3-7 éves gyermeket nevelő szülők fele tapasztalta a fenti negatív hatásokat.” forrás: UNICEF 2021

 

 

A védőnő szempontjai alapján

 

Milyen mentális és egészségügyi problémákkal találkozol a családoknál és ezekre milyen megoldási alternatívákat tudsz ajánlani?

„A tapasztalatom az, hogy jócskán megviselte a kisgyermekes családokat (is) a pandémia és annak járulékos hatásai. A kezdeti nagyfokú félelem az ismeretlentől párosult a helyzet bizonytalanságával. Gyakorlatilag nem tudtunk semmit a betegségről, és a védekezési módokról. Azóta már ugyan jobb a helyzet ezen a fronton, de sajnos a világjárvány még nem múlt el és egy úgynevezett krónikus stressz állapotában vagyunk közel 2 éve. Egy állandósult stresszhelyzet a szervezetre sosincs jó hatással és mintegy katalizátorként számos betegséget idézhet elő. Egy kisgyermek esetében ez különösen nagy rizikót jelent, hiszen nem olyan széles az eszköztára a stressz oldására, mint egy felnőttnek. Egy felnőtt számára adott a sportolás lehetősége, a különböző relaxációs technikák, vagy akár pszichológus segítségének igénybevétele. Egy kisgyermek számára a szülei által megteremtett stabilitás ad biztonságos közeget arra, hogy egészségesen tudjon fejlődni, gondolok itt a testi, illetve lelki fejlődésre. Védőnőként többek között ennek segítése a célom a kisgyermekes családok esetében.” – foglalja össze tapasztalatait Hérák Anita, védőnő, a beszélgetés vendége.

 

 

A gyerekeknél – óvodában, iskolában – mennyire jellemző a motiválatlanság, túlevés vagy akár más poszt covid tünetek?

A gyerekeknél előforduló poszt-covid szindróma tünetei a mai napig feltérképezés alatt állnak. Azokat a tüneteket sorolhatjuk ebbe a csoportba, amelyek a covid-19 fertőzés után 12 hétnél tovább tartanak és nem magyarázhatóak más diagnózissal. A poszt-covid szindrómát long-covidnak, vagy magyarul hosszú covidnak is hívhatjuk. Ezek a tünetek általában rontják az érintett életminőségét és az iskolai teljesítőképességét. A tünetek általában szindrómaként jelentkeznek, tehát tünetegyüttesek jelennek meg, amelyek idővel változhatnak és a szervezet bármely rendszerére hatással lehetnek. Annak érdekében, hogy minél személyre szabottabb lehessen a kezelés úgynevezett poszt-covid ambulanciákat (PCA-kat) hoztak létre, amelyek kifejezetten ezzel a jelenséggel foglalkoznak.

Az említett motiválatlanság, túlevés a krónikus stresszhelyzet következménye, tehát lelki háttere van.

 

„Azt hiszem, hogy ha jobban belegondolunk kimondhatjuk, hogy a gyerekek a legnagyobb vesztesei a járvány helyzetnek. A fent említett UNICEF 2021-es kutatásából is kiderül, hogy a magyar szülők kétharmada érzi úgy, hogy nem kapott érdemi segítséget, amikor a gyermek mentális állapota a járványidőszakban azt megkívánta volna.

A munkámon keresztül én is látom a nagyfokú érintettséget, legyen szó akár étkezési zavarokról, tikkelésről, dadogásról, fejlődésben történő visszalépésről, de talán ide sorolhatjuk még a szociális érintkezéstől való félelmet is.” – fogalmaz Hérák Anita, védőnő, az edukációs kerekasztal beszélgetés szakértője.

 

Az olimpikon, gyógypedagógus szemével

Pontosan tudjuk, hogy a bizonytalanságot, a motiválatlanságot ellensúlyozni kell valamivel, hiszen számtalanszor halljuk a szülőktől, tanároktól:

„Nincs motivációja, nincs kedve tanulni.”

„Semmi nem érdekli csak a TV/számítógép előtt ül vagy kütyüzik.”

„Nem kitartó, minden sportot abbahagy szinte még mielőtt elkezdené.

„Mindent tökéletesen akar csinálni és a legkisebb hibánál magát okolja, saját magát bántja ezért…”

„Minden lelki problémát evéssel, nassolással kendőz és egyre kevésbé van önbizalma, hisz a többiek cikizik, hogy milyen kövér…Ördögi kör, hogy segítsek neki ebből kijönni?”

A beszélgetés folyamán szeretnénk a problémák mögé nézni, mi a folyamatok elindítója vagy épp megakadályozója. Hogyan módosított a COVID ezeken a folyamatokon? Miként lehet a sport, a mozgás az egyik motivációs forrás, boldogsághormon serkentő és hogyan alkalmazzuk megfelelően ezt a gyerekeknél, kamaszoknál egyaránt?

 

 

Mitől függ, hogy kitart-e a motiváció és ad-e örömöt a sport?

„Az a fő kérdés, hogy az elvárást saját magával szemben támasztja a sportoló gyerek, vagy mindez szülői ráhatásra éri őt, vagyis, hogy miért akar a gyerek tulajdonképpen jól szerepelni. A szülőknek fontos tudatában lenniük, hogy mennyi terhet tesznek az elvárásaikkal pluszban a gyerekre az edzőn, a versenytársakon túl. Mert ez gyakran túl sok lehet egy fiatalnak.” – mondja Nagy Timi, háromszoros olimpikonunk, aki nem mellesleg gyógypedagógus és édesanya.

 

Mennyire fontos a biztonságos és szeretetteljes otthoni háttér?

„Az otthon legyen a béke szigete pozitív visszacsatolásokkal, megerősítésekkel. A szakma majd odateszi mellé, mit kell javítani. De, amikor a szülő lereagálja a gyerek teljesítményét, az építő jellegű és támogató legyen. Nagy Tímea elmesélte, hogy az ő anyukája a 127. helyre is biztosan azt mondta volna, hogy milyen jó, hogy legalább 1 embert megelőzött a versenyen.” – hangzik az idézet egy sport általi nevelésről szóló beszélgetésünk beszámolójában, melyben olimpikonunk is részt vett.

 

 

A közérzet specialista

Lelki immunerősítés, önismeret, önbizalom… szépen hangzó szavak, de sajnos a bizonytalanság, a félelem ezeket „megeszi”. Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy teljes egészében lássuk magunkat, szülőként és segítsük a gyermekünket is ebben?

Hiszen a mentális állapotunk és a fizikai állapotunk maximálisan összefügg. Egy gyerek, aki félelemek között van, pánikban, szorong akár a világjárványtól, akár az iskolai zaklatástól, vagy épp saját testképzavarától nem tud másra koncentrálni, megfeszül, befeszül és sem a gondolatai nem állnak mellé, sem a teste nem engedelmeskedik neki, azaz „lefagy”.

 

Mit tudunk tenni saját magunkért? Miben segíthet a mozgás, a szabad levegő vagy akár a saját önismereti út? Egyáltalán beszélhetünk egy gyermek esetében önismeretről, hogy megtanulja, hogy mikor és mitől érzi jól és rosszul magát?

„Szerencsére az eszköztár, amiből meríthetünk bőséges és nem feltétlen bonyolult. Annyi eszköz áll rendelkezésünkre, ahány ember él a világban, hiszen mindenkinek más és más működik, egyediek vagyunk, ahogy az íriszünk és az ujjlenyomatunk is az, a feladat megtalálni a nekünk működőt. Megközelíthetjük a megoldást a fizikai eszközökkel, mely hatással van a lelkünkre is, vagy épp fordítva, hogy a lelki eszközök hatnak a testünkre. A gyors és hatékony eredményhez mindkét oldalról érdemes eszközöket választani, lelki és fizikai síkon is.”

 

A mozgás az egyik legalapvetőbb megoldás lehet, akár csak kikapcsolódásra, közösségben való létre is. Itt fontos megemlíteni, hogy a gyermek maga válassza ki, mely az a mozgás, amit szívesen csinál. A zenés sportfoglalkozások, mint pl., a zumba a lelket és testet is feltölti, látom ezt nap, mint nap a saját óráimon. Sokan nyúzottan, a napi gondoktól megfáradtan érkeznek és már az óra végére mosolygó, csillogó szempárokat látok egy átmozgatott testben.  

 

Bármilyen mozgás mellett döntünk a működési mechanizmusa ugyanaz. A mozgás hatására a szervezetünk hormonális termelése megváltozik, a legjelentősebb az, hogy megnövekszik az endorfintermelés vagy köznyelven a boldogsághormon mennyisége a szervezetünkben a mozgás által. Az endorfin nagyon fontos az idegrendszerünk hatékony működéséhez, a jó közérzetünkhöz, a fájdalmak enyhítéséhez és a boldogság érzethez is. Emellett erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, és amit sokan nem tudnak, lassítja az öregedést is.

 

 

A szabad levegő, a természet hatása is nagyon érdekes téma számomra. Két dolgot emelnék ki ebben a témában fizikai oldalról. Az egyik a nap hatása a szervezetre, itt ismét az endorfintermeléshez csatolnék vissza, ugyanis a nap hatására, akár borús időben is serkenti a szervezetünk endorfin termelését. Ami talán még érdekesebb, az a levegőben lévő ionok hatása. A levegőben más-más arányban jelennek meg a negatív és pozitív töltetű ionok, melyek szintén nagy hatással van a közérzetünkre és a szervezetünk kiegyensúlyozott működésére. Ajánlom, hogy legközelebb esős, akár viharos idő utáni levegőben menjünk ki legalább 15-20 percre és figyeljük magunkat. Figyelemreméltó mennyire gyorsan hat ránk és a gyerekekre, de persze jellemzően ez Őket kevésbé szokta visszatartani.

 

Ezek mind nagyon fontos dolgok és szükségesek a szervezetünkre nézve, ugyanúgy, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, a vitaminok és ásványi anyagok pótlása és az omega3 zsírsavak fogyasztása.

 

Amikor felborul az egyensúly és a sok lehetőség közül még az egyértelmű lépést megtenni is nehéz, van segítség!

 

Van sok eszköz, melyek enyhülést és segítséget nyújthatnak a megoldáshoz vezető úton. Van, amely a fizikai testre hat elsősorban és van, amely a lelki oldalról hat. Például a gyógyteák, a fülgyöngy (fülakupunktúra), meditáció, agykontroll, meditáció vagy az Access Bars kezelés.

 

Gyermek és felnőtt egyaránt egy önismereti úton van, aki ezen a földön él. Az élet élménye maga az önismeret. Akármennyire fájdalmas végig nézni gyermekeink nehézségeit, fontosak a személyiségük kialakulására, formálódására. Tudunk eszközöket felajánlani, utat mutatni, példát mutatni, de az ő útjukat helyettük nem járhatjuk. Ahogy más sem járhatja a miénket. Minden nehézségnek megvan a szerepe az életünkben.

 

Dualitásban élünk, ahol van öröm – bánat, fehér – fekete, jó – rossz.  Ebben a dualitásban kiigazodni és rendszerezni magunkban maga az élet része. Van, amikor könnyű és van, amikor nehezebb… A mentális tréning, vagy spirituális tanok eszközei segítséget nyújthatnak abban, hogy mi irányítsuk a felfogásunkat és minél közelebb kerüljünk egy ítéletmentes, kíváncsi gondolatmintákban. Minél többet tudunk ítéletmentesen, kíváncsian és elfogadó állapotban létezni, annál több olyan hatás ér minket, ami ezeket erősítheti. Így tudjuk igazán segíteni önmagunkat és gyermekeinket is. Amire fókuszálunk, azt erősítjük. Ha a problémára fókuszálunk azt erősítjük, minden gondolatunk akörül forog, minden figyelmünk arra összpontosul így a környezetünkben is ezeket fogjuk észrevenni, látni és tapasztalni. Erre a kijelentésre sokan rögtön arra gondolnak, hogy a megoldásra kell akkor összpontosítani. Azt tévútnak látom. Sokszor a megoldás ismeretlen számunkra, így ismét a gond vagy a hiányra összpontosítunk. A fókuszunkat inkább a kívánt eredményre kell helyezni. Azt átérezni, elképzelni és megélni belső világunkban. Egyszerű vezető gondolatok, kijelentések segítséget nyújtanak. Ehhez az Access Bars módszerét, és nyitott kérdéseit kiváló eszköznek tartom.” – fogalmaz Aznar-Martinez Izabella, közérzet specialista, a Bella Stúdió megálmodója.

 

Milyen felelőssége van a szülőnek abban, hogy megismertesse a gyerekét a lehetséges megoldásokkal? Hogyan érezheti jól magát egy gyermek? Szabad egyáltalán a közérzetünkről beszélni, vagy az már luxus a napi tanulnivalók, különórák, szülői és nagyszülői elvárások mellett?

„A szülő a legfőbb példamutatója a saját gyermekének. Az „útmutató”, az út indítója míg saját lábára nem áll. Mindig is nagy hatással van a gyermekre a szülő. Sok esetben örök támasz és ötletadó lesz gyermeke számára, így nagy a tét.

A gyermek akkor érzi biztonságban magát, ha a szülő őszinte magához és a gyermekéhez is. Szabad és kell is beszélni a közérzetünkről, ez nem luxus kérdése. Tény, hogy a mai életritmusunk sok aktivitással jár és sokan nehezen tudják beosztani a sok teendőiket. De szerintem a közérzetünknél nem lehet semmi sem fontosabb, hiszen jó közérzetünkben tudunk legélvezetesebben és leghatékonyabban teljesíteni bármit is!”

 

Mekkora szerepe van az érzelmek kimondásának, megfogalmazásának abban, hogy hogy érezzük magunkat?

„A kimondott szó teremtő! A gondolataink és az érzelmeink vezérlik a közérzetünk alapját. Amit nem tanultunk és sokan nehezen fogunk fel az, az, hogy mi irányítjuk! Az élet hatására megtanultunk reagálni. Olyannyira vagyunk reaktív üzemmódban, hogy a gondolatainkat és érzelmeinket is a környezetünk hatásától tesszük függővé. Ezzel váltunk áldozatokká. A környezetünk áldozatai vagyunk. Mindannyian meg tudjuk törni ezt a megszokott mintát. Ezt a reaktív állapotot meg tudjuk fordítani. Szerintem ez kulcs a kiegyensúlyozott életélmény tapasztalásához. Az első lépés, hogy felismerjük a reaktív gondolatainkat és érzelmeinket. Elfogadjuk, hogy vannak, ítéletmentesen. Második lépésként átirányítjuk a gondolatunkat egy jól eső gondolatra, olyan gondolatra, amely jó érzést kelt és ezzel már átvettük az irányítást.

A boldogságot választjuk.”

 

Te, mint közérzet specialista, milyen tanácsot adnál a szülőknek, hogyan tudják leginkább megtámogatni a gyermekük és saját maguk közérzetét? Mert van az a mondás: „Boldog gyereket, csak boldog szülők tudnak nevelni.” Egyetértesz?

„Egyetértek! Ahogy előzőleg is említettem, a boldogság választás kérdése és nem a környezetünk függvénye. Én több irányból közelíteném meg, de a legkézenfekvőbb és amely alapot ad az a kiegyensúlyozott táplálkozás, esetleges étrendkiegészítők fogyasztása, rendszeres élvezetes mozgás, szabadidő kitűzése (azaz legyen a héten olyan nap, amikor családdal, barátokkal valami teljesen mást csinálunk kötetlenül. Mozduljunk ki a megszokott környezetünkből rendszeresen, szociális életre is szánjunk időt.”

 

Nagyon sok eszköz áll rendelkezésünkre, ami megoldást nyújt számunkra ebben a kérdéskörben. A gyakran halott mondás „minden út Rómába vezet”-  én inkább azt szoktam mondani, hogy „több út vezet Rómába” – ebben a témakörben is igaz. Hivatásom az, hogy segítsek az utak között kiválasztani azt, amivel élvezetes lesz a Rómába vezető út.”

 

 

A fentiekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre mindenkit nagy szeretettel várunk március 2-án, 18 órakor a Villányi Úti Konferenciaközpont földszinti termében.

A program ingyenes, de regisztráció köteles.
Vendéglátással és ajándékkal is készülünk.

REGISZTRÁCIÓ

 

Az esemény az Európa Jövője programsorozat részeként valósul meg.
Az eseményt a Zöld Követ Egyesület szervezi.
Az esemény szakmai együttműködő partnere a Felelős Szülők Iskolája.

 

FACEBOOK ESEMÉNY